Koordinátor: Nemzeti Közszolgálati Egyetem
Elnök:
Prof. Dr. Koller Boglárka
egyetemi tanár
Nemzeti Közszolgálati Egyetem
Társelnök:
Prof. Dr. Arató Krisztina
egyetemi tanár
Eötvös Loránd Tudományegyetem
Az Európai Unió politikai rendszerének is legfontosabb szereplői az egyének, vagyis az európai uniós polgárok. A második világháború után létrehozott európai integráció azonban sajátos építkezési módot választott magának. Nem a hat alapító tagállam polgárainak egységes és közös akarata révén, alulról jövő kezdeményezésekkel jött létre, hanem az alapító atyák és az akkori elitek által megálmodott, kitalált, felülről létrehozott struktúraként. E gyakorlat az integráció aranykorát jelentő 1950-es, 1960-as években sem változott, az Európai Közösség vezetői és intézményei nem törekedtek arra, hogy az egyre több szakpolitikai területen megvalósuló integrációt a polgárok felől is megerősítsék. Csak az az 1970-es évektől, részben az olajválságok által okozott integrációs megtorpanás, és társadalmi törésvonalak mélyülése miatt, és a megújulás szükségszerűsége okán, azonban mindez megváltozott. Az Európai Közösség polgárai fokozatosan a politikai rendszer fókuszába kerültek. A Maastrichti Szerződés következtében az 1990-es évektől az egyének, mint uniós polgárok vesznek részt az Európai Unió működésében, egyre inkább véleményt alkotva az integrációs folyamatokról, az európai ügyekről, sokszor kételkedve, kifejezve a szkepticizmusokat is egy-egy ambiciózus kezdeményezésről és kritizálva annak szakpolitikai vagy politikai komponenseit, és végső soron befolyásolva is az Európai Unió jövőjének alakítását. Bár európai démosz létrejöttéről az Európai Unióban még nem beszélhetünk, az európai uniós polgároknak több lehetősége is van az európai integráció ügyeinek az alakítására, a jövő formálására, ezért érdemes a politikai, intézményes és szakpolitikai folyamatokra az ő szemszögükből is rátekinteni.
E műhely fókuszában az európai polgárok állnak, az ő véleményük és aktív részvételük az Európai Unió politikai rendszerében és az egységfolyamat alakításában. A műhely a legtágabb értelemben kívánja e kérdéskört körüljárni. Kezdve a nemzeti és európai identitások összefüggéseinek komplex vizsgálatával, beleértve a kisebbségek azonosságtudatát és érdekérvényesítési lehetőségeit, az európai közvélemény alakulásának az elemzésén át, szinten ide értve a tagállami és uniós intézményekbe vetett bizalmat, az uniós intézményrendszer és a polgárok közvetlen kapcsolódását, mint például az EP választásokat és választói részvételt vagy az európai polgári kezdeményezéseket, valamint az integrációhoz kapcsolt politikai és társadalmi attitűdök, narratívák és diskurzusok értelmezését, az integráció európai polgárok által vélt hasznosságát, de ugyanúgy az egyes uniós szakpolitikákról vagy válságkezelési metódusokról alkotott közvélemény komparatív vizsgálata is a műhely fókuszába tartozik.
Kulcsszavak: európai identitás, nemzeti identitás, narratívák, közvélemény, intézményi bizalom, kisebbségek, integráció hasznossága, EP választások, európai polgári kezdeményezés, EU jövője
