A nemzetközi egyezményekben, dokumentumokban gyökerező tisztességes eljáráshoz való jog az igazságszolgáltatás talán egyik legfontosabb alapelve, a jogállamiság elvének lényegi tartalmi eleme. Egy olyan gyűjtőfogalomról van szó, amely több eljárási jogosítványt foglal magában, amelyek együttes megvalósulása eredményezi az eljárások tisztességes voltát.

Magyarországon az Alaptörvény XXVIII. cikke mondja ki, hogy mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tiszteességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidőn belül bírálja el.

A tisztességes eljárás egyaránt tartalmaz általános és speciális garanciákat. Általános garanciák alatt olyan rendelkezéseket értünk, amelyek bármilyen típusú bírósági eljárásban (polgári, büntető, közigazgatási) érvényesülnek. Speciális garanciák alatt kifejezetten büntetőeljárások során érvényesülő garanciákat értünk. Az Alaptörvényben ilyen speciális garancia

*az ártatlanság vélelme, vagyis, hogy senki nem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős határozata nem állapította meg;

*a védelemhez való jog, amely a büntetőeljárás alá vont személyt az eljárás bármely szakaszában megilleti. *További speciális alapelv az úgynevezett nulla poena sine lege elv, ami egyszerűsítve azt a követelményt jelenti, hogy senki sem mondható ki bűnösnek és nem sújtható büntetéssel azokért a cselekményekért, amelyek az elkövetés idejében nem minősültek bűncselekménynek.

Az általános garanciák közé tartoznak:

*a bírósághoz fordulás joga,

*a törvényes bíróhoz való jog,

*a jogorvoslathoz való jog,

*az eljárás nyilvánossága, valamint

*az eljárás időtartama.

A bírósághoz fordulás joga alapján mindenki számára alanyi jogként jelenik meg a bírói jogvédelem igénybevételének lehetősége. Ez azonban nem korlátozhatatlan, az Alkotmánybíróság értelmezése szerint adott esetben akár a bírósági út igénybevételének kizárását is jelentheti ez a korlátozás.

A jogorvoslati jog értelmében mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely jogát vagy jogos érdekét sérti.

Általános garanciaként a bírósági eljárások nyilvánossága lehetővé teszi az igazságszolgáltatás működésének ellenőrzését és biztosítja az eljárások átláthatóságát a polgárok számára. A nyilvánosság szabályozása eljárási törvényenként különböző, főszabály szerint azonban elmondható, hogy az eljárások nyilvánosak és csak törvényben meghatározott okokból korlátozható ezen alapelv.

Az eljárás időtartama alatt azt értjük, hogy a különböző eljárásokat ésszerű időn belül kell elbírálni.

Egy eljárásól tehát akkor mondhatjuk, hogy tisztességes, ha a felsorolt garanciák az adott eljárásban együttesen valósulnak meg.

A tisztességes eljáráshoz való jog – a fentebb ismertetett – bírósági eljárásokon kívül a közigazgatási hatósági eljárásokban is érvényesül (Alaptörvény XXIV. cikk).

FORRÁSOK

Magyarország Alaptörvénye, Trócsányi László – Schanda Balázs: Bevezetés az alkotmányjogba, HVG-ORAC, 2016.