Az ügyvédi hivatás az ügyvédekről szóló törvény alapján az ügyvédet megbízó személy (természetes, vagy jogi személy) jogai és jogos érdekei érvényesítésének, kötelezettségei teljesítésének elősegítésére irányuló tevékenység, ami kiterjedhet az ügyvéd közreműködésére ellenérdekű felek közötti jogvitában a felek közötti megegyezés kialakításának elősegítése érdekében is. Az ügyvéd megbízója érdekében, jogi szakértelemmel, kizárólag törvényes eszközökkel és módon, minden más közhatalmi, állami szervtől, vagy ellenérdekű féltől függetlenül jár el.
Az ügyvédekre vonatkozó hatályos magyar szabályozást a 2017. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: ügyvédi törvény) tartalmazza, mely pontosan meghatározza az ügyvédi tevékenység körét. E szerint az ügyvéd, tevékenységének ellátása körében jogi képviseletet lát el, büntetőeljárás esetén ellátja a szükséges védelmet. Továbbá, az ügyvédi tevékenység körébe tartozik a jogi tanácsadás, az okiratszerkesztés, illetve amennyiben azt jogszabály megköveteli, az általa készített okirat ellenjegyzése, illetve az ügyvéd meghatározott körben letétet is kezelhet.
Az ügyvédekről szóló törvény szabályainak megfelelően ügyvédet mindenki szabadon választhat az ügyvédi tevékenység gyakorlásához támasztott követelményeket teljesítő ügyvédek, illetve ügyvédi irodák közül. Azügyvédi kamarák(Magyarországon az ügyvédi kamarák megyénként tagozódnak, tevékenységüket országos illetékességgel a Magyar Ügyvédi Kamara hangolja össze) az ügyvédi tevékenységet folytató egyéni ügyvédekről és ügyvédi irodákról online elérhető és kereshető adatbázist vezetnek, melyben név szerint és területileg is kereshetők az egyéni ügyvédi tevékenységet végző és ügyvédi irodában működő ügyvédek.
A jogszabály számos, az ügyvédi hivatás gyakorlásához szükséges követelményt támaszt az ügyvédekkel szemben, ezek közül a legfontosabbak:
(1)a megfelelő szaktudás: a jogi diploma megszerzése után az ügyvédi tevékenységet folytató személy kötelező joggyakorlati időt követően jogi szakvizsgát tesz,
(2) az ügyvédi kamarai tagság, illetve
(3)a kötelező felelősségbiztosítás megléte. Ez hivatott biztosítani, hogy az ügyvédi tevékenységgel összefüggésben az ügyvéd által okozott esetleges kár, személyiségi jogsértés miatti sérelemdíj kielégítése, illetve megfizetése minden esetben megfelelő módon és mértékben teljesíthető legyen. További követelmény – melynek betartását az illetékes ügyvédi kamara ellenőrzi – az ügyvéd függetlensége. Ennek megfelelően az ügyvéd nem vállalhat olyan kötelezettséget, amely hivatásbéli függetlenségét veszélyezteti. Az ügyvéd függetlenségét és kizárólag megbízójának érdekében történő eljárását hivatott biztosítani továbbá az a garanciális szabály, mely szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem láthat el olyan ügyvédi tevékenységet, amely összeütközésbe kerülne korábbi ügyfelével szemben vállalt kötelezettségével. E szabály alól kivételt képez, ha a korábbi ügyfél ehhez tájékoztatását követően kifejezetten hozzájárult, vagy az ügyek között nincs érdemi összefüggés.
Mivel az ügyvédi tevékenység célja a megbízó jogos érdekének képviseleteés érvényre juttatása, az ügyvédi tevékenység egyik központi eleme a megbízó és ügyvéd közötti bizalmi kapcsolat fennállása. Az ügyvédi tevékenység ellátásához az ügyvédnek tudatában kell lennie az ügyet érintő minden releváns ténynek és körülménynek.
Az ügyvédi tevékenység során az ügyvéd tudomására jutott információk, adatok és tények védelmét az ügyvédi titokintézménye hivatott biztosítani, amely egyszerre joga és kötelezettsége is az ügyvédi tevékenység gyakorlójának. Ennek megfelelően ügyvédi titoknak minősül minden olyan tény, információ és adat, amelyről az ügyvédi tevékenység gyakorlója e tevékenysége gyakorlása során szerzett tudomást. Az ügyvédi titok intézménye alapján az ügyvéd a tevékenysége során tudomására jutott és az üggyel, vagy ügyfelével összefüggő bármilyen információt, tényt, adatot köteles ügyvédi titokként kezelni és azt megtartani. Az ügyvédi titok alapján az ügyvéd az ügyvédi titok körébe tartozó információkról tanúvallomás tételét, adatszolgáltatás teljesítését bármilyen hatóság, vagy bíróság előtt köteles megtagadni, vagyis sem hatósági, sem bírósági kötelezés, sem az ügyvédi tevékenységet ellátó személy döntése alapján nem adható ki az ügyvédi titok körébe tartozó tény, adat vagy információ. Az ügyvédi titok alól az ügyvéd felmentést kaphat az ügyvédi titokról rendelkezni jogosulttól (általában az ügyfél, akinek az érdekében az ügyvéd eljár), azonban büntető eljárás keretében az olyan ügyvédi titokról, mely védői minőségében jutott az ügyvédi tevékenységet folytató személy tudomására, nem lehet érvényes felmentést adni. Az ügyvédi titoknak megfelelően az ügyvéd a nála folytatott hatósági ellenőrzés, vagy helyszíni kutatás során nem tárhatja fel az ügyvédi titkot tartalmazó iratokat és adatokat, az ügyvédi titokkal kapcsolatosan tanúvallomásra és adatszolgáltatás teljesítésére nem kötelezhető, de a hatóság eljárását nem akadályozhatja meg.
