2023. február 1., szerda
Szegedi Tudományegyetem

Szegedi Tudományegyetem


Közérthetőségi Szócikk Adatbázis

Szabálysértés


A szabálysértés az a törvény által büntetni rendelt tevékenység vagy mulasztás, amely veszélyes a társadalomra. Vagyis az olyan jogellenes, de bűncselkeménynek nem minősített magatartás, amelyet a jogalkotó nem büntetőeljárásban, hanem közigazgatási eljáráshoz közel álló speciális eljárásban büntetni rendel, és amelynek szankciója nem büntetőjogi, hanem közigazgatási jellegű.

 

A szabálysértés olyan tevékenység vagy mulasztás veszélyes a társadalomra, amely a bűncselekményként történő büntetni rendeléshez szükségesnél kisebb fokban sérti vagy veszélyezteti az állami, társadalmi vagy gazdasági rendet, a természetes és jogi személyek, valamint a jogi személyiség nélküli szervezetek személyét vagy jogait.

 

A szabálysértéseket a védett jogtárgy – vagyis az az érdek vagy érték, amelyet a szabálysértés sért, vagy veszélyeztet – szempontjából az alábbiak szerint csoportosíthatjuk.

*emberi méltóság, az emberi szabadság és a közrend elleni szabálysértések (pl. csendháborítás),

*kiemelt közlekedési szabálysértések (pl. ittas vezetés), közlekedéssel kapcsolatos egyéb szabálysértések (pl. vasúti szabálysértés),

*pénzügyi és kereskedelmi szabálysértések (pl. vámszabálysértés),

*rendészeti igazgatás rendjét veszélyeztető szabálysértések (pl. honvédelmi kötelezettség megszegése),

*stb.

 

Bizonyos jogellenes cselekményeknek szabálysértési és bűncselekményi alakzatuk is van. A bűncselekmény és a szabálysértés között a különbség abban rejlik, hogy a bűncselkeményhez a szabálysértés enyhébb súlyú, kisebb társadalomra veszélyességű, és ezért a szankcionálására szolgáló büntetés nem büntetőjogi karakterű és kihatású.

 

A szabálysértés elkövetői (alanyai) csak olyan személyek lehetnek, akiket a szabálysértés elkövetéséért szabálysértési felelősség terhel. A szabálysértési felelősség megállapításának alapja tehát az alanyi felelősség és a felróhatóság. A felróhatóság azt jelenti, hogy a szabálysértést szándékosan követi el, vagyis a magatartásának következményeit kívánja vagy e következményekbe belenyugszik. Avagy a szabálysértés gondatlanságból követi el, amikor a cselekménye következményeit előre látja ugyan, de könnyelműen bízik azok elmaradásában vagy a következményeket azért nem látja előre, mert elmulasztotta a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést.

 

A szabálysértési ügyekben eljáró hatóságokat és az eljárásban részt vevő személyeket együttesen a szabálysértési eljárás alanyainak nevezzük. A szabálysértési eljárás alanyai tehát azoknak a hatóságoknak, jogi és magánszemélyeknek az összessége, amelyek különböző jogokat gyakorolva és kötelességeket teljesítve, eljárási cselekményeket végezve, részt vesznek a szabálysértési eljárásban. A szabálysértési ügyekben eljáró hatóságok a következők:

* általánosságban a fővárosi, illetve megyei kormányhivatal,

* különös esetben pedig a rendőrség, Nemzeti Adó-és Vámhivatal, illetve a bíróságok (járásbíróság).

 

A szabálysértési eljárás feljelentés, vagy a szabálysértési hatóság vagy a bíróság hivatali hatáskörében szerzett tudomása, illetve a helyszíni bírság kiszabására jogosult szerv vagy személy általi észlelés alapján indul meg.

 

A szabálysértési eljárásban alkalmazható szankciókkal kapcsolatban fontos, hogy a szabálysértési jog szankciórendszere sokkal inkább közelít a büntetőjoghoz, mint a közigazgatási joghoz, mind a szankció-nemek számában, mind azok jellegében. A közigazgatási jogban szinte kizárólagos joghátrány a pénzbírság. A szabálysértési törvény szankciórendszere zárt, ami azt jelenti, hogy kizárólag a felsorolt joghátrányok kerülhetnek kilátásba.

 

A szabálysértések miatt alkalmazható büntetések

*a szabálysértési elzárás,

*a pénzbírság és

*a közérdekű munka.

A szabálysértés miatt alkalmazható intézkedések

* a járművezetéstől való eltiltás,

*az elkobzás,

*a kitiltás és

*a figyelmeztetés.

 

A szankció közül kiemelt szerepe van az szabálysértési elzárásnak, amit kizárólag csak bíróság szabhat ki és a legsúlyosabb szabálysértési szankciónak minősül. A szabálysértési elzárás legrövidebb tartama egy nap, leghosszabb tartama hatvan nap lehet. Nem szabadható ki szabálysértési őrizet olyan személlyel szemben, aki külön törvény szabályozása alapján fogyatékos (a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról), várandós nővel szemben, ha várandóságának tizenkettedik hetét elérte, tizenkettedik életévét be nem töltött gyermekét egyedül nevelő szülő vagy gyámmal szemben, illetve fogyatékos vagy folyamatos ápolást, felügyeletet igénylő hozzátartozójáról egyedül gondoskodó személlyel szemben. (Szabs. tv. 10. §)

 

A büntetésként kiszabható elzárás alkotmányos alapjogot, a személyi szabadságot korlátozza, ezért a szabálysértési szankciórendszer kivételes elemének tekinthető, amelyet a következő garanciák jellemeznek: kizárólag törvény állapíthatja meg az elzárással sújtható szabálysértések körét; minden esetben vagylagosan helyezi kilátásba a jogalkotó (Szabs. tv. 21. § (3) bek.), tartama halmazat esetében sem lépheti túl a kilencven napot; az elzárással fenyegetett szabálysértések elbírálása bírósági hatáskörbe tartozik.

 

FORRÁSOK

2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről

1998. évi XXVI. Törvény – a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról