Az önrendelkezési jogot az Alkotmánybíróság az emberi méltóság, így az általános személyiségi jog tartalmi elemeként nevezte meg és a döntésre képes ember saját teste és sorsa feletti rendelkezési jogát széles körű védelemben részesíti.

Az Alkotmánybíróság már korai gyakorlatában az emberi méltósághoz való jogot (lásd Magyarország Alaptörvénye II. cikk), minden ember veleszületett jogaként, mint általános személyiségi jogot határozta meg. E szerint az emberi méltósághoz való jog, mint általános személyiségi jog olyan szubszidiárius jog, amely minden esetben felhívható az egyén autonómiájának védelmére, ha egyetlen más alapjogra sem lehetséges hivatkozni. A testület gyakorlata szerint az általános személyiségi jog egyes összetevőiként a személyiség szabad kibontakoztatásának jogát, az önrendelkezési jogot, az általános cselekvési szabadságot és a magánszférához való jogot nevezte meg. E szerint az önrendelkezési jogot az Alkotmánybíróság az emberi méltóság, így az általános személyiségi jog tartalmi elemeként definiálta és széles körű védelemben részesíti, mint a döntésre képes ember saját teste és sorsa feletti rendelkezési jogát. Az önrendelkezés joga tehát az emberi méltósághoz való jogból, mint anyajogból ered, amely abszolút jellegű, korlátozhatatlan és minden más jogot megelőző alapjog.

Az Alkotmánybíróság az általános személyiségi jog védelméből számos az önrendelkezési jog megnyilvánulási formáiként meghatározható egyéni jogot vezetett le, így különösen: a vérségi származás kiderítésének jogát, a névviseléshez való jogot, a felek perbeli önrendelkezésével kapcsolatos jogokat, a személyek saját testi integritásához fűződő jogát, az ellátás/kezelés visszautasításának jogát, de a testület gyakorlata alapján ide sorolható az ún. „titokszféra” védelme is. Mindezeken felül az önrendelkezés jogából vezette le az Alkotmánybíróság a házasságkötés szabadságához való jogot, melyet később kiterjesztett az élettársi kapcsolat létesítéséhez fűződő jogra is.

Kiemelést érdemel, hogy az Alkotmánybíróság szintén az önrendelkezési jogból vezette le és nevesítette az ún. egészségügyi önrendelkezési jogot, melyet tágabb kategóriaként határozott meg, mint az egészségügyi beavatkozások visszautasításához való jogot. (Megjegyzendő, hogy az Alkotmánybíróság kivételt fogalmazott meg azonban az eutanázia-határozatban, amely az életmentő és életfenntartó kezelések visszautasításához való jogot elismerte, de nem terjesztette ki az önrendelkezési jogot az élet orvosi segítséggel történő elvételére.)

Az önrendelkezési jogból kiemelkedő, illetve azzal összefüggő területekként szükséges meghatározni továbbá a titokszféra (vagy másszóval magánszféra, „privacy”) védelmét, amely a személyes adatok védelméhez fűződő jogon keresztül érvényesül és az alapvető jogok védelmének rendszerében önálló területként értelmezhető.

Az önrendelkezési joggal szorosan összefüggő és alapvető jelentőségű kérdések továbbá a terhesség művi megszakításának (abortusz), illetve az élet orvosi segítséggel történő elvételének (eutanázia) alapjogi kérdései. Ezek részletes bemutatását lásd az abortusz és eutanázia szócikkeknél.

FORRÁSOK

A személyes adatok és a személyiség védelme – adatvédelem és privacy – Szerk: Tóth Judit, Sulyok Márton – Alapjogi háttéranyag – SZTE ÁJTK, Alkotmányjogi Tanszék (évszám hiányzik)

Schanda Balázs – Balogh Zsolt (szerk.): Alkotmányjog – Alapjogok (második, átdolgozott kiadás), Pázmány Press, Budapest, 2015, 87-89. o.

Magyarország Alaptörvénye, II. cikk

(8/1990 (IV. 23) AB határozat

23/1990 (XI. 31) AB határozat

46/2007 (VI.27.) AB határozat

22/1992 (IV.10.) AB határozat

154/2008 (XII.17.) AB határozat

30/2013 (X.28.) Ab határozat

64/1991 (XII.17.) AB határozat

58/1998 (XI.23.) AB határozat

36/2000 (X.27.) AB határozat

56/2000 (XII.19.) AB határozat

22/2003 (IV. 28.) AB határozat