2020. november 27., péntek
Szegedi Tudományegyetem

Szegedi Tudományegyetem


Közérthetőségi Szócikk Adatbázis

Uniós polgárság


Az Uniós polgárság fogalmát az Európai Unió működéséről szóló szerződés vezette be, amely kimondja, hogy uniós polgár mindenki, aki valamelyik Európai Uniós tagállam állampolgára.

 

Fontos tehát, hogy az uniós polgárság nem állampolgárság. Két, egymástól elválaszthatatlan, de mégis független fogalomról van szó. Az állampolgárságot az adott állam nemzeti törvényei határozzák meg. Az uniós polgárság csak kiegészíti, de nem helyettesíti az állampolgárságot. Lényege, hogy a tagállami állampolgárságból fakadó jogokat és kötelezettségeket kiegészíti, és további jogokat fogalmaz meg.

Az uniós polgárság alapvető funkciója, akárcsak az állampolgárságé, hogy meghatározza a polgárok és az Európai Unió közötti kapcsolatot, amelyet a polgárok jogai, kötelezettségei és a politikai szerepvállalásaik jellemeznek.

Az uniós polgárság tehát az európai polgárok közötti, politikai jellegű kapcsolat meglétét feltételezi anélkül, hogy egy valamely néphez tartozást megtestesítő kapcsolatról lenne szó.

Az uniós polgárságból fakadóan minden uniós polgárnak joga van a tagállamok területén való szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz.

Minden uniós polgár aktív és passzív választójoggal rendelkezik az európai parlamenti választásokon és a helyhatósági választásokon a lakóhely szerinti tagállamban, az adott állam állampolgáraival azonos feltételek mellett. Ami azt jelenti, tagállami állampolgárságára tekintet nélkül választó és választható a tisztségekre.

Az uniós polgárokat megilleti az a jogosultság, hogy egy másik tagállam diplomáciai vagy konzuli hatóságainak védelmét igénybe vegye olyan harmadik ország – vagyis nem Európai Uniós tagállam – területén, ahol az állampolgársága szerinti ország nem rendelkezik képviselettel.

Az uniós polgárok az Európai Parlamenthez petíciót nyújthatnak be és jogosultak az Európai Unió ombudsmanjához fordulni olyan esetekben, amikor az uniós intézmények vagy szervek valamilyen hivatali visszásságot követnek el ügyeikben.

Az uniós polgár a Parlamenten és az ombudsmanon kívül bármely más uniós intézményhez vagy szervhez fordulhat bármelyik tagállam nyelvén írásban, és joga van ahhoz, hogy a megkeresés nyelvén kapjon választ beadványára.

Ezen felül az uniós polgárok hozzáférhetnek az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz az Európai Unió Működéséről szóló szerződésben foglalt feltételek szerint.

 

FORRÁSOK

Magyarország Alaptörvénye

Trócsányi László – Schanda Balázs: Bevezetés az alkotmányjogba, HVG-ORAC, 2016.

Blutman László: Az Európai Unió joga a gyakorlatban, HVG-ORAC 2014.

Az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés