2022. november 30., szerda
Szegedi Tudományegyetem

Szegedi Tudományegyetem


Közérthetőségi Szócikk Adatbázis

Házasságkötés


Hazánk védi a házasságot, amely egy férfi és nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösség. A nemek különbözőségének hangsúlyozása azért szükséges, mivel hazánk nem engedélyezi az azonos nemű párok házasságkötését, viszont bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését igen. Az Alkotmánybíróság 14/1995. (III. 13.) AB határozatában kimondta, hogy: „[…] a házasság intézménye kultúránkban és jogunkban is hagyományosan egy férfi és nő életközössége, amely tipikusan közös gyermek születését és családban való felnevelését célozza, amellett, hogy a házastársak gondoskodásban és támogatásban élésének is kerete. A gyermek nemzésére és szülésére való képesség nem fogalmi eleme és nem feltétele a házasságnak, de a házasság eredeti és tipikus rendeltetéséből folyóan a házastársak különneműsége igen.”

 

A házasság akkor jön létre, ha az anyakönyvvezetőelőtt együttesen jelen lévő nő és férfi személyesen kijelenti, hogy egymással házasságot köt. Vagyis az egyházi házasságot jogilag „nem létező” házasságnak kell tekinteni. Amennyiben ez a kijelentés mindkét fél részéről megtörtént, illetve a házasságkötés alaki kellékei is fennállnak, akkor az anyakönyvvezető megállapítja a házasság létrejöttét és a házasságkötés tényét bejegyzi a házassági anyakönyvi kivonatba. A házasságkötésre két tanú jelenlétében, nyilvánosan kerül sor, azonban a felek kérelmére, amennyiben a jegyző engedélyezi, a nyilvánosság mellőzésével is sor kerülhet a házasság megkötésére. Ezt nevezzük a házasságkötés alaki szabályainak.

 

A házasságkötést megelőzően a házasulóknak az anyakönyvvezető előtt ki kell jelenteniük, hogy a házasságuknak legjobb tudomásuk szerint nincs törvényes akadálya és igazolniuk kell, hogy házasságkötésük törvényes feltételei fennállnak. A jogszabály a házasságkötés előtti tanácsadáson való részvételt kötelezővé teheti. A házasulók a házasságkötési szándékukat együttesen, személyesen jelentik be, amelyről az anyakönyvvezető jegyzőkönyvet vesz fel. A házasságkötési szándékot bármely anyakönyvvezetőnél be lehet jelenteni, viszont házasság megkötésére, az az anyakönyvvezető lesz illetékes, akinél korábban a felek szándékukat bejelentették. A házasságkötést az anyakönyvvezető csak a házasságkötési szándék bejelentését követő harminc nap utáni időpontra tűzheti ki. A jegyző e határidő alól felmentést adhat, a házasulók valamelyikének közeli halállal fenyegető egészségi állapota esetében. Ilyenkor a házasulók nyilatkozata a házasságkötés összes törvényes feltételeinek igazolását pótolja, és a házasságot a bejelentés után nyomban meg lehet kötni. Ha a házasságkötésre irányuló szándék bejelentéséről készített jegyzőkönyv felvétele óta egy év eltelt, az eljárást meg kell ismételni.

 

Fontos tudni, hogy a házasságkötési eljárás illetékmentes. A házasságkötésre főszabály szerint az illetékes Polgármesteri Hivatal házasságkötő termében kerül sor, kivéve, ha a házasulók külső helyen, például a lakodalom helyszínén kívánnak házasságot kötni. Utóbbi esetben erre engedélyt kell kérni a házassági szándék bejelentésével egyidejűleg. Érdemes viszont tudni, hogy ennek külön díja van, amely településenként eltérő. Az anyakönyvvezető a házasságot annak létrejöttét követően azonnal anyakönyvezi.

 

Az anyakönyvvezető a kiállított anyakönyvi kivonatot csak a házasság megkötését követően adhatja ki.

 

Érdemes megemlíteni, hogy mely okok vezetnek a házasság érvénytelenségéhez.

(1)Az első a házasságkötési korhatár. A kiskorú (18. életévét be nem töltött személy) házassága érvénytelen, ha ahhoz előzetesen a gyámhatóság nem járult hozzá. A 16. életévét betöltött személy házasságkötését a gyámhatóság akkor engedélyezi,

(a) ha az a kiskorú gyermek érdekét szolgálja,

(b) az engedélyt a gyermek szabad akaratából nyújtotta be,

(c) a háziorvos igazolta, hogy a házasságkötéshez szükséges testi és értelmi fejlettséggel rendelkezik,

(d) a házasulók jövedelemigazolása, vagy nyilatkozata alapján megállapítható, hogy az érintett kiskorúnak, illetve 18. életévének betöltése előtt születendő gyermekének megélhetése és lakhatása biztosított,

(e) a családvédelmi szolgálat tanácsadásán való részvételét igazolja.

