Magyarország védi a családot mint a nemzet fennmaradás alapját. Magyarország külön intézkedésekkel védi a családokat, illetve gyermekeket. A családi kapcsolatok alapja a házasság mellett a szülő-gyermek viszony. Abban az esetben, amikor a gyermek nem áll szülői felügyelet alatt, jelenik meg a gyámság, mint a szülői felügyeletet pótló jogintézmény, hiszen a gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz, amely kötelezettség kapcsán az állam akkor is köteles helytállni, amikor a gyermeknek nincs olyan szülője, aki ennek eleget tudna tenni. Így tehát a gyermek vagy szülői felügyelet vagy gyámság alatt áll. Fontos azt kiemelni, hogy gyámja csak kiskorú személynek lehet.

A gyám a gyámság alatt álló gyermeknek gondozója, nevelője, törvényes képviselője, illetve vagyonkezelője. A gyám csak olyan személy lehet, aki a gyámi tisztséget vállalja, ugyanakkor nem tehet meg minden olyan jognyilatkozatot, mint a szülő, mivel pl. a gyermek nevét nem változtathatja meg, vagy nem járulhat hozzá az örökbefogadáshoz. Gyám kirendelésének szükségességét bárki bejelentheti, de a gyámhatóság hivatalból is rendelkezhet úgy, hogy gyámot rendel a kiskorú személy mellé. A gyám munkáját agyámhatóságfelügyeli, időszakosan tevékenységéről jelentést kell készítenie, míg a gyermek vagyonát kizárólag számadási kötelezettség mellett kezelheti.

Gyám elsősorban az lehet, akit a szülői felügyeletet gyakorló szülő(k) közokiratban, vagy végintézkedésben gyámul neveztek meg. Az ilyen gyámot hívjuk nevezett gyámnak. Előfordulhat, hogy a szülők eltérő személyt jelöltek meg gyámul, ilyen esetben a gyámhatóság mérlegelést követően dönt. Előfordulhat, hogy a nevezett gyám kirendelését a gyámhatóság mellőzi, mivel

(1)a gyámságot nem vállalja;

(2)gyámságot nem viselhet;

(3)a gyámság gyakorlásában akadályoztatva van, pl.: huzamosabb külföldi tartózkodás, betegség;

(4)kirendelése a kiskorú érdekét veszélyezteti, pl.: az érintett személy életvitele.

Nevezett gyám hiányában a gyámhatóság rendeli ki a gyámot, elsősorban közeli hozzátartozót, ha ilyen nincs, akkor más hozzátartozót, vagy más alkalmas személyt, aki a gyermek életében már korábban részt vett. Azonos helyen nevelkedő testvérek esetén főszabály szerint ugyanazon személyt kell gyámul kirendelni. A gyámrendelés során az ítélőképessége birtokában lévő gyermek véleményét meg kell hallgatni, amennyiben a 14. életévét betöltött kiskorú kimondottan ellenzi egy személy gyámi kirendelését, akkor azt a személyt nem rendelhetik ki gyámjául.

A gyámhatóság köteles a gyermek gyámjául kirendelni azt a személyt:

(1)akinél a gyámhatóság a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezte,

(2)akinél a bíróság a gyermeket elhelyezte,

(3)vagy aki a gyermeket a gyámhatóság hozzájárulásával családba fogadta (családbafogadó gyám).

Abban az esetben, ha a gyermek felügyelet nélkül maradt vagy a fejlődését családi környezete vagy önmaga súlyosan veszélyezteti, és emiatt azonnali elhelyezése szükséges, akkor többek között a gyámhatóság a gyermeket azonnal kiemelheti a környezetéből és ideiglenes hatállyal elhelyezhetik a másik különélő szülőnél, más hozzátartozónál vagy erre alkalmas személynél, nevelőszülőnél, vagy gyermekotthonban, gyermekotthon speciális csoportjában, vagy speciális lakásotthonban. A bíróság csak annál a személynél helyezheti el ideiglenesen a gyermeket, aki maga kérte, és a gyermek szülei a szülői felügyeletet a gyermek veszélyeztetésének elkerülése miatt nem gyakorolhatják.

A családbafogadásegy átmeneti rendelkezés, amikor a szülők, a szülői kötelezettségeiknek ideiglenesen nem tudnak eleget tenni, ilyenkor az ő kérelmükre, amennyiben a családbafogadó szülő(k) vállalja, illetve a gyámhatóság hozzájárul, akkor ő lesz a gyermek gyámja. Ilyen esetben a gyámhatóság az érintett személy alkalmasságáról előzetesen meggyőződik. Legtöbbször olyan személyt kérnek meg a szülők, akik a család életének részese, vagyis a gyermek számára nem idegen. A családbafogadás ideje alatt a szülői felügyeleti jog szünetel, azonban a szülő(ke)t megilleti a kapcsolattartás, valamint a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben való együtt-döntés joga. Amint megszűnt az a körülmény, amely akadályozta a szülő(ke)t a gyermek gondozásában, nevelésében, megszűnik a családbafogadás is.

