Egyetérthetünk abban, hogy a pályaválasztás, annak a munkának, hivatásnak a megtalálása, melyet egy életen át – de legalábbis hosszú évekig – végzünk majd, kiemelt fontosságú az életünkben. Azonban ezen a téren is sokat változott a világ. Míg nagyszüleink, szüleink korában az volt a teljesen természetes, hogy az ember egyetlen munkahelyen, egy munkakörben töltötte aktív éveit, ma már szinte elképzelhetetlen, hogy valaki 10-20-30 évet dolgozzon ugyanannál a munkaadónál. Az is egyre általánosabb, hogy több lábon kell állnunk, egyre inkább elvárás, hogy több mindenhez értsünk, folyamatosan képezzük magunkat.

Bár a tendenciák változtak, a megfelelő munkakör és munkahely megtalálásának fontossága nem hogy csökkent volna, de egyre inkább felértékelődik. Egyre több lehetőségünk van, a munka napjainkban már nemcsak a napi betevő, de az önkifejezés és önmegvalósítás színterévé is válik. Így érdemes az ezekkel kapcsolatos döntéseink meghozatalára megfelelő mennyiségű időt és energiát szánni.

Előfordulhat, hogy az egyetemről kilépve a munkaerőpiacra rájövünk, nem is érdekel minket annyira a választott szakmánk. Hogy nem ez az, amivel igazán foglalkozni szeretnénk, esetleg csak mások nyomására, másoknak való megfelelési kényszerből iratkoztunk be az adott képzésre. Vagy már évek óta dolgozunk egy munkakörben, de úgy érezzük, valami hiányzik nekünk. Váltani szeretnénk, valami újat megismerni, kipróbálni, de bizonytalanok vagyunk, merre is induljunk. Esetleg megtaláltuk azt, amivel szívesen foglalkoznánk, csak a kezdő lépésekhez kell segítség. Van egy jó hírünk: sosem késő változtatni!

A különböző művészetterápiás technikák alkalmazása remekül támogatják az önismereti munkánkat, mert kimozdítanak minket a megszokott látásmódunkból és működésünkből.

A művészetterápia alapelve, hogy nem az alkotások minőségével, hanem a megjelenő tartalmakkal dolgozunk – nem kell tehát festőművésznek vagy szobrásznak lennünk ahhoz, hogy alkalmazni tudjuk ezt a módszert! Az alkotás felszabadító ereje által olyan belső tartalmak kerülhetnek a felszínre, melyeket tudatosan nem is biztos hogy megfogalmazunk magunknak. Gondoljunk bele: mikor volt az utolsó alkalom, hogy ecset, ceruza, zsírkréta volt a kezünkben, amikor csak a saját élvezetünkre alkottunk? A különböző művészetterápiás technikák alkalmazása azért remek lehetőség, mert kimozdítanak minket a megszokott látásmódunkból és működésünkből, ezáltal is egy magasabb szintre emelve az önismereti munkát.

A coaching módszerében kiemelt jelentőségű a kliens saját erőforrásainak mozgósítása, az abba vetett hit, hogy mindenkiben benne van a megoldás is, ami egy kis segítséggel felszínre hozható. Pozitív szemléletével, jelen és jövőorientáltságával, praktikus, célzott feladataival remekül megtámogatja a művészetterápia alkotófolyamatait. A két irányzat így összegyúrva még több erőt, lehetőséget rejt magában, nekünk már csak élnünk kell ezzel!

Cikk forrása: Molnár Berta

https://mindsetpszichologia.hu/mi-leszel-ha-nagy-vagy-muveszetterapia-es-coaching-a-karrierunk-szolgalataban