2022. január 19., szerda
Szegedi Tudományegyetem

Szegedi Tudományegyetem


Közérthetőségi Szócikk Adatbázis

Élettárs


Az élettársi kapcsolatban élők száma növekvő tendenciát mutat, amelyet a jogalkotónak figyelembe kell vennie, függetlenül attól, hogy az állam mely együttélési formát részesíti előnyben. A különnemű párok mellett az azonos neműek élettársi kapcsolata is elfogadottá vált, amely kapcsolatra vonatkozó szabályokat a jogalkotó önálló törvényben rendezi.

 

A házassággal ellentétben az élettársi viszonyra vonatkozó főbb rendelkezések a Polgári Törvénykönyv (továbbiakban: Ptk.) nem Családjogi, hanem Kötelmi Jogi könyvében kerültek szabályozásra. Ezzel a megoldással a jogalkotó azt fejezte ki, hogy az élettársi kapcsolatok (akár külön, akár azonos neműek közötti áll fenn) olyan szerződések, amelyeknek csak vagyoni jellegű vonatkozásait szabályozza a Ptk.-ban. Ugyanakkor különnemű élettársak tekintetében a Családjogi könyv néhány fontosabb jogintézménnyel foglalkozik. Ilyen például az élettársi tartás, élettársi lakáshasználat kérdése.

 

Elsőként fontos tisztázni, hogy mit is értünk élettársi kapcsolat alatt. Élettársi kapcsolat áll fenn két olyan, házasságkötés nélkül közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben (a továbbiakban: életközösség) együtt élő személy között, akik közül egyiknek sem áll fenn mással házassági életközössége, bejegyzett élettársi életközössége vagy élettársi kapcsolata, és akik nem állnak egymással egyenesági rokonságban vagy testvéri kapcsolatban. E feltételek fennállása esetén az élettársi kapcsolat az életközösség létesítésével jön létre, és megszűnik, ha az élettársak egymással házasságot kötnek, bejegyzett élettársi kapcsolatot létesítenek vagy az életközösségük véget ér.

 

Élettársak közötti vagyonjogi kérdések

Az élettársak vagyoni viszonyaikat az együttélés idejére szerződéssel rendezhetik, amely szerződésben bármilyen olyan rendelkezést kiköthetnek, amely a házastársak esetén is kiköthető. A szerződés akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták.

Amennyiben az élettársak nem kötöttek egymással vagyonjogi szerződést, vagy a megkötött szerződésük eltérően nem rendelkezik, az élettársak az együttélés alatt önálló vagyonszerzők, vagyis az életközösség megszűnésekor bármelyik élettárs követelheti a másiktól az együttélés alatt keletkezett vagyonszaporulat megosztását. Az élettársat a vagyonszaporulatból a szerzésben való közreműködése arányában, elsősorban természetben illeti meg részesedés. Ha a szerzésben való közreműködés aránya nem állapítható meg, azt egyenlőnek kell tekinteni, kivéve, ha ez bármelyik élettársra nézve méltánytalan vagyoni hátrányt jelentene. A háztartásban, a gyermeknevelésben, valamint a másik élettárs vállalkozásában végzett munka a szerzésben való közreműködésnek minősül. Nem számítható a vagyonszaporulathoz az a vagyon, amely egyébként házastársak esetén is különvagyonnak minősül.

 

Élettársi kapcsolatok családjogi hatásai

Az élettársi kapcsolatokhoz családjogi joghatások csak abban az esetben fűződhetnek, ha az élettársak legalább egy évig életközösségben éltek és közös gyermekük született. Ezen együttes feltételek fennállása esetén is pusztán két családjogi joghatásról beszélhetünk, így az élettársi tartásról, valamint az élettársi lakáshasználatról.

Az élettársi tartás

Az életközösség megszűnését követően volt élettársától tartást követelhet az, aki önhibáján kívül nem képes magát eltartani, feltéve, hogy egy évig az érintettek életközösségben éltek és van egy közös gyermekük. Abban az esetben, ha az életközösség megszűnését követő egy év után válik rászorulttá, a tartást csak különös méltánylást érdemlő esetben követelheti a volt élettárstól.

Érdemtelensége miatt nem jogosult tartásra az a volt élettárs, akinek súlyosan kifogásolható életvitele, illetve magatartása járult hozzá az élettársi kapcsolat megszűnéséhez. Például italozó életmód, élettársával és/vagy gyermekével szembeni erőszakos magatartás, bántalmazás. Továbbá akkor sem jogosult tartásra, ha az életközösség megszűnését követően volt élettársának vagy vele együtt élő hozzátartozójának érdekeit durván sértő magatartást tanúsított. Figyelembe kell venni az érdemtelenség elbírálásánál az arra hivatkozó volt élettárs magatartását is. Nem köteles azonban volt élettársát eltartani az, aki ezáltal saját szükséges tartását vagy gyermekének tartását veszélyeztetné. Az élettárs tartáshoz való joga megszűnik, ha az arra jogosult újabb élettársi kapcsolatot létesít vagy házasságot köt.

