2022. szeptember 26., hétfő
Szegedi Tudományegyetem

Szegedi Tudományegyetem


Közérthetőségi Szócikk Adatbázis

Perköltség


Összefoglalóan perköltség alatt értjük a peres eljárás során felmerülő valamennyi (releváns és megtéríthető) költséget. A perköltség összetétele és viselésének szabályai eltérően alakulnak a polgári peres eljárások és a büntetőeljárások során. Polgári eljárások esetén a bírósági eljárásban felmerülő perköltségről, viselésükről és a költségkedvezményekről a polgári perrendtartásról szóló törvény (illetve az illetéktörvény) rendelkezik, míg büntetőeljárások esetén e szabályokat a büntetőeljárásról szóló törvényben találjuk.

 

A polgári perrendtartásról szóló törvény szerint „a perköltség a félnél - a perben vagy azt megelőzően - a jog perbeli érvényesítésével okozati összefüggésben és szükségképpen felmerült minden költség, ideértve a bíróság előtt történő megjelenéssel szükségképpen felmerült keresetkiesést is.”Polgári peres eljárások esetén a leggyakoribb költség az eljárás megindításakor megfizetendő eljárási illeték, amelynek mértékéről az illetékekről szóló törvény rendelkezik. Az elsőfokú polgári peres eljárások illetékének mértéke főszabály szerint a per tárgyának az eljárás megindításakor fennálló értékéhez igazodik, a pertárgy értékének 6%-a, de legalább 15.000,- Forint és legfeljebb 1.500.000,- Forint. A jogorvoslati eljárás esetén („másodfokon”) az eljárási illeték főszabály szerint a pertárgy értékének 8%-a, de legalább 15.000,- Forint és legfeljebb 2.500.000,- Forint. (Egyes peres eljárások esetén, mint a házassági bontóper, a csőd- és felszámolási eljárás, illetve a cégbírósági eljárások esetén a fentiektől eltérő, az illetéktörvényben tételesen meghatározott illetéket kell leróni.)

A polgári peres eljárás során felmerülő további költségek az illetéken túl a peres eljárásban megállapítható ügyvédi költség, illetve szakértő részvétele esetén a szakértők díjazása, melyek szintén jogszabályban tételesen meghatározottak szerint állapítandók meg. További összetevője a perköltségnek a felek által igazolt (felszámított) egyéb releváns költségek (pl. utazási költség). Polgári perekben a perköltséget általános szabályként a költség felmerülésekor kell előlegeznie a félnek és a perköltség viseléséről a bíróság az eljárást befejező érdemi döntésben rendelkezik, vagyis a bíróság meghatározza a perköltség összegét és a megtérítésére köteles személyt annak megfizetésére kötelezi. Általános szabály, hogy a pernyertes fél költségeit a pervesztes fél viseli. (Részleges pernyertesség esetén a fél az ellenfél perköltségét a pervesztessége arányában téríti meg.)

A perköltséggel összefüggésben a peres feleknek úgynevezett felszámítási kötelezettsége keletkezik. A bíróság a perköltség viseléséről szóló döntésében csak a felszámított költségekről rendelkezhet, mely azt jelenti, hogy az eljárás alatt a félnek a perrel kapcsolatban felmerült költségeit külön jeleznie szükséges. Azokat a költségeket, amelyek bizonyítottsága a peres eljárásból nem következik, okirattal bizonyítani kell (ilyen lehet pl. a felmerült utazási költség). A felszámítás részletszabályait a polgári perrendtartásról szóló törvény tartalmazza.

 

A perköltség viselésének rendszere az általános szabályokon túl kiegészül a speciális esetekkel, illetve az illetékmentes eljárások ésköltségkedvezmények szabályaival. A polgári perrendtartás eltérően határozza meg a perköltség viselésének szabályait az eljárás kimenetelére tekintettel (egyezség, az eljárás megszüntetése), a peres felek speciális személyére tekintettel (ügyész részvétele a perben), illetve eltérő szabályok vonatkoznak a szükségtelenül okozott perköltség megtérítésére.

Költségkedvezmények esetén a peres fél részben vagy egészben mentesül a perköltség (vagy a perköltség egy részének) megfizetése (költségmentesség), vagy előlegezése (költségfeljegyzési jog) alól. A polgári perrendtartásról szóló törvény zárt felsorolásban határozza meg a költségkedvezmények egyes típusait. Ezek

(1)a tárgyi és személyes költségmentesség,

(2)a tárgyi és személyes költségfeljegyzési jog,

(3)a tárgyi és személyes illetékmentesség,

(4)a tárgyi illetékfeljegyzési jog,

(5)a mérsékelt illeték, illetve

(6)pártfogó ügyvédi díj előlegezése vagy megfizetése alóli mentesség.

