Összeállították: Dr. Farkas Zoltán, Molnár László
Az SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola
ÁLTALÁNOS ISKOLAI RÉSZÉNEK RÖVID TÖRTÉNETE
az alapítástól az összevont intézmény létrejöttéig
Az intézmény elődjének tekinthető szegedi belvárosi fiú népiskola első írásos említése 1709-ből származik. (Az iskola már korábban is létezett, hiszen az Ausfeld Kristóf katonaorvostól származó jelentés az iskola ideiglenes bezárásáról tudósít, melyre a városban dühöngő pestis miatt volt szükség.)
A 18. században az iskola nem rendelkezett saját épülettel, az oktatás a kincstár által lefoglalt épületekben zajlott. Ebben 1779-ben sem történt érdemi változás, hiszen a belvárosban megnyitott új nemzeti iskola négy fiú és egy lányosztálya is bérházakban tanult.
A 19. század első felében a reformkor, a másodikban pedig a báró Eötvös József nevével fémjelzett népoktatásról szóló törvény pezsdítette fel a szegedi közoktatást. Ám e pezsgést sajnos derékba törte az 1879-es nagy árvíz.
Az 1880-as évek elejére így igen nehéz helyzetbe került a városban az alapfokú oktatás (az árvíz pusztítása, a tanügy mostoha állapota, a tanítóság rossz helyzete. A városi közgyűlés ülésein szinte állandó napirendi pontnak számított a belvárosi fiú iskola ügye.
A pozitív áttörést az 1880. április 30-i ülés hozta meg: a jegyzőkönyv arról tanúskodik, , hogy kijelöltek egy telket az újonnan építendő iskolaépület számára. A szegedi főépítész a következő év decemberében bemutatta a terveket, így az 1882-es határozat kiadása után megkezdődhetett az építkezés.
Az 1883. évi értesítő már az öröm és a hála hangján szólt, amikor az új, az Árpád-téren elhelyezkedő iskolaépület átadásáról tudósított. Az új iskola élete nem csupán papíron, hanem a valóságban is megkezdődött. A városba érkező uralkodó, Ferenc József számos protokolláris rendezvényen vett részt, többek között új intézmények megnyitásán. Ebben a vonulatba illeszkedett 1883. október 16-án a Somogyi-könyvtár és az „uj elemi fiu-iskola” megnyitása is.
A Belvárosi Fiú Iskola 1883-tól 1886-ig vezetett első „Igtató könyvének” bejegyzései már a dolgos hétköznapokról árulkodtak. Így az 1883-as év tekinthető az általános iskolai rész alapítódátumának.
Szeged városa a dualizmus évei alatt folyamatosan fejlődött. A lakosság létszámának gyarapodásával párhuzamosan a tanulók létszáma is nőtt. Az az iskola, amely átadásakor „a kornak minden tekintetben megfelelő, díszes épület” volt, 1910-re bizony már átalakításra és felújításra szorult.
A Nagy Háború és az azt követő súlyos gazdasági helyzet rányomta a bélyegét a magyarországi oktatásügyre és a szegedi iskolák életére is. Némi reménysugarat a Klebelsberg Kuno nevéhez köthető oktatási új közoktatás-politika reformjai jelentettek az 1920-as években.
Azonban a következő évtized az ország jobbra tolódásáról, az újabb nagy világégés közeledéséről szólt. Az oktatásügy és az iskolarendszer így esélyt sem kapott a fellendülésre. Ráadásul az 1944-ben Szegedre érkező német katonák elfoglalták a belvárosi fiúiskola épületét is.
Lényegi változás az 1956-os forradalom és szabadságharc után következett be az intézmény életében. A művelődésügyi miniszter 1958-ból származó utasításának következményeként az 1921-ben Szegedre költöztetett tudományegyetem (akkori nevén Ferenc József Tudományegyetem) is kapott egy, közvetlen az egyetem irányítása alá tartozó gyakorlóiskolát.
A belvárosi fiúiskolát átszervezték, és Ságvári Endre Egyetemi Gyakorló Általános Iskola néven próbálta segíteni a tanárképzés színvonalának emelését.
1962-ben az egyetem neve József Attila Tudományegyetemre változott. A gyakorlóiskola diáksága kinőtte az Árpád-téri épületet. Az akkori Április 4. útja (ma Boldogasszony sugárút) 3-5. alatt modern, új iskola épült. Ennek első szárnyát 1963-ban, a másodikat pedig 1976-ban vehették birtokukba a tanulók. (Az Árpád-téri épületben az egyetem kibernetikai laborja nyert elhelyezést.)
