Mi a vastagbélszűrés két alapvető lépése?
Az első lépés a székletvér vizsgálata. A székletben a vér több ok miatt is megjelenhet. Okozhatja többek között aranyérbetegség, a vastagbél gyulladása, de akár származhat a gyomorból vagy a szájüregből is (pl. fogínyvérzésből). A kisebb intenzitású vérzések szemmel nem látható elszíneződést okoznak a székletben, ennek kimutatására laboratóriumi módszerek szükségesek.
Szintén fontos annak ismerete, hogy mit nevezünk a szűrés során „negatív”, illetve „nem-negatív” leletnek. Egy lelet vagy eredmény akkor nem-negatív, amikor a keresett elváltozás megléte teljes mértékben bizonyítható vagy nem zárható ki annak hiánya. Negatív leletről pedig akkor beszélünk, amikor az elváltozás megléte az adott mintában kizárható.
Nem-negatív eredmény esetén az esetleges vérzés hátterének tisztázására, szükség van a második lépésre, azaz a vastagbél vizsgálatára (vastagbéltükrözés, más szóval kolonoszkópia). A vizsgálat során béltisztítást követően a vastagbél belső felszínét endoszkóppal nézik át. Ha olyan eltérést találnak, ami a vastagbél szövetéből kitüremkedik (szövetkinövés, más néven polip), azt azonnal el is tudják távolítani, így az nem tud daganattá alakulni. A vizsgálat egyénileg eltérő módon okoz kellemetlenséget, ezért kérés esetén bódításban is el lehet végezni.
Forrás: www.szures.nnk.gov.hu