A felsoroltak közül a felet a személyes költségmentesség és a személyes költségfeljegyzési jog a jövedelmi- és vagyoni viszonyai alapján kérelemre, míg a személyes illetékmentesség a személye alapján hivatalból megilleti. A felet a tárgyi kedvezmény az eljárás tárgyánál fogva, a mérsékelt illeték kedvezménye pedig meghatározott perbeli események bekövetkezése esetén hivatalból illeti meg.

Költségmentesség esetén a peres fél mentesül az illeték megfizetése, a per során felmerülő valamennyi költség előlegezése alól. Költségfeljegyzési jog esetén a peres fél mentesül az illeték előzetes megfizetése, illetve a per során felmerülő költség előlegezése alól.

Költségmentesség esetén tehát az illetéket a peres félnek nem kell megfizetnie, az egyéb felmerülő költségeket csak a per eldöntését követően, amennyiben az általános szabályok arra kötelezik, míg költségfeljegyzés esetén amennyiben a per kimenetele szerint a peres felet perköltség fizetési kötelezettség terheli, úgy azt csak a peres eljárás lezárultakor lesz köteles megfizetni.

Illetékmentesség esetén a fél mentes az illeték megfizetése alól, míg mérsékelt illeték kedvezménye esetén a fél mentes az illeték egy részének megfizetése alól. A költségkedvezményekre vonatkozó általános szabályokat a fentiek szerint a polgári perrendtartásról szóló törvény tartalmazza, míg a költségkedvezmények részletszabályai a 2017. évi CXXVIII. törvényben találhatók meg.

 

Büntetőeljárások esetén a felmerülő bűnügyi költségről, a költségek fajtáiról, a költségek viseléséről és szabályairól a büntetőeljárásról szóló törvény rendelkezik. E szerint bűnügyi költség az a díj vagy költség, amelyet a büntetőeljárásban, illetve a büntetőeljárással összefüggésben az állam előlegezett (így különösen a tanú költsége, a szakértő, és a szaktanácsadó díja és költsége, illetve a lefoglalt dolog szállításának és megőrzésének költsége), a terhelt, a sértett, a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt költsége, illetve a kirendelt védő, a törvényes képviselő és a meghatalmazott képviselő díja és költsége. A bíróság a bűnügyi költség viselésére a vádlottat kötelezi, ha őt bűnösnek mondja ki vagy szabálysértés elkövetéséért a felelősségét megállapítja, azzal a kitétellel, hogy a vádlottat csak azzal a cselekménnyel kapcsolatban felmerült bűnügyi költség viselésére lehet kötelezni, amelyre a bűnösségét vagy a felelősségét megállapították. Ha a bíróság a vádlottat felmenti, vagy vele szemben az eljárást megszünteti, főszabályként a bűnügyi költséget az állam viseli.

A büntetőeljárásban a terhelt, valamint a természetes személy (kivételes esetekben a nem természetes személy) sértett és egyéb érdekelt költségkedvezményben részesíthető, ha jövedelmi és vagyoni viszonyai miatt a bűnügyi költséget vagy annak egy részét nem képes viselni. A költségkedvezmény a fentiek szerint a terhelt esetén kiterjed a kirendelt védő díjára és költségeire, a sértett és egyéb érdekelt esetén a pártfogó ügyvéd díjára és költségeinek előlegezésére, illetve viselésére. Büntetőeljárásban a költségkedvezmény engedélyezését az eljárásban részt vevő személynek kérelmeznie kell, a kérelmet a jogi segítségnyújtó szolgáltat bírálja el.

 

FORRÁSOK

A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény, 145.§, 574. – 578. §§

A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény, 80. – 102. §§

A költségmentesség és a költségfeljegyzési jog polgári és közigazgatási bírósági eljárásban történő alkalmazásáról szóló 2017. évi CXXVIII. törvény

A költségmentesség engedélyezésének alapjául szolgáló körülmények igazolásáról szóló 26/2017. (XII. 27.) IM rendelet

A bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet

A szakértők díjazásáról rendelkező 3/1986. (II.21.) IM rendelet

A bűnügyi költségek előlegezéséről szóló 21/2003. (VI. 24.) IM-PM-BM együttes rendelet

A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény