Koordinátor: Károli Gáspár Református Egyetem
Elnök:
Prof. Dr. Trócsányi László
egyetemi tanár
Károli Gáspár Református Egyetem
Társelnök:
Dr. Sulyok Márton
adjunktus
Szegedi Tudományegyetem
EU-közjog: Unió – Állam – Polgár
Az Európai Unió joga alapvetően közjog. Egyrészt az önálló jogrendszeri jelleg, másrészt az állam számára megfogalmazott parancsok, harmadrészt a belső intézményi rendszer és eljárásrend eleve közjogivá tették a közösségi jogot. Mindeközben pedig a bírósági ítélkezési gyakorlatának megfelelően először az egyéni alapjogok védelme, majd az általános alkotmányos elvek területén is jelentős fejlődésnek indult egy esetjogi alapú alkotmányos jellegű jogterület az önálló jogrendszeren belül, amelyet maga a bíróság egyfajta alkotmányos alapchartaként jellemzett. A politikai integráció elindulásával már a bővülő hatáskörök miatt egyértelműen közjogivá vált az integráció joga, az uniós jog: megjelent az uniós polgárság, az alapjogvédelem első szerződéses elemei, továbbá a szuverenitáshoz rendkívül szorosan kapcsolódó területeken: monetáris politika, bírói együttműködés, külügyi együttműködés, kapott hatásköröket az Unió. Ezzel kezdetét vette az általános gondolkodás a polgárok és az Unió (uniós polgárság, demokrácia) és a tagállamok és az Unió (szubszidiaritás és arányosság, nemzeti önazonosság) kapcsolatáról is.
Az uniós közjog ugyanakkor jelenlegi fejlődési szintjén számos vitát szít. E vitákra pedig gyakorlatilag lehetetlen egy mindenre jó választ adni, hiszen a szerződésmódosítás, amely általános érvényű megoldást jelentene, elképzelhetetlen a tagállamok közötti jelenlegi megosztottság mellett. Ennek következtében egyre nagyobb szerep hárul a jog alkalmazóira és értelmezőire, így különösen a bíróságokra. Az uniós bíróság ítélkezési gyakorlata – talán részben a külső: tagállami és strasbourgi korlátok egyre erősebb megjelenése miatt vagy ennek ellenére – megkeményedett, a hatvanéves gyakorlat fenntartására épül: az uniós jog egységes, hatékony és elsőbbséget élvező alkalmazását tartja egyedül szem előtt. Az úgynevezett bírói párbeszéd így egyirányú. Az uniós intézmények részéről ugyanakkor töretlen a törekvés az egyre szorosabb integráció iránt, amely immár egyre gyakrabban téved olyan társadalmi kérdések területére, amely politikailag, de alkotmányosan is megosztóak. Látható a feszültség a politikai erők és a tagállamok meghatározott csoportjai között.
Ilyen jogi és politikai háttér előtt egyre erősödő fényben jelenik meg az a közjogi játszma, amely tehát bár általános és elvont elvek, sőt több esetben értékek mentén zajló küzdelmet mutat, mégis kifejezetten gyakorlati hatása van a mindennapos uniós működésre. Az Európai Unió közjogát vizsgáló szekció feladata így az Európai Unió és a tagállamok, valamint az Európai Unió és a polgárok kapcsolatának jogi elemeit vizsgálni: az egység és sokféleség, a hagyományos alkotmányos pillérek (szuverenitás, demokrácia, jogállamiság) fejlődése, átalakulása tengelyén úgy elméleti, mint leginkább az egyes jogkérdések megválaszolásának nehézségével szembesülve gyakorlati megközelítésben.
