A választójog, mint alapvető – politikai alapjog a polgári forradalmak során született jogintézmény, ami akkor jött létre, amikor a korábbi rendi képviseleti rendszerről áttértek a képviseleti rendszerre.

Az Alaptörvény az alapvető jogok körében biztosítja a választójogot. A választójog állampolgársághoz kötődő politikai alapjog, a közügyek vitelében, a hatalom gyakorlásában való részvételt garantáló alapjogok egyike. A választójoggal rendelkező személyek vesznek részt az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők, a polgármesterek és a fővárosi főpolgármester, továbbá az Európai Parlament képviselőinek megválasztásában, valamint e személyek, a választópolgárok jogosultak arra is, hogy országos, illetve helyi népszavazásban és népi kezdeményezésben részt vegyenek.

A választójog kettős természetű, két megközelítésben vizsgálható:

A választójog egyfelől, – szélesebb értelemben – az a szabályozó-rendszer (azoknak a jogszabályoknak az összessége), amely meghatározza az államhatalom centrumában elhelyezkedő képviseleti szervek (országgyűlés, önkormányzatok testületei, polgármester, Európai Parlament) létrehozásának a módját.

Másfelöl – szűkebb értelemben – pedig magát a választójogosultságot jelenti.

Mindkét megközelítés közös gyökere a népképviseleti elv, illetve a képviseletre épülő hatalomgyakorlás. Éppen ezért a választójog a demokratikus legitimáció, azaz a népképviseleti elv legfőbb eszközének tekinthető, amelyen keresztül a nép közvetett hatalom gyakorlása megvalósul. (Trócsányi-Schanda, 2016.)

A népszuverenitás alapján a nép (a választópolgárok összessége) kétféle módon vehet részt a hatalom gyakorlásában: közvetlenül (népszavazás, népi kezdeményezés), közvetett módon (a választási rendszeren keresztül képviselők megválasztása útján)

A választójog alapelvei:

1. A választójog általánossága:

Akkor valósul meg, ha minden nagykorú állampolgár rendelkezik szavazati joggal, kivéve az ún. természetes kizáró okokat, illetve pontosan meg legyen határozva a választójogból kizártak köre.

Az Alaptörvény meghatározza a választójogosultság negatív feltételeit is, vagyis azokat az ún. természetes kizáró okokat, amelyek fennállta esetén valakit nem illet meg az aktív és a passzív választójog. Ezek a feltételek alapvetően két körülményhez: a belátási képesség hiányához, illetve bűncselekmény elkövetéséhez kapcsolódnak. Így nincs választójoga annak, akit bűncselekmény elkövetése vagy belátási képességének korlátozottsága miatt a bíróság a választójogból kizárt. Nem választható az Európai Unió más tagállamának magyarországi lakóhellyel rendelkező állampolgára, ha az állampolgársága szerinti állam jogszabálya, bírósági vagy hatósági döntése alapján hazájában kizárták e jog gyakorlásából.

2. A választójog egyenlősége:

Ez azt jelenti, hogy mindenkinek ugyanannyi szavazata van, minden szavazat ugyanannyit ér (nincs ún. „plurális szavazat”), illetve a megválasztottak mindegyiket megközelítőleg azonos számú állampolgárt képvisel.

3. A szavazás közvetlensége:

Azt jelenti, hogy (az országgyűlési és a helyi önkormányzati képviselői) választások során a választók közvetlenül a jelöltekre szavaznak, és e szavazatok alapján közvetlenül lesz a jelöltekből megválasztott képviselő, azaz nem jönnek közbe semmilyen más személyek vagy szervek (pl. az USA választási rendszerében az elektorok) a megválasztáshoz. A szavazás közvetlensége azt is jelenti, hogy a szavazásban a választójogosult polgár közvetlen részvétele nem mellőzhető, ő elvileg semmilyen formában nem helyettesíthető.

4. A szavazás titkossága:

Az egyes választópolgárok által leadott szavazatok tartalma semmilyen körülmények között nem kerülhet nyilvánosságra, sem a szavazás során, sem pedig a szavazás után utólag. A választópolgár által leadott szavazat tartalma mások számara nem lehet megismerhető, illetőleg megállapítható. A titkosság elvének érvényesülése érdekében a szavazólap kitöltéséhez szavazófülke áll a választópolgár rendelkezésére, azonban ennek használatára nem kötelezhető. (Trócsányi-Schanda, 2016)

Az országgyűlési képviselő-választás tekintetében az aktív és a passzív választójog feltételei egybe esnek: a szűk körű kizáró okokon kívül az ország területén élő minden nagykorú állampolgár választó és választható. Szavazati joga csak annak van, aki a választás napján az ország területén tartózkodik.

Az országgyűlési képviselők választásán a névjegyzékben szereplő választópolgárok gyakorolhatják választójogukat. Az országgyűlési képviselők választásán nem választható, aki jogerős ítélet alapján szabadságvesztés büntetését vagy büntetőeljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti.

Az önkormányzati választások vonatkozásában a választópolgár a választójogát szabad elhatározása alapján gyakorolja. A választópolgár lakóhelyén vagy, ha lakóhelye mellett legkésőbb a választás kitűzését megelőző 30. napig tartózkodási helyet is létesített - bejelentett tartózkodási helyén választhat. Az önkormányzati választásokon a választójog megilleti az ország területén tartósan letelepedett, de az ország állampolgárságával nem rendelkező személyeket is (A Magyarországon élő bevándorlóknak is joguk van önkormányzati képviselőt választani). A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán nem választható, aki jogerős ítélet alapján szabadságvesztés büntetését vagy büntetőeljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti.

A Magyarország területén lakóhellyel rendelkező minden nagykorú magyar állampolgárt és az Európai Unió más tagállamának a Magyarország területén lakóhellyel rendelkező nagykorú állampolgárát megillet az a jog, hogy az európai parlamenti választáson választható és választó legyen.

FORRÁSOK

Alaptörvény B. cikk (3) és (4) bekezdés

Alaptörvény XXIII. Cikk

Alaptörvény 2. cikk, 9.cikk, 35. cikk

2011. évi CCIII. törvény az országgyűlési képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény 2. § (2) (3) bek., 2010. évi L. törvény a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény 1.§

2013.évi XXXVI. törvény a választási eljárásról

2003. évi III. törvény az Európai Parlament tagjainak választásáról és jogállásáról szóló törvény

22/2005. (VI.17.) AB határozat – választójog egyenlőségének elve

32/2004. (IX.14.) AB határozat – a szavazás titkosságának alapelve

Trócsányi-Schanda (2016) Bevezetés az alkotmányjogba Budapest, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., ISBN 978 963 258 282 5