Megszereztük, megdolgoztunk érte, „a gép forog, az alkotó pihen”. Vagy mégsem?
Egyre többen jelentkeznek mesterképzésre, ki azért, hogy tudását bővítse, ki pedig azért, hogy kicsit kitolja a hallgatói létet.
De mit adhat nekem egy második diploma? Megéri belevágni, rászánni azt a sok időt, energiát, pénzt? Ma már kiváló kimutatások, elemzések (link) állnak rendelkezésünkre, ahol számszerűsítve láthatjuk, hogy mennyi a különbség egy alapdiplomával és egy mesterdiplomával rendelkező szakember között, de a kérdést érdemes tovább árnyalni.

Forrás: Profession.hu

A mesterképzésben (magister, master; rövidítve: MA, MSc) mesterfokozat és szakképzettség szerezhető.

A mesterfokozat a második felsőfokú végzettségi szint. Mesterképzésre az vehető fel, aki alapképzésben fokozatot és szakképzettséget tanúsító oklevelet vagy főiskolai, illetve egyetemi oklevelet szerzett. (Forrás: felvi.hu)

A felvétel követelményeit a felsőoktatási intézmények határozzák meg. E képzés 2-4 féléves (kivéve a tanárképzést, amely 5 féléves), s ennek szintén két kimenete van: a munkaerőpiac, illetve a doktori képzés, amely a tudományos fokozat megszerzésére készít fel, és a képzési piramis csúcsát jelenti. Képzési és kimeneti követelményei határozzák meg, hogy milyen szakképzettség szerezhető a mesterképzésben, ez jogszabályban meghatározottak szerinti munkakör betöltésére jogosít. A mesterképzésre jelentkezőknek is lehetőségük van több helyre, szakra jelentkezniük egy felvételi időszakban, azonban egy helyre vehetők fel, beleértve azt az esetet is, ha a mesterképzés mellett alapképzési szakra is jelentkeznek. Amennyiben a jelentkező egy felvételi időszakban alap- és mesterképzési ciklusra is ad be jelentkezést, akkor a jelentkezéseinek egy rangsort kell kialakítania, mely tartalmazza valamennyi jelentkezését. (Forrás: felvi.hu)

A Szegedi Tudományegyetem mesterképzéseiről az adott kar honlapján tudsz tájékozódni.