Gyermekvédelmi gondoskodás alatt állók gyámságát gyermekvédelmi gyámságnaknevezzük. Így tehát gyermekvédelmi gyámság alá tartozik:

(1)akit nevelésbe vettek;

(2)akit ideiglenes hatállyal gyermekvédelmi nevelőszülőknél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben helyeztek el, és szülője ellen a szülői felügyelet megszüntetése iránti per indult, vagy

(3)akinek a szülője hozzájárult a titkos örökbefogadásához,

(4)a gyermek szülei ismeretlen helyen tartózkodnak, kísérő nélküli kiskorúnak minősül, vagy a szülők bármilyen más okból nem gyakorolják szülői felügyeleti jogukat, és egyik esetben sem lehetséges családbafogadó gyám kirendelése.

A gyermekvédelmi gyám a területi gyermekvédelmi szakszolgálattal közalkalmazotti jogviszonyban áll. A gyermekvédelmi gyám képviseli a gyermek védelmét, elősegíti jogainak gyakorlását (gyermeki jogok), megismeri a gyermek véleményét és azt közvetíti a gyermek ellátását biztosító intézmény felé, ellátja a gyermek törvényes képviseletét és vagyonának kezelését, ugyanakkor a gyermek mindennapos gondozásában, nevelésében, ellátásában nem vesz részt, azokat a gyermekotthonban dolgozó szakember, vagy gyermekvédelmi nevelőszülő látja el.

Az eseti gyámkirendelésére pl. abban az esetben kerülhet sor, ha az anya a gyermek törvényes képviselője, mégis kettejük között érdekellentét áll fenn, így az anya nem adhatja meg a gyermeke nevében is a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozathoz a hozzájárulását. Hasonlóan eseti gyámot kell kirendelni az örökbefogadás felbontásakor is, hiszen ebben az esetben az örökbefogadó nem járhat el az örökbefogadott gyermek törvényes képviselőjeként, hiszen „kvázi” ellenérdekű felek az eljárásban.

Lehetőség van arra, hogy a magzat részére a gyámhatóság vagy hivatalból, vagy kérelemre külön gyámot rendeljenek ki, amennyiben az a magzat jogainak megóvása érdekében szükséges. A magzat szülője, nagyszülője, jegyző és ügyész kérheti.

A gyermek részére kivételesen több gyám is rendelhető, ezt nevezzük többes gyámrendelésnek. Erre például akkor kerülhet sor, ha egy házaspár egy gyermeket a saját háztartásukban nevelnek és közösen vállalják a gyámságot, vagy ha a gyámság alá tartozó kiskorú gyámságát két közeli hozzátartozója közösen vállalja. Abban az esetben például, ha a gyermek vagyonának kezelése vagy más ügyei miatt (pl. betegség) különleges szakértelem szükséges, akkor szintén lehetőség van több személy gyámként való kirendelésére.

Kiket nem lehet gyámul kirendelni: aki cselekvőképességet érintő gondnokság alatt áll, szülői felügyeletet megszüntető vagy közügyektől eltiltó ítélet hatály alatt áll, akinek a gyermekét örökbefogadhatónak nyilvánították, vagy akinek a gyermekét nevelésbe vették stb.

A gyámság gyakorlását illetően a gyámnak a gyermek érdekében köteles a tevékenységét ellátnia. Vagyonkezelés kapcsán a jogalkotó előírta, hogy a gyám köteles a gyámhatóságnak átadni a gyermek vagyontárgyait és pénzét. A gyám a tevékenységéért – kivétel a gyermekvédelmi gyám – külön díjazásra nem jogosult, azonban a gyámság ellátásával kapcsolatos indokolt kiadásai és költségei megtérítésére a gyermek jövedelméből igényt tarthat. Ha nincs jövedelme a gyermeknek, akkor a gyámhatóság fedezi ezeket a kiadásokat. A gyám a vagyonkezelésről évente köteles számadást benyújtani a gyámhatósághoz.

A gyám tisztsége megszűnik:

(1)a gyámság megszűnésével (gyermek meghal, nagykorú lesz, szülői felügyelet alá kerül);

(2)a gyám halála;

(3)a gyám felmentése;

(4)a gyám elmozdítása esetén.

A gyámot abban az esetben mentik fel, ha:

(1)ha fontos okból maga kéri,

(2)alkalmatlannak bizonyul;

(3)kirendelést követően szerez a gyámhatóság olyan akadályról tudomást, vagy utólag olyan akadály keletkezik, ami miatt gyámi tisztséget nem tölthet be, például saját gyermekét nevelésbe veszik.

A gyámi tisztség megszűnését követően a gyám köteles a gyámhatóságnak a működéséről egy jelentést készíteni, míg vagyonkezeléséről egy végszámadást. Amennyiben a gyám a gyámsága alatt teljesített vagyonkezelése során kárt okozott, a kárért a szerződésen kívül okozott kárért való felelősség általános szabályai szerint felel.

FORRÁSOK

Alaptörvény L) cikk; XV. és XVI. cikk

A polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 2:03.§ 4:101.§ 4:145.§, 4:223-4:244. §

Kommentár a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényhez

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997.évi XXXI. törvény (Gyvt.) 72. §, 84-91.§

A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 92-97.§, 127-130/A §