A fentebb felsorolt összes feltétel fennállása esetén engedélyezi a gyámhivatal a kiskorú házasságkötését. Az engedély megadása előtt a gyermek szülőjét, ennek hiányában gyámját meghallgatják, azonban az engedély megadásához a hozzájárulásukra nincs szükség.

(2)A második érvénytelenségi ok, ha a házasságot olyan személlyel kötik, aki a házasság megkötésekor cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alatt állt. Ennek oka az, hogy az ilyen személyek nem ismerik fel a házasság jelentőségét, ezért tudatosan nem is vállalhatják a házasságból eredő jogokat és kötelezettségeket sem.

(3)A harmadik ok, amikor valaki a házasság megkötéskor cselekvőképtelen állapotban volt. Cselekvőképtelen állapot alatt az értjük, mikor az érintett személy az ügyeinek viteléhez szükséges belátási képességgel nem rendelkezik, például kábítószer, alkohol befolyásoltsága alatt áll.

(4)A negyedik érvénytelenségi ok, a házasulók között fennálló rokoni, vagy hozzátartozói kapcsolat. Például egymásnak testvérei, egyenesági rokonai (például: apa-lánya kapcsolat) stb.

(5)Az ötödik, és egyben utolsó ok, amikor valamelyik félnek korábbi házassága áll fenn. Ha úgy kötik meg az új házasságot, hogy a korábbi még fennáll, akkor a korábbi házasság megszűnésének időpontjától az új házasság visszamenőleges hatállyal érvényessé válik.

Egy házasságot azonban csak akkor lehet érvénytelennek tekinteni, ha ezt bíróság ítéletében megállapította.

 

A házassági névviselés tekintetében a feleség a házasságkötés után választása szerint viseli

*a házasságkötés előtt közvetlenül viselt nevét [Tóth Gizella],

*a férj teljes nevét a házasságra utaló toldással („né”), [Kovács Jánosné], amelyhez hozzákapcsolhatja a házasságkötés előtt közvetlenül viselt nevét [Kovács Jánosné Tóth Gizella],

*a férj családi nevét házasságkötésre utaló toldással és ehhez hozzákapcsolja a házasságkötés előtt közvetlenül viselt nevét [Kovácsné Tóth Gizella],

*férj családnevét hozzákapcsolva a saját utónevét [Kovács Gizella],

*férj és a saját családi nevét összekapcsolhatja hozzákapcsolva a saját utónevét [Kovács-Tóth Gizella].

 

A férj házassági névviselése tekintetében kevesebb lehetőség áll rendelkezésre, ő választhatja, hogy viseli

*a házasságkötés előtt közvetlenül viselt nevét [Kovács János]

*felesége családi nevét hozzákapcsolva a saját utónevét [Tóth János],

*felesége és saját családi nevét összekapcsolhatja hozzákapcsolva a saját utónevét [Kovács-Tóth János].

 

A házasság megszűnésének két esete van:

(1)ha az egyik házastárs meghal, vagy

(2)ha házasságot bíróság felbontja. Az utóbbira akkor kerül sor, ha a bíróság meggyőződött róla, hogy a felek a közötti viszony teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott, ezt az úgynevezett feldúltsági elv. Ezt akkor lehet megállapítani, ha a felek közötti életközösség már megszűnt és annak helyreállítására már nincs kilátás a külön töltött idő, illetve a váláshoz vezető folyamat miatt. A feldúltságot a bíróság nem vizsgálja abban az esetben, ha a házasság felbontását a felek végleges elhatározáson alapuló, befolyásmentes megegyezésük alapján közösen kérik. Megegyezés esetén a feleknek azonban meg kell egyezniük

(a) a közös kiskorú gyermekük tekintetében a szülői felügyeleti jog gyakorlásáról (ide tartozik: gyermek gondozása, nevelése, tartózkodási helyének meghatározása, vagyonkezelés, törvényes képviselet meghatározása, gyámnevezés, illetve gyámságból való kizárás),

(b) a különélő szülő és a gyermek kapcsolattartásáról,

(c) a gyermek tartásáról (gyermeket nevelő szülő természetben tartja: eteti, ruháztatja, a különélő szülő gyermektartásdíjat fizet),

(d) a házastársak közös lakáshasználatáról, és

(e) amennyiben igénylik, a házastársi tartásról.

Amennyiben a bíróság a felek megállapodásáról szóló egyezséget végzéssel jóváhagyja, akkor annak azonos hatálya van, mint a bírósági ítéletnek.

 

FORRÁSOK

Alaptörvény L) cikk

2013. évi V. törvény a Polgári törvénykönyvről 4:5.-4:21. §

Kommentár a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényhez

149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról 34-36. §

14/1995. (III. 13) AB határozat