– Mintha egy Apple MacBook lenne a kutatónak, és egy iPad a titkárnőjének ajándékba adott berendezés. Ez az a kategória, amit a múlt század húszas éveinek végén jelentetett az a két diktafon, amit a Cambridge egyeteméről a szegedi egyetemre hazahívott Szent-Györgyi Albert kapott Klebelesberg Kunótól. Persze ne feledjük, hogy mondjuk 85 évvel ezelőtt sokkal nehezebben hozzáférhető volt az akkor világmárkának számító Dictaphone berendezés, mint ma az ugyancsak a legújabb fejlesztésnek számító Apple-termék – segít eligazodni az időben és a hangrögzítők világában Kutor László. Az Óbudai Egyetem tanára küldetésének tekinti a figyelem középpontjába állítani a technikatörténetet. Meggyőződése ugyanis, hogy a jelent jobban értjük és értékeljük, ha ismerjük a múltat.

Lendület program

– Példaszerű, ahogy a kultuszminiszter Klebelesberg Kunó gondolkodott a trianoni döntést követően megcsonkított Magyarország jövőjéről: a tudás emelheti föl a nemzetet, és ennek érdekében cselekedett is: intenzív iskola és egyetemépítésbe kezdett. Jó érzékkel fókuszált a XX. század tudományának két húzóágazatára, a technikára és a biológiára. Programjának megvalósításához pedig nem csupán épületek fölhúzásához kezdett hozzá, hanem megnyert olyan fiatal tehetségeket is, mint például Szent-Györgyi Albert. Amikor Klebelsberg tudomására jutott, hogy egy ifjú kutatóorvos külföldön, éppenséggel Cambridge-ben dolgozik, akkor mindent megtett azért, hogy haza csábítsa. Szent-Györgyi akkoriban kiváló lehetőségeket kapott Angliában és az Amerikai Egyesült Államokban kutatómunkájához. Hasonló feltételek biztosítását ígérte neki Klebelsberg Kunó, ha hazatér és a szegedi egyetem professzoraként folytatja a munkát. A miniszter állta a szavát, sőt: a korszerű laboratóriumi berendezések mellett a közvetlen kutatómunkához nem tartozó, de a fiatal tudós munkáját megkönnyítő, jó közérzetéhez hozzájáruló, mert megbecsültségét kifejező diktafonokat is Szent-Györgyi rendelkezésére bocsátott – állítja új összefüggésbe a hangrögzítő berendezések szerepét Kutor László. Az egyetemi oktató szerint az akkor erőfeszítés emlékeztet az MTA mai Lendület programjára.

85 éves a Dictaphone

Márkanév lett a 85 éve, vagyis 1927-ben született Dictaphone vállalat, amely a Columbia Graphophone Records lemezcégből jött létre és a beszédrögzítés szinonimájaként máig fennmaradt – szolgál újabb technikatörténeti adalékkal Kutor tanár úr. A Dictaphone készítette a legsikeresebb viaszhengeres hangrögzítőt, amelynek egyik példányát Szent-Györgyi is használta. A szegedi kiállításon megcsodálható az a mechanikai megoldások csúcsát jelentő termék, amelyet a magnetofonok elterjedéséig, az 1940-es évekig forgalmaztak.

- A konnektorba, az elektromos áramhálózatra kellett csatlakoztatni a Dictaphone-t, mert röpsúlyos fordulatszabályozóval ellátott villanymotorral működött. Felvételkor a gép tetején levő kart a „felvétel” állásba állítva, a gégecső végén lévő tölcsérbe kellett beszélni. A felvételt indítani és megállítani a gégecső végre szerelt nyomógombbal lehetett – segít elképzelni, miként kellett Szent-Györgyinek is használnia munka közben a 3-4 percnyi hang rögzítésére alkalmas berendezést. – A viaszhengereket cserélhette. A hangját rögzítő viaszhengereket átadhatta a titkárnőnek, aki felhelyezte a hengert a „diktafonra” a berendezés karját „lejátszás” állásba tette és a lejátszó fejet a henger elejére állította. „A prof” hangját a gégecső végén lévő tölcsérből hallgathatta vissza és jegyezhette le. Aztán pedig letörölhette a viaszhengert – az erre a célra kialakított, a Szent-Györgyi kiállításon ugyancsak látható törlő készülékkel, ami egy esztergapadhoz hasonlatos. A kézzel forgatott viaszhenger felületéről egy „esztergakés” hámozta le a hangot rögzítő vékony réteget. Így kaptak a hangfelvételre újra alkalmas sima viaszfelületet.

A szegedi tárlaton látható egy másik neves angol cég (Roneo) által gyártott, ugyancsak az elektromos hálózatról működtethető diktafon is, ami eredetileg Klebelsberg Kunóé volt, de később azt is Szent-Györgyinek ajándékozta.

Hordozható „kütyü” a titkárnőnek

Egy nagyobb retikülben elférne Szent-Györgyi titkárnőjének hordozható diktafonja. Rugós szerkezetű, így olyan helyen is használhatta „a prof”, ahol nem talált áramforrást. Kisebb méretei miatt a viaszhengere is kisebb– az egész berendezés technikatörténeti gyöngyszem.

– Hogyan jutottam e három értékes berendezéshez? – kérdez vissza a gyűjtő. – Egyik passzióm a technika-történet tárgyainak gyűjtése. Ezért rendszeres látogatója vagyok a Puskás technikum havi börzéinek. Ott ismerkedtem meg Tóth János szociológussal, aki Gerendás Mihály, Szent-Györgyi egykori tanársegédjének a tanítványa. Tóth úr meglátogatott az Óbudai Egyetemen berendezett, az információ-technológia történetét bemutató kiállításomon. A gyűjtemény láttán kijelentette, hogy ide adományozza azokat a Szent-Györgyi diktafonokat, amelyeket rá bízott a berendezéseket megőrző Gerendás Mihály. Így aztán 2008 óta – miután restauráltam a hangrögzítőket – közszemlére tettem több időszaki kiállításon is. A Szent-Györgyi szegedi emlékhelyeit bemutató rádióriport hallatán jelentkeztem, hogy a három diktafont és a viaszhenger törlő berendezést kölcsön adom a szegedi tárlat anyagának gazdagításához. Legközelebb egy augusztus végi budapesti nemzetközi kongresszuson ismertetem a diktafonok működését, mert az emberi és zenei hang rögzítésére alkalmas első berendezés a szakmai közönség számára is lenyűgözően ötletes! Alkalmas a fejlődést meghatározó emberi találmányok, az elődök szellemének tárgyakban megtestesült munkája, a csodálatos formagazdagság és a kreativitás bemutatására.

Ötletek a hanghullám rögzítésére – csak mechanika

Thomas A. Edison az első, akinek neve szerepel a hangrögzítő szerkezetek kifejlesztésében szerepet játszó kutatók névsorában: 1877-ben építette meg azt a hangrögzítő és lejátszó készüléket, amelyet fonográfnak nevezett. Ötletének lényege, hogy formálható anyaggal – esetében egy ónlemezzel – bevont henger felületébe egy rugalmas membrán közepére tett tű segítségével spirálvonal mentén karcolta először a Morse-kódokat, majd később a hanghullámokat – tudjuk meg Kutor Lászlótól.

A telefont feltaláló Alexander Bell és C. S. Tainter munkatársaival a telefonbeszélgetés rögzítésére 1881-re fejlesztette ki a graphophone-t. Újításuk, hogy Edison berendezését három lényeges ponton módosították: egyrészt ón helyett viaszhengert használtak, másrészt a hangérzékelő membránt az emberi dobhártyához hasonlatosan alakították ki, harmadrészt a felvevő és lejátszó fejet egy forgó csavarmenetes rúdhoz rögzítették.

Emilie Berliner Gramophone-jának az újítása a lakkos koromréteggel bevont korong alakú lemez (a hanglemez), amire a hanghullámokat a felülettel párhuzamosan rögzítette. A hangrögzítés fejlesztéshez E. R. Johnson hozzájárulása pedig az, hogy a hangrögzítőket az órákhoz hasonló rugós hajtással és röpsúlyos fordulatszabályozóval látta el így bíztosítva az egyenletes járásukat..

Egyébként az eredetileg a táviratfeladás gépesítésére megalkotott, Edison-féle berendezés használhatóságáról akkor elmondottak lényege a mai, már az elektronika lehetőségeit is alkalmazó hangrögzítőkre és lejátszókra is igaz: üzenetrögzítésre, tanulásra, a kiejtés gyakorlására, ismétlésre, az emberi hang és zene hallgatására használható.

A tanítvány, Gerendás Mihály

Biokémikus, egyetemi tanár, a biológiai tudományok kandidátusa (1952), tudományterületén az első Kossuth-díjas (1949); fotóművész – ezek Gerendás Mihály életrajzának legfontosabb elemei. Diplomát a szegedi tudományegyetem kémia–fizika szakán szerzett (1932), majd 1934-ben bölcsészdoktor lett. Az egyetem Általános és Szervetlen Vegytani Intézetében, később, 1932–1943 között a Szent-Györgyi Albert vezette Biokémiai Intézetben volt tanársegéd, majd egyetemi magántanár. Közben új típusú készüléket konstruált „a prof” által végzett izomösszehúzódási modellkísérletéhez. 1942 és 1943 között a Szegedi Állami Felsőipariskola vegyi tagozatán is tanított. Kutatói érdeme a véralvadást nagymértékben serkentő fibrinkészítmény megalkotása. Fényképezéssel is foglalkozott, számos hazai és nemzetközi pályázaton nyert díjat. Kiemelkedő szerepe volt a diaporáma technikai kivitelezésében. A mikroszkópos fényképezés atyjának tekintik. Ő és tanítványa, a szociológussá lett Tóth János őrizte meg az utókornak Szent-Györgyi Albert három diktafonját.

Újszászi Ilona