Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

Bo­lí­vi­á­nak ki­lenc tar­to­má­nya van, ad­mi­niszt­rá­ci­ós fő­vá­ro­sa pe­dig La Paz, mely 2 mil­li­ós la­ko­sá­val a leg­na­gyobb vá­ros­nak szá­mít. Úgy 70 km-re La Paztól fek­szik Tiwanaku, mely Dél-Ame­ri­ka egyik leg­je­len­tősebb prein­ka kul­tú­rá­ját őr­zi.

Szabó Henriette dél-amerikai kultúrákról beszélt. Fo­tó: Se­ges­vá­ri Csa­ba

Tiwanaku vi­rág­ko­rát Kr. e. 300 és Kr. sz. 300 kö­zött él­te, majd 1000-1100 kö­rül in­dult ha­nyat­lás­nak. Épít­ke­zé­sé­re jel­lem­ző a lépc­sős, több­szin­tes temp­lo­mok meg­je­le­né­se, de nem­csak föl­fe­lé, ha­nem le­fe­lé is meg­mu­tat­ko­zik ez a ta­go­lás, ami azt mu­tat­ja, hogy a la­ko­sai a vi­lá­got is szin­tek­re ta­gol­ták.
A Tiwanaku-kultúrát az In­ka Bi­ro­da­lom tér­hó­dí­tá­sa és el­ter­je­dé­se kö­ve­ti. Az in­di­án nép­cso­por­to­kat a föld­raj­zi ta­go­lás­hoz ha­son­ló­an két nagy rész­re le­het osz­ta­ni: az ando­ki és sík­vi­dé­ki rész­re.
Az andok­i, va­gyis hegy­vi­dé­ki né­pek kö­zül két nagy cso­port emel­ke­dik ki az Aymara 1 200 000 és a Quechua törzs 1 300 000 la­ko­sá­val. Hí­re­sek szőtte­seik, me­lyek nem­csak szín­pom­pá­sak, ha­nem ér­té­kük is na­gyon ma­gas. A raj­tuk meg­je­lenő mo­tí­vu­mok­nak kul­ti­kus je­len­té­sük van. A szí­nek el­he­lyez­ke­dé­se és a csí­kok mé­re­te pe­dig meg­mu­tat­ja, me­lyik nép­cso­port­hoz tar­toz­nak.
Éle­tük­ben fon­tos sze­re­pet kap a föld­mű­ve­lés, ezen be­lül is a ga­bo­na- és bur­go­nya­fé­lék ter­mesz­té­se. Ma már csak negy­ven-öt­ven­fé­le bur­go­nyát ter­mel­nek, de ré­geb­ben a ter­mesz­tett bur­go­nya­fé­lék szá­ma el­ér­te a 400-at! Ahol a hegy­vi­dé­ken ter­mel­tek, ott te­ra­szos mű­ve­lés volt meg­fi­gyel­hető, amit az­zal ma­gya­ráz­tak, hogy biz­to­san az eró­zió el­len vé­de­kez­nek, ugyan­ak­kor a va­ló­di ok na­gyobb ter­mény­át­lag volt. A tra­dí­ci­ók meg­őr­zé­se az Aymara és a Quechua cso­port szá­má­ra is fon­tos a vá­ro­sok­ban épp­úgy, mint a ki­sebb te­le­pü­lé­se­ken. S az ál­do­zat sem ma­rad­hat el Pachamamá­nak (a föld­is­ten­nőnek), hi­szen min­den ál­la­mi ese­mény ez­zel kez­dő­dik. Szin­te bár­mi meg­fe­lel ál­do­zat­nak a víz­től egé­szen a Co­ca Co­lá­ig.
Az egyik leg­ré­geb­bi nép­cso­port az ando­ki ré­szen az Uru-Chipaya. Ne­vük is mu­tat­ja, nem egy­ér­tel­mű, hogy egy vagy két cso­port­ról van-e szó. Jel­lem­ző­jük az ap­ró­ra befonott haj és az egy­szí­nű szőtte­sek.
A hegy­vi­dé­ki na­gyobb lét­szá­mú cso­por­tok mel­lett 32 sík­vi­dé­ki nép­cso­port tar­ta­nak szá­mon. Ha­son­ló­an a föld­raj­zi ta­go­lás­hoz a nép­cso­port­ok is há­rom nagy rész­re ta­go­lód­nak, az amazó­ni­ai, a közép­ső és a dé­li te­rü­le­tek­re.
Az amazó­ni­ai rész ke­vés­bé művel­hető, ezért az itt élő nép­cso­port­ok­nak (mint pél­dá­ul a Tacanak) nagy te­rü­let­re van szük­sé­gük. Eső­zés ide­jén a ma­ga­sabb szin­te­ken ta­lál­ha­tó szi­ge­tek­re te­le­pül­nek, és eze­ket a te­rü­le­te­ket mű­ve­lik. El­len­tét­ben az el­kép­ze­lé­sek­kel nem a va­dá­szat, ha­nem a nö­vény­ter­mesz­tés a jel­lem­ző.
A sík­vi­dék közép­ső ré­sze Chiq­ui­tani­a, amely­nek la­ko­sai a Chiq­ui­tos nép­cso­port, akik szá­ma 50-60 000-re te­he­tő. Ez a te­rü­let egy nagy je­zsu­i­ta mis­­szi­ós köz­pont volt, mely­nek ha­tá­sa még ma is érez­he­tő, hi­szen éven­te meg­ren­de­zik a ba­rokk fesz­ti­vált, ahol a te­rü­let hí­res együt­te­se is fel­lép öt­vöz­ve az in­di­án és ba­rokk ze­nét.
A dé­li te­rü­le­te­ken is több in­di­án cso­port él, akik kö­zül a Guaraník a leg­né­pe­sebb cso­port, szá­muk 40-80 000 kö­zött mo­zog. Ezen a ré­szen már zor­dabb az idő­já­rás, mi­vel itt hi­deg, si­va­ta­gos a te­rü­let. Fá­ra akasz­tott ágya­kon al­sza­nak, vé­de­kez­ve a külön­böző ál­la­tok, csú­szó­má­szók és a mér­ges ro­va­rok el­len.
Na­gyon el­té­rő kö­rül­mé­nyek kö­zött él­nek, bár az el­múlt 15 év jelen­tős vál­to­zást ho­zott az éle­tük­be. Szin­te min­den ki­sebb te­le­pü­lé­sen van már te­le­fon, TV, sőt még inter­net is. Ugyan­ak­kor szü­le­tett egy ja­vas­lat azok­ra néz­ve is, akik in­kább el­zár­va sze­ret­né­nek él­ni, így akik nem akar­nak a fe­hé­rek­kel kap­cso­lat­ba lép­ni, azok­nak – tisz­te­let­ben tart­va aka­ra­tát – nem kell.

T. B.