Bezár
Biztonság- és védelempolitika

Biztonság- és védelempolitika

2024. March 19.
2 perc

Koordinátor: Nemzeti Közszolgálati Egyetem

Elnök:

Prof. Dr. Molnár Anna
egyetemi tanár
Nemzeti Közszolgálati Egyetem


Társelnök:

Dr. Gálik Zoltán
egyetemi docens
Budapesti Corvinus Egyetem


A Biztonság- és védelempolitika műhely célja, hogy megvitassa és bemutassa az EU közös biztonság- és védelempolitikájával (KBVP) kapcsolatos főbb vitákat, kezdeményezéseket és folyamatokat. Az Európai Unió Tanácsának magyar elnöksége, a 20 éves magyar EU tagság és az Európai Unió közös biztonság- és védelmi politikájának 25. évfordulója kiváló alkalmat adnak arra, hogy áttekintsük e rendkívül különleges szakpolitikai terület Európai Unión belüli főbb folyamatait. Az elmúlt évtizedben nem csupán a KBVP stratégiai keretrendszere, döntéshozatali folyamatai, intézményrendszere és válságkezelési struktúrái fejlődtek, hanem többször megjelent az Európai Védelmi (és Biztonsági) Unió gondolata és az európai stratégiai autonómia koncepciója is.

Az Ukrajna elleni 2022-es orosz invázió rávilágított az európai védelmi ipar széttagoltságában és az alulfinanszírozottságában rejlő gyengeségeire. Az Európai Tanács tagjai 2022. március 11-én versailles-i informális találkozójukon elkötelezték magukat az Európai Védelmi Technológiai és Ipari bázis megerősítése mellett, és kérték, hogy az Európai Bizottság folytassa a tervezést ezen a szakpolitikai területen. Az ukrajnai háború nagy kihívás elé állította az amúgy is alulméretezett és problémákkal küzdő európai védelmi ipart. Mivel a növekvő kereslet és az eszközhiány az EU-n kívüli beszerzésekhez vezetett, és így hátráltatta az európai védelmi technológiai és ipari bázisra vonatkozó európai célok elérését, az Európai Bizottság 2022-től két jogi ösztönzőt javasolt a közös beszerzések érdekében, 2024-ben pedig elkészült az EU első védelmi ipari stratégiája.

A Biztonság- és védelempolitika műhely kutatásokat vár a közös biztonság- és védelempolitika következő területeivel kapcsolatban:

  • a KBVP válságkezelési eszközrendszerének fejlődése (különös tekintettel gyorstelepítésű kapacitás – RDC felállítárára)
  • az Európai Védelmi Technológiai és Ipari bázis megerősítése érdekében tett intézkedések és javaslatok
  • az európai stratégiai autonómiával és az európai védelmi unióval összefüggő javaslatok
  • a KBVP válságkezelési eszközeit és a védelmi ipar fejlesztését segítő finanszírozás kérdése
  • a KBVP-vel összefüggő intézményrendszer és döntéshozatali folyamatok fejlődése
  • az EU és a NATO kapcsolata

Ezek a kérdések az elmúlt években az Európai Unió közvetlen és tágabb szomszédságában zajló fegyveres konfliktusokkal (hagyományos és hibrid hadviselés) egyre jelentősebbé váltak.