Az Alaptörvény, majd a nemzetiségek jogainak védelméről szóló törvény hatálybalépését követően a korábbi „nemzeti és etnikai kisebbségek” jogszabályi megfogalmazás „nemzetiségek”-re változott. Így mind az Alaptörvény, mind a nemzetiségek jogairól szóló törvény e kifejezést alkalmazza, ezért a „kisebbségi önkormányzat” szóhasználaton jogi értelemben a „nemzetiségi önkormányzatot” értjük.

A nemzetiségek védelmének alkotmányi alapját Magyarország Alaptörvényének XXIX. cikke jelenti, mely a Magyarországon élő nemzetiségeket államalkotó tényezőkként határozza meg. Az Alaptörvény e cikke szerint a Magyarországon élő nemzetiségek helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre, a részletszabályokat azonban már nem az alkotmány, hanem az alkotmányi rendelkezés alapján megalkotott, a nemzetiségek jogairól szóló sarkalatos törvény állapítja meg.

Az egyes nemzetiségek közvetlen választással helyi és területi (a községben, a városban, a fővárosi kerületben, valamint a fővárosban és a megyében), valamint országos nemzetiségi önkormányzatot hozhatnak létre. A települési nemzetiségi önkormányzati képviselők száma a nemzetiségi névjegyzékben szereplő választópolgárok számától függ. Nemzetiségi önkormányzat képviselőjévé az választható, aki a nemzetiségi névjegyzékben szerepel. A nemzetiségi névjegyzékbe kérelem útján nyerhető felvétel. A jogszabály szerint kérelmére fel kell venni azt a magyar állampolgárt, aki a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán szavazati joggal rendelkezik, a nemzetiséghez tartozik, és a nemzetiséghez tartozását a megfelelő eljárási rendben megvallja. Egy személy egyidejűleg csak egy nemzetiség névjegyzékében szerepelhet, illetve a választópolgár a lakóhelye, vagy tartózkodási helye szerinti településen szerepelhet a nemzetiségi névjegyzékben.

Nemzetiségi önkormányzat képviselőjének az a nemzetiségi névjegyzékbe vett választópolgár választható, aki egyúttal a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választható, korábban (meghatározott ideig) nem volt más nemzetiség nemzetiségi jelöltje, illetve nyilatkozatot tesz arról, hogy a nemzetiség képviseletét vállalja, a nemzetiségi közösség nyelvét beszéli, kultúráját és hagyományait ismeri. A megválasztott nemzetiségi önkormányzati képviselő, megválasztását követően, mint a nemzetiségi önkormányzat testületének tagja, nemzetiségi ügyekben az adott nemzetiség érdekeit képviseli, részt vesz a nemzetiségi önkormányzat testületi döntéseinek előkészítésében, a döntésben és a végrehajtás megszervezésében.

A nemzetiségi önkormányzatok alapvető feladata a nemzetiség érdekeinek védelme és képviselete, illetve az érdekképviseleti funkción túl a kisebbségi kulturális és nevelési-oktatási intézmények fenntartói jogát is átvehetik, vagyis óvodákat, iskolákat tarthatnak fenn. A nemzetiségi önkormányzatok működése biztosítja a nemzetiségek számára, hogy maguk dönthessenek saját intézményeik létrehozásáról és fenntartásáról.

FORRÁSOK

Magyarország Alaptörvénye, XXIX. cikk

2011. évi CLXXIX. Törvény a nemzetiségek jogairól, 50-123. §§

Trócsányi László, Schanda Balázs (szerk.): Bevezetés az Alkotmányjogba (ötödik, átdolgozott kiadás), HVG Orac, Budapest, 2016, 111-115. o.