Az együttélés egyik legfontosabb kerete a család, illetve a család a nemzet fennmaradásának alapja. A Polgári Törvénykönyv nevesíti a család védelmének, illetve a gyermeki érdek védelmének alapelveit. A gyermeknek joga van ahhoz, hogy saját családjában nevelkedjen. Amennyiben a saját családjában nem nevelkedhet, akkor biztosítani kell a gyermek számára, hogy lehetőleg családi környezetben nőjön fel és a korábbi családi kapcsolatait megtarthassa.

Láthatjuk tehát, hogy a gyermek családban történő nevelkedése (családban nevelkedés) az elsődleges, legfontosabb cél, így ennek támogatására, a veszélyeztetettség megelőzésére, vagy a már kialakult veszélyeztetettség megszüntetésére a gyermekek védelmének rendszerekülönböző ellátási lehetőségeket biztosít. Ide értve a különböző a gyermekjóléti alapellátásokat, a személyes gondoskodást nyújtó gyermekvédelmi szakellátásokat, illetve hatósági intézkedéseket. A gyermekjóléti alapellátások körébe tartoznak különböző pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátások is. Az alapellátások célja többek között a gyermek családban történő nevelésének segítése. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) részletesen foglalkozik a gyermekvédelem rendszerével, többek között a gyermekjóléti ellátásokkal is.

A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXVI. törvény (Cst.) a Gyvt-ben meghatározott pénzbeli és természetbeni ellátások körét bővíti. Míg a Gyvt-ben meghatározott ellátások rászorultsági alapon járnak, addig a Cst.-ben meghatározott támogatások jövedelmi helyzetre tekintet nélkül illetik meg az érintett személyeket.

A Cst. rögzíti, hogy az állam egyik legfontosabb feladata a családok segítése, családi élet biztonságának, valamint a gyermekvállalás feltételeinek javítása. Kimondja, hogy „a családnak nyújtott ellátások az állam részéről biztosított olyan támogatások, amelyek elismerve a család és a gyermekvállalás fontosságát - jövedelmi helyzettől függetlenül - a gyermeket nevelő szülőt illetik meg.”A családtámogatási ellátások esetében beszélhetünk

(1)családi pótlékról, ezen belül nevelési ellátásról és iskoláztatási támogatásról,

(2)gyermekgondozási támogatásról, amely magába foglalja a gyermekgondozást segítő ellátást, illetve a gyermeknevelési támogatást, valamint

(3)anyasági támogatásról.

A gyermek nevelésével, iskoláztatásával járó költségekhez az állam havonta nevelési ellátást vagy iskoláztatási támogatást (ezeket együttesen nevezzük családi pótléknak) nyújt. Családi pótlékot szükséges esetben a gyámhatóság döntése alapján természetben is szolgáltathatnak.

A nevelési ellátásra az alábbi személyek jogosultak:

(1)vérszerinti szülő, örökbefogadó szülő, szülővel együtt élő házastárs,

(2) nevelőszülő,

(3)örökbe fogadni kívánó, aki saját háztartásában neveli a gyermeket és az eljárás már folyamatban van,

(4)meghatározott feltételek esetén a szülővel együtt élő élettárs,

(5) gyám,

(6)gyermekotthon, szociális intézmény vezetője,

(7)büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka vagy javítóintézet igazgatója, a még nem tanköteles gyermekre tekintettel a gyermek tankötelessé válása évének október 31-ig.

A 18. életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy saját jogán jogosult nevelési ellátásra az iskoláztatási támogatásra való jogosultság megszűnését követően. A sajátos nevelési igényű gyermekek szülei, ellátói az iskoláztatási támogatás követően is jogosultak nevelési ellátásra. Ennek oka, hogy a legsúlyosabb állapotú, sajátos nevelési igényű gyerekek, akkor is megkaphassák a családi pótlékot, ha a 16. éves koruk betöltését követően (amely jelenleg a tankötelezettség korhatára) tanulmányokat nem folytatnak. Ilyen esetben a nagykorúságuk betöltéséig nevelési ellátásként kapják a családi pótlékot. Vagyis nevelési ellátást kap a nevelési ellátásra jogosult személy

(1)a 16. életévét betöltött sajátos nevelési igényű, középsúlyosan vagy súlyosan értelmi fogyatékos, illetve siketvak gyermekre tekintettel,

(2)azon tizenhatodik életévét betöltött gyermekre tekintettel, aki tankötelezettségét fejlesztő nevelés-oktatás, vagy fejlesztő iskolai oktatás keretében teljesítette, illetve

(3)az előbbi kettő eseten túl a tizenhatodik életévét betöltött azon gyermekre tekintettel, aki a tankötelezettsége megszűnését követően súlyos betegsége vagy fogyatékossága következtében önálló életvitelre képtelen és önkiszolgálási képessége hiányzik.

Iskoláztatási támogatás jogosultak köre megegyezik a nevelési ellátásra jogosultak körévek, kiegészülve a gyámhatóság által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személlyel. Az iskoláztatási támogatás időtartama a gyermek tankötelessé válás évének november 1-jétől a tankötelezettség teljes időtartamára, valamint a tankötelezettsége megszűnését követően közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermekre tekintettel annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a gyermek a huszadik, sajátos nevelési igényű tanuló esetében, huszonharmadik életévét betölti. A súlyos és halmozottan fogyatékos tanuló szülője a tankötelezettség teljesítésének végig jogosult iskoláztatási támogatásra. Kivételes esetekben saját jogon is járhat az iskoláztatási támogatás annak a személynek, aki a tankötelezettség megszűnését követően köznevelési intézményben tanulmányokat folytat és árva lesz, vagy akinek a gyámsága nagykorúság elérése miatt szűnt meg, illetve annak is, aki az iskoláztatási támogatásra jogosult szülőjével, örökbefogadó szülőjével stb. nem él egy háztartásban. Az iskoláztatási támogatást tankötelezettség fennállása alatt akkor is folyósítani kell, ha a gyermek tanulói jogviszonya szünetel.

A családi pótlékra vonatkozó közös szabályok a következők:

*Családi pótlék ugyanazon gyermek után csak egy jogosultat illet meg, egyszerre ugyanazon személyre nevelési ellátást és iskoláztatási támogatást nem lehet folyósítani.

*Ha a szülők egy háztartásban élnek, bármelyik szülőt nyilatkozata alapján megillet a családi pótlék.

*Amennyiben a szülők külön élnek, a gyermeket felváltva nevelik, és mindkét szülő szülői felügyeleti joga fennáll, akkor a családi pótlékra, közös kérelmükre 50-50%-ban jogosultak.

A családi pótlék összege több körülménytől is függ, amelyek a Cst.-ben kerültek meghatározásra. Például egygyermekes családoknak havonta 12.200 Ft jár, amennyiben a gyermeket egyedülállóként neveli 13.700 Ft. Tartósan beteg, vagy súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család havonta 23.300 Ft-ot kap családi pótlékként. A Cst. kiegészítő jelleggel kimondja, hogy amennyiben a 18. életévét betöltött személynek rendszeres jövedelme van, úgy a rá tekintettel, vagy részére megállapított családi pótlék folyósítását a negyedik hónaptól mindaddig szünetel, amíg rendszeres jövedelemmel rendelkezik. Amennyiben az óvodai nevelésben részt vevő, a tanköteles, vagy a tankötelezettség megszűnését követően nevelési-oktatási intézményben tanulmányait folytató gyermek, óvodai nevelés esetén a részvételi kötelezettségét megszegi, vagy a kötelező tanórákról igazolatlanul mulaszt, annak időtartamától függően a gyámhatóság felhívja a jogosultat, illetőleg szünetelteti a családi pótlék folyósítását.

A családi pótlék megállapítása iránti kérelmet egy meghatározott formanyomtatványon kell benyújtani, amely a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXVI. törvény végrehajtásáról szóló 223/1998. (XII. 30.) Kormány rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) mellékletében elérhető. Amennyiben az érintett személy saját jogán jogosult az iskoláztatási támogatásra, akkor a kérelméhez csatolnia kell a szülőjének azon nyilatkozatát, hogy a kérelmező életvitelszerűen nem él a háztartásában. Tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetén a magasabb összegű családi pótlék iránti kérelemhez, a gyermek ezen egészségügyi állapotát igazoló dokumentum másolatát csatolni kell. Arra a hónapra még folyósítani kell a családi pótlékot, amelyben a jogosultság megszűnik.

FELHASZNÁLT IRODALOM

Alaptörvény Nemzeti Hitvallás, L) cikk

A polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 4:2. §

A gyermekek védelemről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény

A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXVI. törvény 3. §, 5-15. §

A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXVI. törvény végrehajtásáról szóló 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 5. §, 5/A. §, 9. §