Az Európai Unió nem csupán egy politikai-gazdasági társulás, hanem érték- és életközösség is. Az 1993. november 1-jén hatályba lépő Európai Unióról szóló Maastrichti Szerződés értelmében az Európai Unió egy integrációs szervezet, amely egyfelől a nemzetek feletti közösségi, másrészt kormányközi együttműködés. Alappillérként jelennek meg benne a demokratikus elvek (emberi jogok, szolidaritás, demokratizmus), és polgárainak igyekszik békét, biztonságot és stabilitást nyújtani. Az EU célja: a nemzetek feletti Európa megteremtése.

Az Európai Unió egy sajátos államszövetség. Nem tekinthető államnak, ugyanakkor önálló jogi személyiséggel bír, és a tagállamokra nézve kötelező jogszabályokat alkothat. Az Európai Unió lényege, hogy egy egységes szervezeten belül a tagállamok szuverenitásukat, vagyis önállóságukat megtartva, de bizonyos hatásköröket átruházva, az Unió intézményei útján, vagy más tagállamokkal közösen gyakorolnak. Az Uniót létrehozó államok ugyan szuverének, de szuverenitásuk osztott, az államok sajátos államszövetségben a döntéshozatalieljárásban betöltött meghatározó szerepükről nem kívánnak lemondani

Az európai integráció államszervezeti szempontból nem föderáció, mert nincs önálló államisága, vagyis ez azt jelenti, hogy az Európai Unióra nem tekinthetünk úgy, mint egy önálló államra. Más nézetek szerint az Európai Unió a nemzetállamok egyenrangú szövetsége, nemzetközi szerződés alapján a tagállamok az alapító szerződésekben foglaltak szerint működnek együtt. A leginkább elfogadott, köztes nézet szerint az EU egy sajátos államszövetség. (Schanda 2016)

A Lisszaboni Szerződéssel nyerte el az Európai Unió mai formáját, amely jelentős változásokat irányoz elő az unió struktúrájában. A hárompilléres szerkezet felszámolásával az unió magába olvasztja az egyes közösségeket és a jogi személyiséggel felruházott, egységes nemzetközi szervezetként létezik. A Lisszaboni Szerződéssel lehetővé vált, hogy az Unió alapvető értékeinek megsértése esetén a tagállam alapító szerződésből eredő jogai felfüggesztésre kerülhetnek vagy akár kezdeményezhető a tagállam Unióbal való kilépése.

A Lisszaboni Szerződés óta, 7 intézménye van az Európai Uniónak:

Európai Parlament: a demokratikus deficit csökkentése érdekében létrehozott szervezet, melynek tagjait közvetlenül, általános, titkos, listás szavazáson a tagállamok állampolgárai választanak.

Az Európai Parlament a Tanács melletti társjogalkotó szervnek tekinthető, az Európai Bizottság által előterjesztett javaslatok alapján jogszabályokat fogad el, nemzetközi megállapodásokról határoz és dönthet az Európai Unió bővítéséről. Másik jelentős feladatköre a felügyelet, demokratikus ellenőrzést gyakorol az összes uniós intézmény felett, kérdéseket intéz a Bizottsághoz és a Tanácshoz. Kivizsgálja az uniós polgárok által benyújtott petíciókat, és egyéb vizsgálatot indít. A költségvetés terén a Tanáccsal együtt kialakítja az uniós költségvetést és jóváhagyja az ún. többéves keretet.

Európai Tanács: keretében az uniós országok vezetői üléseznek, hogy meghatározzák az EU politikai programját. Az Európai Tanács valósítja meg legmagasabb szinten az uniós országok közötti politikai együttműködést.

Tagjai az uniós országok állam, illetve kormányfői, az európai Bizottság elnöke, az Unió külügyi és biztonságpolitikai fő képviselője. Az Európai Tanács elsődleges feladatai közé tartozik az EU politikai prioritásait és tevekénységinek általános irányvonalainak a meghatározása, de jogalkotással nem foglalkozik. Másodlagosan az Unió stratégiai érdekeinek és védelmi feladatainak figyelembevételével kialakítja az EU közös kül- és biztonságpolitikáját.

Európai Unió Tanácsa – Tanács: szerepe az EU-tagálamok kormányainak képviseletét ellátó intézmény, amely uniós jogszabályokat foga el – a fő jogalkotó szervnek tekinthető. A Parlament mellett az EU fő döntéshozatali szerve. Tagjai az uniós országoknak a megvitatandó szakpolitikai területért felelős miniszterei. Fontos, hogy az Európai Unió Tanácsa nem tévesztendő össze az Európai Tanács elnevezésű uniós intézménnyel, amely a szakpolitikai döntéshozatal általános irányvonalainak kialakításáért felel és szinten nem szabad összekeverni az Európa Tanáccsal, amely az Európai Uniótól teljesen független szervezet.

Európai Bizottság: szerepe elsődlegesen abban van, hogy előmozdítja az EU általános érdekeinek érvényesülését azáltal, hogy jogszabályi javaslatokat dolgoz ki, továbbá végrehajtja a szakpolitikai és uniós költségvetést. Tagjai a biztosi testület, melybe mindegyik uniós tagállam egy biztost delegál.

Európai Unió Bírósága: gondoskodik arról, hogy az európai uniós jogszabályokat mindegyik tagállam azonos módon értelmezze és alkalmazza, illetve, hogy az uniós országok és intézmények betartsák az EU-jogszabályok rendelkezéseit. Ezen túlmenően rendezi a tagállami kormányok és az uniós intézmények közötti jogvitákat. Fontos feladata a jogérvényesítés (kötelezettségszegési eljárás) – ez az eljárás azok ellen a tagállami kormányok ellen indítható, amelyek nem teljesítik az uniós jogszabályokból eredő kötelezettségeiket. Kötelezettségszegési eljárást az Európai Bizottság, illetve az uniós országok kezdeményezhetnek. Elmarasztaló ítélet esetén a kérdéses tagállamnak késedelem nélkül fel kell hagynia a kérdéses gyakorlattal, ellenkező esetben ugyanis újabb eljárás indulhat ellene, melynek során pénzbírságot is kiróhatnak rá.

Európai Központi Bank: feladata a monetáris politika meghatározása, önálló devizapiaci műveletek végzése, tagállamok hivatalos devizatartalékainak kezelése, pénzkibocsátás engedélyezése. Évente jelent a Parlament felé, ezen túl jogalkotásra is jogosult, kivéve e körből az irányelveket.

Európai Számvevőszék: az Európai Unió „pénzügyi lelkiismerete”, vagyis a pénzügyi ellenőrzés fő szerve. Ellenőrzi, hogy az uniós pénzforrások beszedése és felhasználása során nem történt-e szabálytalanság, és segíti az uniós pénzgazdálkodás javítását. Egy-egy fővel képviseltetik magukat a tagállamok.

Magyarország 2004. május 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz, amellyel együtt kötelezettséget vállalt arra, hogy közreműködik az európai egység megteremtésében.

Jelenleg 28 tagállamból áll az Európai Unió, ezek az alábbiak: Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovákia és Szlovénia.

Uniós polgárság:

EUMSz 20.cikk (1): „Létrejön az uniós polgárság. Uniós polgár mindenki, aki valamely tagállam állampolgára. Az uniós polgárság kiegészíti és nem helyettesíti a nemzeti állampolgárságot.”

A Maastrichti Szerződés által létrehozott jogintézmény. Az uniós polgárságot az Európai Unió valamely tagállamának állampolgárságával rendelkező természetes személynek biztosítanak. Az egyes államokban élő nem állampolgárok tehát nem kaphatnak uniós polgárságot.

Az uniós polgárság járulékos (származtatott) jellegű, ez azt jelenti, hogy az uniós polgárság a tagállami állampolgárságból származik, ahhoz köthető. Azzal, hogy valaki ilyen állampolgárságot szerez automatikusan uniós polgár lesz. Előbb-utóbb ez a kérdés harmonizációt igényel (a migrációs problémák miatt).

Az uniós polgárság kiegészítő jellegű, vagyis nem helyettesíti, hanem a tagállami állampolgársággal járó jogokat kiegészítve biztosít plusz jogokat az unió polgárai számára. Az uniós állampolgárt megilletik az uniós jog adta keretek között

*a tagállamokban való a szabad mozgás és letelepedés joga (személyek szabad mozgása),

*a tartózkodási helye szerinti államban – az ottani állampolgárokkal azonos feltételek melletti – aktív és passzív választójoggal rendelkezik a helyhatósági választásokon,

*jogosult a tagállamok bármelyikének diplomáciai vagy konzuli védelmére, ha az érintett harmadikállamban saját állampolgársága szerinti országnak nincs diplomáciai képviselete, illetve konzuli képviselete, valamint

*joga van petíciót (petíciós jog) intézni az európai parlamenthez és az Európai Ombudsmanhoz. (Lamn Vanda 2009)

FORRÁSOK

EUSZ – az Európai Unióról szóló Szerződés

EUMSZ – az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés

Magyarország Alaptörvénye – E. Cikk

Lamm Vanda (2009) Jogi Lexikon Budapest, CompLex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft.