A kormányzás fogalmával kapcsolatosan különbséget kell tennünk az általános és jogi értelemben vett meghatározása között. A kormányzás általános értelemben egy állami alapfunkció, amelynek célja a társadalom állami irányítása. A legmagasabb szinten álló állami irányító jellegű tevékenység, amelynek során a közhatalom csúcsán elhelyezkedő szervek döntéseikkel meghatározzák az egész állami szervezetrendszer működésének irányát, tartalmát, módját és eszközeit. Jogi értelemben pedig a kormányzás alatt a nemzeti alkotmányokban megjelenő feladat- és hatásköröket kell érteni.

Fontos megjegyezni, hogy a kormányzásnak mindig az alkotmány (hazánkban Alaptörvény) és a törvények által kijelölt keretek között kell maradnia.

Magyarország Alaptörvénye általános jelleggel kimondja, hogy a Kormány a végrehajtó hatalom általános szerve, amelynek feladat és hatásköre kiterjed mindarra, amit az Alaptörvény vagy jogszabály kifejezetten nem utal más szerv feladat- és hatáskörébe. Ezen felül az Alaptörvény meghatározása alapján a Kormány a közigazgatás legfőbb szerve is, amely magában foglalja, hogy államigazgatási szerveket hozhat létre.

A fentiekből adódóan a Kormány hatásköre két nagy területre osztható. Egyrészről beszélhetünk szorosabb értelemben vett kormányzásról, ami önálló döntéshozatalt jelent például a gazdaság, a kül- és belpolitika, az egészségügy stb. területén. Másrészről a közigazgatás legfőbb központi szerveként az Országgyűlés döntéseinek végrehajtásáról kell gondoskodnia.

FORRÁSOK

Magyarország Alaptörvénye

KISS Barnabás (2016) A Kormány. In: TRÓCSÁNYI László-SCHANDA Balázs. Bevezetés az Alkotmányjogba. Budapest, HVG-ORAC. pp. 315-328.