REFLEKTORFÉNYBEN A „SZEGEDRŐL JÖTT ÚJ HÓDÍTÓ”

Szent-Györgyi Albertet, a Tisza-parti város Dóm teréről Stockholmba utazó, onnan ide visszatérő 44 éves tudóst a Nobel-díj átadáskor az ünnepi szónok úgy említette, mint „a Szegedről jött új hódítót”. Hol és hogyan telt el a tudósi pálya csúcsát jelentő szegedi évek?

Először 1928 szeptemberében Klebelsberg Kunóval kettesben érkezett Szegedre Szent-Györgyi Albert. Megnézték az egyetemi építkezést, a neki szánt orvosi vegytani tanszéket az akkori Templom (ma Dóm) téren. Professzorként szeptember 29-én a „m. kir. Ferenc József Tudományegyetem Tanácsának” rendkívüli ülésén, (a szegedi egyetem mai központi épületében, a Dugonics téren) tette le a hivatali esküt. 1929-ben ismét Szegedre látogatott Cambridge-ből. Végül 1931 januárjában vonattal érkezett feleségével együtt a Tisza-parti városba (az Indóház térre).

Az egyetem új biokémiai osztályát – két nagy labort, egy irodahelyiséget és egy előadótermet – „a Kálvária téren, a felsőipar-iskola alagsorában” (7. szám, a mai Déri szakközépiskola) rendezte be. Itt kapott szolgálati lakást, ahol felesége és lánya, majd édesanyja társaságában élt. A korábban Amerikában mellékvese kéregből általa kinyert hexuronsavról itt derítette ki munkatársaival 1931-1932 telén a híres tengerimalac teszt segítségével, hogy ez az anyag a C-vitaminnal azonos. 1932 őszén pedig a vitaminforrást is itt fedezte fel a szegedi paprikában.

Szabadegyetemi előadást tartott Szent-Györgyi Albert a (Dugonics tér 13. alatti) egyetemi épület aulájában 1933. februárjában a Ferenc József Tudományegyetem Barátainak Egyesülete fölkérésére Az élet a kémikus szemével címmel beszélt.

A Fogadalmi templommal szemben elhelyezett egyetemi épületbeli (Dóm tér 8.) intézetet 1935-ben vette birtokba. Ekkor a tudós és hozzátartozói a Rudolf (ma Roosevelt) tér 14. szám alatt, a halászcsárda melletti épületben találtak lakást.

Társaságában kötelező volt sportolni: az újszegedi ligetbeli pályán „különösen teniszezni szeret, kitűnő autóvezető és ami egy tudósnál a legszokatlanabb, kitűnő táncos”. A tudós munkatársaival együtt, pihenésképpen gyakran röplabdázott a Kálvária téri iskolaépület udvarán, majd a Templom téri laborokba költözve a klinikakertben kifeszített hálónál.

A Nobel-díj neki ítélésének hírére 1937. október 29-én fél 10-kor a Templom téri intézeténél „már több száz főnyi diáksereg várta és lelkesen éljenezte. Percekig tartott az ováció, a professzor meghatottan lépett be az intézetébe, ahol a munkatársai fogadták harsány éljenzéssel, hatalmas virágokkal”.

„Szent-Györgyi Albert díszpolgárrá választására Szeged Törvényhatósági Bizottságának rendkívüli díszközgyűlését 1937. december 1-jére – déli 12 órára – hívták össze” a Városházán (Széchenyi tér). 1938. január 12-én díszelőadást rendeztek Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas egyetemi tanár tiszteletére. Thomas: Mignon című operája hangzott el – a városi színházban (Vaszy tér). A Nobel-díjjal járó pénzből vásárolta meg az újszegedi villát, amelyben 1940-től 1945-ig lakott (ma Szent-Györgyi utca).