Az élettársak megállapodhatnak abban, hogy a tartásra köteles e kötelezettségét egy meghatározott vagyontárgy vagy nagyobb pénzösszeg egyszeri juttatásával teljesíti. Ebben az esetben a juttatásban részesített élettárs a jövőben tartási követeléssel már nem léphet fel.

Élettársi lakáshasználat

Az élettársak az élettársi kapcsolat létrejöttekor vagy annak fennállása alatt a közösen használt lakás tekintetében előzetesen, szerződésben eldönthetik, hogy az életközösség megszűnésekor melyik fél jogosult a lakás további használatára. Arra is lehetőség van, hogy a közös lakás további használatának kérdését az életközösség megszűnése után rendezzék. Ha a közösen használt lakás további használatát illetően a felek nem tudnak megállapodni, akkor az életközösség megszűnését követően bármelyik élettárs kérheti a bíróságtól a lakás további használatának rendezését.

A lakáshasználat rendezése során az elsődleges szempont a kiskorú gyermek érdeke. Amennyiben a lakást az élettársak közös jogcím alapján használták (például közös tulajdon) további használatáról a bíróság a kiskorú gyermek megfelelő lakáshoz fűződő jogának a figyelembevételével dönt. Vagyis a bíróságnak egy olyan megoldást kell találnia, amely elsősorban azt biztosítja, hogy a gyermek nem kerül az utcára. Ugyanakkor a bíróság a lakásból távozó élettárs javára pénzbeli térítést ítélhet meg.

Amennyiben a közösen használt lakáshoz valamelyik élettársnak kizárólagos joga fűződik (például egyedüli tulajdonos), akkor a másik élettárs használati joga az élettársi kapcsolat megszűnésével véget ér. Kivétel ez alól, ha az élettársi kapcsolat legalább egy évig tartott és abból gyermek született.

 

Bejegyzett élettársak

Mindenképp szükséges elsőként azt meghatározni, hogy mikor jön létre bejegyzett élettársi kapcsolat. Bejegyzett élettársi kapcsolat akkor jön létre, ha az anyakönyvvezető előtt együttesen jelenlévő két, tizennyolcadik életévét betöltött, azonos nemű személy személyesen kijelenti, hogy egymással bejegyzett élettársi kapcsolatot kíván létesíteni. Kiskorú részére bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése nem engedélyezhető. Az anyakönyvvezető a kijelentés megtörténte után a bejegyzett élettársi kapcsolatot az anyakönyvbe bejegyzi. A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése nyilvánosan, két tanú jelenlétében történik. A feleknek előzetesen nyilatkozniuk kell arról, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat bejegyzésének tudomásuk szerint nincs akadálya, illetve igazolniuk kell a szükséges feltételeket. Azzal, hogy a törvény kiköti a 18. életév betöltését, kizárja annak a lehetőségét, amely egyébként házasság esetén fennáll, hogy kiskorú személy gyámhatóság engedélyével bejegyzett élettársi kapcsolatot létesítsen.

Az Alkotmánybíróság 2008-ban kimondta, hogy „akik az Alkotmány alapján házasságot nem köthetnek, a jogalkotónak az Alkotmány korlátai között biztosítania kell egymás irányában a házastársakéhoz hasonló olyan jogállást, amely az egyenlő méltóságú személyként kezelésüket biztosítja.”

A bejegyzett élettársi kapcsolat a házassággal azonos vagyonjogi, öröklési jogi joghatásokkal jár. Ugyanakkor a bejegyzett élettársi kapcsolatban élőknek nincs arra lehetőségük, hogy egy gyermeket közös örökbe fogadjanak, valamint a bejegyzett élettársi kapcsolat apasági vélelmet sem keletkeztet. Továbbá az esetükben a házassági névviselésre, valamint az emberi reprodukciós eljárásra irányuló szabályokat szintén nem lehet alkalmazni.

A bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnik az egyik bejegyzett élettárs halálával, bírósági felbontással vagy a közjegyző általi megszüntetéssel. A bejegyzett élettársak esetén lehetőség van arra, hogy a kapcsolatot a felek közös megegyezése esetén a közjegyző nemperes eljárásban megszüntesse.

 

FORRÁSOK

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. tv 4:86-4:95. §, illetve 6:514-6:517. §

A bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi XXIX. tv

154/2008. (XII. 17.) AB határozata