2022. november 26., szombat
Szegedi Tudományegyetem

Szegedi Tudományegyetem


Közérthetőségi Szócikk Adatbázis

Jogalkotás


A jogalkotás a kontinentális jogrendszerekben a jog keletkezésének módja, az a folyamat, tudatos tevékenység, amelynek célja, hogy az erre kifejezetten feljogosított állami szervek a jövőre vonatkozóan jogi normákat alkossanak.

 

Magyarország Alaptörvénye a T) cikkében tételesen felsorolja, hogy mi minősül jogszabálynak. A rendelkezés értelmében Magyarországon jogszabály a törvény, a kormányrendelet, a miniszterelnöki rendelet, a miniszteri rendelet, a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete, az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete és az önkormányzati rendelet. Ennek megfelelően a jogalkotásnak két fajtáját különböztethetjük meg: a törvényalkotást és a rendeletalkotást.

 

Az Országgyűlésnek, mint Magyarország legfőbb népképviseleti szervének a legfontosabb funkciója a törvényhozás. Az Országgyűlés úgynevezett univerzális jogalkotási hatáskörrel rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy az Országgyűlés, mint a törvényhozó hatalmi ág megtestesítője bármely jogi szabályozást igénylő kérdésben törvényt alkothat.

A törvény az Országgyűlés által elfogadott olyan jogszabály, amelynek címzettjei az állampolgárok, mindenkire nézve kötelező rendelkezéseket tartalmaz.

Alaptörvényünk rendelkezése alapján törvényt a köztársasági elnök, a kormány, országgyűlési bizottság, valamint bármely országgyűlési képviselő kezdeményezhet. A törvényhozás menetét, részletes szabályait a jogalkotásról szóló törvény, valamint a Házszabály tartalmazza. A Házszabály rendelkezései alapján a törvényjavaslatot az Országgyűlés elnökéhez kell benyújtani, ami után döntenek a törvényjavaslat tárgysorozatba, valamint napirendre vételéről.

A törvényjavaslat tárgyalása két fő szakaszra oszlik, az általános vitára és a részletes vitára.

Az általános vitára leghamarabb a törvényjavaslat benyújtását követő hatodik napon kerülhet sor, ami alól kivételt jelent az úgynevezett sürgős, illetve kivételes eljárás. A sürgős eljárást az előterjesztő írásban kérheti, amelyhez szükséges legalább 25 képviselő támogató aláírása. A sürgős eljárás célja, hogy az általános szabályoktól eltérően már a benyújtást követő második napon megkezdődhessen. A kivételes eljárás szintén írásban kérelmezhető, ehhez viszont már a képviselők 1/5- ének támogatása szükséges. A kivételes eljárásnál egy úgy nevezett összevont vita zajlik és azután kerül sor az úgynevezett zárószavazásra. Az általános vita célja, hogy az Országgyűlés megvitassa a törvényjavaslatban szabályozni kívánt kérdések szükségességét, valamint egyes rendelkezéseit. Fontos megjegyezni, hogy az általános vita lehet időkeret nélküli vagy időkerethez kötött. Az időkerethez kötött vita esetén mind a kormánypárti, mind az ellenzéki politikusoknak egyenlő időkeretet kell biztosítani a felszólalásra. Az általános vita lezárását követő harmadik nap 16 óráig lehetőség van arra, hogy a törvényjavaslathoz módosító javaslatokat nyújtsanak be.

Ezt követően kerül sor a részletes vitára, amely már nem az Országgyűlés plénuma előtt, hanem bizottsági szinten zajlik. A részletes vita lefolytatására a Házelnök által kijelölt állandó bizottság jogosult és egyben köteles. A bizottság feladata, hogy megvizsgálja a törvényjavaslat megfelel-e az Alaptörvény rendelkezéseinek, illeszkedik-e Magyarország jogrendszerébe, megfelel-e a jogalkotás követelményeinek, valamint a nemzetközi és európai uniós előírásoknak. Ezen felül a részletes vita során vitatják meg a benyújtott módosító javaslatokat.

A törvényalkotás menete a törvényalkotási bizottság eljárásával folytatódik, ahol a bizottságnak lehetősége van arra, hogy újabb módosító javaslatokat fogalmazzon meg, majd munkája eredményeként egy úgynevezett összegző módosító javaslatot készítenek, amelyben összegzik a saját és az előttük beérkező módosító javaslatokat.

A részletes vita lezárását követően kerül sor a zárószavazásra. Az Alaptörvény rendelkezése alapján a törvényeket a határozatképes Országgyűlés a jelen lévő országgyűlési képviselők több, mint felének szavazatával hozza meg. Ez alól kivételt képeznek az úgynevezett sarkalatos törvények és az Alaptörvény elfogadása, módosítása. A sarkalatos törvények elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata, míg az Alaptörvény módosításához az összes képviselő kétharmadának szavazata szükséges.

A sikeres zárószavazást követően az elfogadott törvényjavaslatot megküldik az Országgyűlés elnökének, akinek öt nap áll rendelkezésére, hogy aláírja és megküldje a köztársasági elnöknek. A köztársasági elnöknek ebben az esetben két lehetősége van. Öt napon belül aláírja és elrendeli a Magyar Közlönyben történő kihirdetését, vagy élhet politikai vétójával és a törvényjavaslatot megfontolásra visszaküldheti az Országgyűlésnek, ha az abban foglaltakkal nem ért egyet. Ilyenkor az Országgyűlés köteles újra megtárgyalni a javaslatot, de ezt követően azt a köztársasági elnök köteles aláírni.

Ezen felül a köztársasági elnök élhet az úgynevezett alkotmányossági vétójával is. Ha úgy ítéli meg, hogy a törvény vagy valamely rendelkezése sérti az Alaptörvény vagy valamely nemzetközi szerződés előírásait, az Alkotmánybírósághoz fordulhat és kérheti a törvény előzetes normakontroll-vizsgálatát.

 

A jogalkotás másik típusa a rendeletalkotás. A rendeletek olyan jogszabályok, amelyet nem az Országgyűlés, hanem közigazgatási szerv alkot.

A rendeletek a jogszabályi hierarchiában a törvények alatt elhelyezkedő jogszabályok, amelyek két csoportra oszthatók: vannak központi és a helyi rendeletek. Központi rendelet a tartozik a kormányrendelet, a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete, miniszterelnöki és a miniszteri rendelet, az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete, míg a helyi rendeletek csoportját az önkormányzati rendeletek alkotják.

Az állampolgárok részére elektronikus közszolgáltatásként, térítésmentesen hozzáférhető jogszabálygyűjtemény, a Nemzeti Jogszabálytár áll rendelkezésre (www.njt.hu), amelyen keresztül bárki számára elérhetőek a törvények és önkormányzati rendeletek szövegei.

 

FORRÁSOK

Magyarország Alaptörvénye

2010. évi CXXX. törvénya jogalkotásról

2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól

TRÓCSÁNYI László-SCHANDA Balázs (2016) Bevezetés az alkotmányjogba. Budapest, HVG