1940. november 11-én a kormányzó jelenlétében nyílt meg a szegedi Horthy Miklós Tudományegyetem (Dugonics tér 13.). Az új rektor, Szent-Györgyi Albert székfoglalójában az egyetemről és az ifjúságról értekezett. „A Szent-Györgyi Albert által megvalósított diákegység (…) az egyetemi bál megrendezésével lépett első ízben a nyilvánosság elé” – 1941. január 25-én, a (Hősök kapujához közeli internátusban).

„Nagy szenzáció volt Szegeden 1945. február 11-én délután a színházban Lehár Ferenc népszerű dalművének, A mosoly országának előadásán. Az egyik első emeleti páholyban megjelent Szent-Györgyi professzor, akiről hónapok óta semmi bizonyosat sem tudtak Szegeden, és akinek sorsáról a legfantasztikusabb hírek keltek szárnyra. (…) A színház közönsége (…) óriási lelkesedéssel ünnepelte a világhírű tudóst.”

1947 szeptemberében szakított a kommunisták vezette hazai rendszerrel, száműzetésbe kényszerült, újraépítette karrierjét az Amerikai Egyesült Államokban.

1973 októberében, először, a kormány vendégeként visszatért Magyarországra. Szegedi tanítványa, Straub F. Brunó meghívta az általa irányított MTA Szegedi Biológiai Központ (ma Temesvári körút) átadási ünnepségére. Ott október 12-én beszédet tartott az alkalmazott tudományokról, és a tudományról mint művészettel egyenértékű tevékenységről. Megállapította, a tudomány soha nem lehet öncélú, mindig a népet kell szolgálnia.” Este egyetemistákkal találkozott a (Dugonics tér 13.alatti) JATE klubban.

A Délmagyarország hírei, tudósításai, valamint Szabó Tibor – Zallár Andor, és Ralph W. Moss könyve alapján összeállította:

Újszászi Ilona

KULTURTÖRTÉNETI SÉTÁK AZ SZTE ŐSZI KULTURÁLIS FESZTIVÁLJA IDŐSZAKÁBAN

Déri Miksa Ipari Szakközépiskola Kálvária tér 7.

2012. október 5. péntek, október 9. kedd, október 13. szombat, november 6. kedd

15:00 órától: Szent-Györgyi emlékhelyek Szegeden

Emlékséta Dr. Hannus István egyetemi tanár (SZTE TTIK Kémiai Tanszékcsoport

Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) vezetésével

Szent-Györgyi Albert életének legfontosabb éveit töltötte Szegeden, és ezt a meghatározó időszakot számos emlékhelyen lehet felidézni. A 2-3 órás séta alatt a résztvevők Hannus professzor vezetésével megismerhetik a Nobel-díjas tudós egykori munkahelyeit (köztük a C-vitamin „szülőhelyét”), lakásait és a Szent-Györgyi Emlékszobát, miközben színesen érdekes történeteket tudhatnak meg a nagy biokémikus életéről, kutatásairól.

A sétához előzetes jelentkezés szükséges október 5-én 12.00 óráig az SZTE Kulturális Irodában (Dugonics tér 13., Telefon: 544-045).

A séta a szakközépiskola főbejáratától indul.

Belvárosi temető, Fonógyári út 21.

2012. november 7. szerda

14:00 óra, Szegedi Tudóspanteon

Temetői és tudománytörténeti séta Tóth Tamás temetőkutató vezetésével

A több mint kilenc évtizedes múltra visszatekintő szegedi felsőoktatás számos híres és jelentős oktatója nyugszik a szegedi temetőkben, közülük is a legtöbben a Belvárosi és a mellette lévő protestáns (református és evangélikus) temetőben. Sajnos sokuk neve már feledésbe merült, pedig egykoron évtizedeken át diákok ezreinek adták át a tudományokat és azok szeretetét, számos hallgatójuk lett később itthon és külföldön világhírű tudós. A sétához előzetes jelentkezés szükséges november 7-e 12.00 óráig az SZTE Kulturális Irodában (Dugonics tér 13., Telefon: 544-045)

A séta a temető főbejáratánál (Fonógyári út) lévő parkolóból indul.

Töltse le az emlékséta szórólapját!