infoblokk_kedv_final_felso_RGB_ESZA_1
2024. május 22., szerda
Szegedi Tudományegyetem

Szegedi Tudományegyetem


Közérthetőségi Szócikk Adatbázis

Családban nevelkedés


Az együttélés egyik legfontosabb kerete a család, a család a nemzet fennmaradásának alapja.

 

A Polgári Törvénykönyv nevesíti többek között a család védelmének, illetve a gyermeki érdek védelmének alapelveit. A gyermek érdekének fokozott védelme a Gyermekjogi Egyezményhez történő csatlakozást követően vált a magyar jogrend meghatározó elvévé, és ez az elmúlt közel 30 évben csak erősödött.

 

A gyermeknek joga (gyermeki jogok) van ahhoz, hogy saját családjában nevelkedjen. Amennyiben a saját családjában nem nevelkedhet, akkor biztosítani kell a gyermek számára, hogy lehetőleg családi környezetben nőjön fel és a korábbi családi kapcsolatait megtarthassa. Azonban a gyermek saját családjában, vagy családi környezetben való nevelkedéshez fűződő jogát a jogalkalmazó korlátozhatja, mégpedig kimondottan a gyermek érdekében:

*Nem nevelkedhet a gyermek a saját családjában, ha ott veszélynek van kitéve, ilyenkor a bíróság a gyermeket harmadik személynél helyezi el. Vagyis abban az esetben például, ha a saját családjában korábban valamelyik szülője bántalmazta, életveszélynek tette ki – pl. télen a nagy hidegben néhány órára kizárta a szülő a gyermeket fegyelmezés céljából – akkor a gyermek érdekében nem engedélyezik, hogy a saját családjában nevelkedjen. Hasonló példa, ha a szülők rendszeresen annyi alkoholt fogyasztottak a gyermekük jelenlétében, hogy eszméletlen állapotba kerültek, így a gyermekük akár órákig is felügyelet nélkül maradt a lakásban. Ezen életmód a gyermek egészséges fejlődését akadályozza, hiszen a szülők által tanúsított magatartás a gyermek lelki, érzelmi fejlődésére károsan hat, így szükségszerű, hogy a gyermeket családjából kiemeljék. Mindezek mellett még számtalan hasonló esetet lehetne példaként felhozni arra, hogy mikor érdemes a gyermeknek a saját családjában való nevelkedést, illetve a családjával való kapcsolattartást a gyermek érdekében megakadályozni.

*A gyermeket a szülőtől azok akarata ellenére csak a gyermek legfőbb érdekében lehet elválasztani. Például, ha a szülő a gyermeket elhanyagolja, durva bánásmódot tanúsít a gyermekkel szemben.

Láthatjuk, hogy csak meghatározott esetekben, és kimondottan csak a gyermek érdekében lehet a gyermeket családjától elválasztani, hiszen alapelvi szinten került megfogalmazásra a gyermek családban nevelkedéshez való joga.

Fontos megjegyezni, hogy gazdasági jellegű okok nincsenek nevesítve a családok szétválasztásánál. A Gyermekjogi Bizottságlegutolsó, 2014-es záróészrevételei kapcsán felhívta Magyarország figyelmét, hogy gondoskodjon arról, hogy a gyermeket szegénység vagy lakhatás hiánya miatt ne szakítsák el szüleitől. Sőt „javasolta hazánknak, hogy tegyen meg minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy a rászoruló családok megfelelő szociális lakhatást és támogatást kapjanak, valamint növelje az alacsony bevételű családokhoz juttatott szociális segély mértékét a gyermekek otthonukon kívüli elhelyezésének megelőzése érdekében”.Mindemellett a családok védelméről szóló törvény (Csvtv.) konkrétan kimondja, „hogy kizárólag anyagi okból fennálló veszélyeztetettség miatt a gyermeket nem szabad a családjától elválasztani, hanem az állam kötelessége biztosítani a kiskorú gyermek családon belüli ellátásának feltételeit.”Ezen konkrét tiltás oka abban keresendő, hogy Magyarországon, sajnálatos módon a mai napig gyakorlata van annak, hogy a gyermeket a család rossz anyagi helyzete miatt választják el szüleitől.

 

A Csvtv.-ben szintén alapelvi szinten kerül rögzítésre a gyermek családban való nevelkedéshez fűződő joga. Az állam annak érdekében, hogy a gyermek családban nevelkedhessen, támogatja az örökbefogadást, illetve olyan örökbefogadási eljárás kialakítását, amely gyors, valamint a gyermek érdekeit szem előtt tartó. A kiskorú gyermeknek joga van a saját családi környezetébe való nevelkedéshez. Továbbá joga van ahhoz, hogy segítséget kapjon a családban való nevelkedéshez, pl. a család számára támogatások biztosítása, vagy örökbefogadás lehetővé tétele stb.

Amikor a kiskorú gyermeket a saját érdekében ki kellett emelni a családjából, akkor az állam köteles minden szükséges intézkedést megtenni annak érdekében, hogy a gyermek a legrövidebb időn belül visszakerüljön a családjához.

 

A gyermeknek joga van a saját családi környezetében való nevelkedéshez. A gyermeket csak a saját érdekében, törvényben meghatározott esetben és módon lehet szüleitől vagy más hozzátartozójától elválasztani, illetve azt is, hogy kizárólag anyagi okból nem szabad ezt megtenni. Azzal, hogy a jogalkotó törvényi szinten szabályozza a családban nevelkedés fontosságát, valamint különböző törvényekben ezen rendelkezéseket megismétli, szélesebb körben próbálja meg biztosítani a gyermek családban nevelkedéshez fűződő jogát.

 

Magának az örökbefogadásnak az elsődleges célja a kiskorú gyermek családban való nevelkedésének biztosítása olyan esetekben, amikor a vérszerinti szülei nem képesek gondoskodni róla. A gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. Annak érdekében, hogy az állam ezen kötelezettségének a családból kiemelt gyermek számára is eleget tudjon tenni, ezért törvényi szinten lehetőséget teremt az örökbefogadásra, mint családi környezetet pótló intézményre. Az örökbefogadással az örökbefogadott és az örökbefogadó között egyenes ági rokoni kapcsolat jön létre hasonlóan a vérségi leszármazáshoz. Így az örökbefogadott gyermek az örökbefogadóval és annak teljes családjával rokoni/családi kapcsolatba kerül.

Mint láthatjuk, nem csak alapelvi szinten kerül megfogalmazásra a családban nevelkedés, hanem a gyermekek jogai, illetve az állam kötelezettségeinek körében is.

 

FORRÁSOK

Alaptörvény Nemzeti Hitvallás, L) cikk, XIV. cikk

A Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 4:1-4:2. §

Kommentár a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényhez

A Gyermekjogi Egyezmény 3. és 9. cikke

A családok védelméről szóló 2011. évi CCXI. törvény 1.§, 13. §

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 6-7.§

A Gyermekjogi Bizottság CRC/C/HUN/CO/3-5 számú záróészrevételek