Bezár

2022

kiemelt_hirek_1170x430

Szólásszabadság és sajtószabadság nemzetközi konferencia - beszámoló

Szólásszabadság és sajtószabadság nemzetközi konferencia - beszámoló

2022. május 11.
3 perc

2022. április 21-én és április 22-én Szegeden és Budapesten a Wallonie-Bruxelles International szervezésében valamint a Szegedi Tudományegyetem és a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem támogatásával került megrendezésre a Szólásszabadság és sajtószabadság c. nemzetközi konferencia.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A konferenciát Pascale Delcomminette, a Wallonie-Bruxelles International főigazgatója nyitotta meg, aki ez alkalomból találkozott a partner Szegedi Tudományegyetem és Eötvös Lóránd Tudományegyetem képviselőivel.


A témaválasztás célja olyan problematika górcső alá vétele volt, ami Európában és Magyarországon is folyamatosan napirenden van, ez utóbbiban főleg a sajtó pluralizmusa és függetlensége okán, amit viszont csak az ország történetének tükrében érdemes és szabad vizsgálni.


A konferencia első szakasza a két szabadságjogot jogi és politikai szempontból vizsgálta.


François Jongen, a Louvain-i Katolikus Egyetem professzora, a TV Lux főigazgatója részletes képet festett a demokrácia alapvető garanciájául szolgáló szólásszabadság és a sajtószabadság sajátosságairól. A bevezető előadás rávilágított, hogy napjainkban milyen kihívásokkal áll szemben ez a két alapvető szabadságjog.


A soron következő előadók, KERTÉSZ Bence, az Európai Bizottság Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatóságának jogi vezetője, Jean-Jacques JESPERS, a Brüsszeli Szabadegyetem vendégoktatója és a Fédération Wallonie-Bruxelles Újságíróetikai tanácsának tagja valamint Françoise TULKENS, a Louvaini Katolikus Egyetem emerita professzora és az Emberi Jogok Európai Bíróságának volt bírája ezeket a kihívásokat járták körbe.


Elsőként az uniós intézményekhez kapcsolódó aktualitások kerültek bemutatásra, hiszen a Parlament, a Bizottság és a Tanács épp a konferencia idején véglegesítette a digitális szolgáltatásokra vonatkozó szabályozást, amelynek célja egy biztonságos digitális tér létrehozása, az alapjogok online védelme és a káros tartalmak kezelése és ez által az internethasználat tisztességessé és stabillá tétele a szólásszabadság megerősítése érdekében.


Ezt követően az álhírek kerültek sorra, amik leginkább a közösségi felületeken terjedő hazugságok révén jelentenek problémát. Jean-Jacques JESPERS több lehetséges megoldást is bemutatott, amelyek közül a legkézenfekvőbbnek az újságírók önszabályozása tűnik.


Az első szekciót Françoise TULKENS előadása zárta, aki szakmai tapasztalatai alapján ismertette a sajtószabadság törékenységét az Emberi Jogok Európai Egyezménye szempontjából a COVID járvány idején. A szólásszabadság alapjainak általános ismertetését követően az előadó kitért a sajtószabadság korlátjaira és a tájékoztatáshoz való jog fontosságára, ami a világjárvány idején többször is a viták középpontjában állt.


A második szekcióban az újságírói szakma kiemelkedő szereplői vettek részt: Ricardo GUTIERREZ, az Európai Újságíró Szövetség főtitkára, MARTIN József Péter, a Transparency International Magyarország igazgatója valamint a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi docense és ALMÁSSY Ferenc, a Visegrád Post főszerkesztője.


Ricardo Gutierrez meglehetősen kedvezőtlen képet festett az újságírás helyzetéről az európai kontinensen. Főtitkárként először is bemutatta az általa képviselt Szövetség célját és feladatait az újságírók munkakörülményeinek védelmében. Ezt követően számokkal is illusztrálta az újságírókat Európában ért támadásokat és az erre vonatkozó riasztásokat, ami sajnálatos módon növekvő tendenciát mutat főként a zaklatás, megfélemlítés, fizikai támadás és gyilkosság terén.


A két magyar előadó véleménye több ponton is eltért, ennek köszönhetően kiváló érvekkel alátámasztott, szenvedélyes vitát hallhatott a közönség a magyarországi sajtószabadság helyzetét illetően. A vita során a magyar médiapluralizmus történetét is bemutatta Almássy Ferenc, aki szerint a fiatal magyar demokráciában a pluralizmusnak nincs olyan kultúrája, mint Nyugat-Európában. Szó volt továbbá a közmédia függetlenségéről, a kormánypropagandáról, sajtókonglomerátumról, korrupcióról és sajtószabadságról.


A konferencia második napján Budapesten elhangzott előadások a sajtószabadságot és szólásszabadságot történelmi és irodalmi megközelítésből járták körül.


Médiamegjelenés:

 

Laureline Congnard, Gyivicsán Andrea

NRTI

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Aktuális események

Rendezvénynaptár *

Kapcsolódó hírek