Az 1983-as esztendő ünnepi színekbe öltöztette az iskolaépületet. Az iskolavezetés, a tantestület és a diákság az egyetemmel és a várossal karöltve színvonalas ünnepségsorozattal és kiadványokkal ünnepelte meg az intézmény centenáriumát.
A rendszerváltoztatás a magyar iskoláztatás történetében is fordulópontot jelentett: megkezdődhetett egy demokratikus jogállam iskolarendszerének létrehozása.
Az egyetem neve 2000-ben Szegedi Tudományegyetemre változott, így az iskola neve is módosult, SZTE Ságvári Endre Gyakorló Általános Iskolaként működött tovább.
2008 is jeles év volt az intézmény történetében. Ekkor ünnepelte az iskola alapításának 125., gyakorló iskolává válásának pedig 50. évfordulóját.
2015-ben történt az utolsó, ám annál lényegesebb változás az általános iskola életében. Az intézményt összevonták az egyetem középfokú gyakorló iskolájával, az SZTE Ságvári Endre Gyakorló Gimnáziummal. Az egyesített intézmény azóta SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola néven működik.
Gimnáziumunkban 1955. szeptember 1-én kezdődött meg az első tanév, miután Sze-geden szükségessé vált egy harmadik gimnázium felállítása is. Az indulás nem volt zökkenő-mentes, hiszen sem kellő nagyságú épület, sem megfelelő felszerelés nem állt rendelkezésre az induláskor, és a felsőbb évfolyamos diákokat is más gimnáziumokból vették át. Az iskola kezdetben Állami Általános Gimnázium néven működött, majd a gimnáziumi névjavaslatokat elutasítva az Oktatásügyi Minisztérium elrendelte a Ságvári Endre Általános Gimnázium el-nevezés felvételét.
1957-ben az egyetemi reform az egész tanévre kiterjesztette az ötödéves hallgatók ta-nítási gyakorlatát, és ehhez egy önálló gyakorló gimnáziumra is szükség volt, így a Ságvári az 1958/59-es tanévtől a JATE gyakorló gimnáziuma lett.
Az 1950-es évek végétől bevezették az 5+1 típusú „ipari-szakmai” képzést, melynek keretében a diákok különböző szakmákat (pl. asztalos, fémmunkás, könyvkötő, szakács, mo-torszerelő, villanyszerelő) is kitanulhattak. Szaktanár hiányában a tantestület több tagja is részt kellett, hogy vegyen a politechnika oktatásában. A 60-as évek végére azonban ezt a képzési formát átvette a laborgyakorlati oktatás: biológia, kémia, fizika és foto-laborgyakorlati csopor-tok indultak.
1962-ben átalakult az osztályok profilja: a már meglévő humán és orosz tagozat mellett indult francia, matematika-fizika és angol szakosított tantervű osztály is. A tanulmányi ered-mények és az egyetemre fölvettek száma – különösen a tagozatokról – emelkedni kezdett. A tanítás technikai föltételei is javultak: nyelvi labort alakítottak ki, tévékkel szerelték föl a bio-lógiai előadót. Az 1960-as évek végétől a tanulmányi eredmények tovább javultak, ennek ha-tására elterjedt a köztudatban is, hogy a Ságvári egy továbbtanulásra, egyetemi-főiskolai fel-vételire felkészítő gimnázium. Az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen egyre több előkelő helyezést értek el diákjaink, és a nyolcvanas években az egyetemre, főiskolára jelent-kezők 70-75%-át vették fel, a kilencvenes években pedig ez az arány 80% fölé emelkedett.
Az ekkoriban kialakult képzési struktúra egészen a 80-as évekig megmaradt: az ‘A’ mindig francia, a ‘B’ angol-orosz, a ‘D’ matematika-fizika tagozatos, a ‘C’ pedig általános tantervű osztályként működött.
1971-ben szervezett az iskola először csereutat, elsőként Moszkvába. Később rendsze-ressé váltak ezek az utazások, ennélfogva a németesek, oroszosok, olaszosok, franciások éven-te keltek útra, hogy bővítsék az iskolában szerzett nyelvtudást.
1980-ban az iskola 25 éves fennállását ünnepelte a Ságvári Napok keretében (a Fáklya moziban ünnepi nagygyűlést rendeztek), majd 1991-ben, 1996-ban és 2006-ban is méltó mó-don emlékezett meg az iskola az elmúlt évtizedekről.
1983-tól a technika tantárgy keretében bevezették a számítástechnika képzést, ehhez egy önálló számítástechnikai kabinetet építettek ki mikroszámítógépekkel (HT, ABC 80, Commodore 64), de a tehetséges diákok az egyetem gépeit is felhasználhatták a versenyre készülés során; 1993-tól pedig a gimnáziumot is bekapcsolták az egyetemi internetes hálózat-ba.
1986-ban átadták a gimnázium teljesen fölújított, új szárnyát, amelyet összenyitottak a régi épülettel is, így megszűnt a B épületbe történő átjárás. 1986. szeptemberétől a gimnázium főépületévé lépett elő az új szárny: ide költözött át a tanári szoba, az iroda; a főkapu is átke-rült erre az oldalra.
Ezzel egy időben átalakult a képzési struktúra is: a speciális matematika és fizika szak két fél osztályra vált szét, és a két tárgyat külön-külön is emelt óraszámban tanulták a diákok. Speciális angol, német nyelvű osztályok is indultak kezdők számára, mivel az aktuális cél a sikeres nyelvvizsgák számának gyarapítása volt.
1993-ban indult be a magyar-francia kéttannyelvű és az első 6+6-os tagozat, amely úgy működött, hogy a diákok az általános iskola 6. osztályának elvégzése után az egyetem gyakorló általános iskolájában (a “kis” Ságváriban) járták ki a “második hatos” első két osztá-lyát, a többit pedig a gimnáziumban.
1993-ban adták át első ízben a Ságvári-emlékérmet, amelyet az iskola volt diákjai kap-hatnak kimagasló tudományos vagy művészeti eredményükért. 1993-tól a jó tanulmányi eredményű, versenynyertes, közösségi életben aktívan résztvevő ballagó diákok is emlékérmet kaphatnak.
1994-ben az iskola tovább bővült, ugyanis a Szentháromság utcai épület tetőterében új osztálytermeket alakítottak ki a kéttannyelvű osztályok számára.
1994-1995. tanévtől a Ságváriban megszűnt a gimnáziumi levelező tagozat, illetve át-került a Kossuth Zsuzsanna Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskolába.
1999-től új típusú képzések indulnak: először az első informatikus osztály indult el, majd a következő tanévtől a „humán” (magyar-történelem orientációs) és a „reál” (biológia-fizika-kémia orientációs) osztály lépett be a hagyományos osztályok mellé. 2003-ban újabb osztálystruktúra-váltás történt, új osztálytípusként jelentek meg az angol és német orientációs csoportok, a hatosztályos képzést pedig felváltotta az F osztály, ami egy francia két tanítási nyelvű és egy informatika csoportból állt össze.
2003 februárjában indul először útnak az egész 10. évfolyam, hogy részt vegyen a ha-gyományos iskolai sítáborban, amelyet azóta – a Covid-időszakot leszámítva – minden évben megszerveztek a testnevelés szakos kollégák.
2004-205. tanévben egy egész programsorozat keretében ünnepelte meg a gimnázium a fennállásának 50. évfordulóját, ami a Szegedi Nemzeti Színházban tartott rendhagyó tanév-nyitó ünnepséggel indult, de kitüntetett eseménye volt a Városi Sportcsarnokban rendezett Ságvári-Gála és a Móra Ferenc Múzeum Fekete Házában rendezett kiállítás is.
2008-tól az Oktatási és Kulturális Minisztérium jóváhagyásával „Tehetséggondozó Középiskolaként” működik a gimnázium. Ugyancsak ettől az évtől vált iskolánk a Goethe Intézet partner iskolájává is.
2009 szeptemberében megszűnt a papír alapú osztálynapló, helyette digitális naplóra tért át az iskola.
2013-ban a gimnázium tetőterét tovább bővítették, ahol helyet kapott a SzeReTeD la-bor, amely jelentős mértékben járult hozzá a természettudományos képzéshez.
2015-ben a Szegedi Tudományegyetem mint fenntartó összevonta a Ságvári Endre Gyakorló Gimnáziumot és a Ságvári Endre Gyakorló Általános Iskolát, és a két intézményből létrehozta az SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskolát. Ezzel a 2015-2016-os tanévtől új fejezet kezdődött a gimnázium életében is.