Az ügyvédi tevékenység, az ügyvédhez fordulás számos esetben pusztán lehetőség, amely mindenki számára biztosított. Így például – hogy csak néhányat emeljünk ki – ingó dolgok adásvétele, vagy kölcsönszerződések főszabály szerint nem követelik meg az ügyvédi közreműködést. (A gyakorlatban azonban az ügyvédi szaktudás igénybevétele és a jövőbeni lehetséges jogviták elkerülése érdekében ezekben az esetekben is az okiratok elkészítését ügyvéd végzi.) Számos esetben azonban a különböző jogszabályok megkövetelik az ügyvédi tevékenységet, mely esetekben az ügyvédi közreműködés igénybevétele már nem elvi lehetőség az állampolgárok számára: a célzott joghatások, ügyleti kapcsolatok, hatósági, bírósági eljárások lefolytatása érdekében az ügyvéd, vagy ügyvédi iroda megbízása követelmény.
Magyarországon az ügyvédi tevékenység egységes, a korábban említett követelmények betartása mellett, az ügyvédi tevékenység körébe tartozó szolgáltatásokat minden ügyvéd egységesen láthatja el, vagyis a magyar jogrendszer nem tesz különbséget az ügytípusok (büntető ügy, vagy polgári ügy), illetve az eljárások szintje és jellege (hatósági, bírósági, első vagy másodfokú eljárás) között. A gyakorlatban azonban Magyarországon is jellemző az egyes ügyvédek, ügyvédi irodák specializálódása meghatározott ügycsoportok szerint. Emellett megjegyzendő, hogy az angolszász jogterületen elkülönül az ügyvédi hivatáson belül a „solicitor” és a „barrister” intézménye. Előbbi általában nem jogosult ügyfelének bíróságok előtti, perbeli képviseletére, a magyar jogrendszer szerinti jogtanácsosi pozícióhoz hasonló jogintézmény, míg utóbbi jelöli a hazai jogrendszerhez hasonló státuszban működő ügyvédi pozíciót.
Számos eljárásban, illetve jogügyletben tehát az ügyvédi tevékenység nem kerülhető meg. Mindenképpen kiemelendő az okirati ellenjegyzésjogintézménye, melyet az ügyvédi törvény mint az ügyvédi tevékenység egyik részterületét határozza meg. Okirati ellenjegyzés esetén az eljáró ügyvéd az általa szerkesztett okiratot meghatározott formai kellékekkel rendelkező ellenjegyzésével látja el, amivel tanúsítja, hogy az okirat a jogszabályoknak megfelel, a felek nyilatkoztak arról, hogy az okiratban foglaltak megfelelnek az akaratuknak, az ügyvéd az okiratban megjelölt felek, illetve a nevükben eljáró képviselőik azonosítását elvégezte, illetve az okiratot a felek előtte írták alá, vagy az okiraton szereplő aláírást előtte sajátjukként ismerték el.
Alaki követelményeit tekintve az ügyvéd általi ellenjegyzés formailag megfelelő, ha a több oldalból álló okiratot folyamatos oldalszámozással látták el, a dokumentum minden oldalát a felek, vagy a helyettük eljáró képviselőik aláírták, illetve az okiratot az ellenjegyző ügyvéd kamarai azonosító száma, az „ellenjegyzem” kifejezés (vagyis az ellenjegyzés ténye) feltűntetése, illetve az ellenjegyzés helyének és időpontjának feltüntetése mellett aláírta.
Számos jogügylet, így különösen az ingatlanok tulajdonjogának átruházására vonatkozó ügyletek esetén a jogalkotó megköveteli az ügyvédi ellenjegyzéssel ellátott okirati formát. Azonban a társasági jog területén is számos esetben kötelező a jogi személyek működését érintő dokumentumok ügyvédi ellenjegyzéssel történő ellátása. Főszabályként azonban az ügyvédi ellenjegyzés nem kötelező. Amennyiben az adott ágazati jogszabály, jogszabályi rendelkezés megköveteli ezt a formaiságot, az minden esetben konkrét, egyedi rendelkezésként jelenik meg a vonatkozó jogszabályban.
Az ügyvédi ellenjegyzéssel ellátott okirat a hitelesség szempontjából minősített magánokiratnak minősül, vagyis bizonyító ereje azonos a két tanú által aláírt, illetve az okiratot aláíró személy által kézírással írott okirat bizonyító erejével. Azonban ahol a konkrét jogszabályi rendelkezések megkövetelik az ügyvédi ellenjegyzést, az nem helyettesíthető a minősített okirat egyéb formáival.
Az ügyvédi törvény rendelkezései alapján a bírósági eljárásokat tekintve polgári jogi ügyekben az ügyvéd a jogi képviseletet, míg büntetőeljárásban a védelmet látja el. A polgári peres bírósági eljárásokban a jogi képviselet szabályait a polgári perrendtartásról szóló törvény tartalmazza, amely általános szabállyá teszi a kötelező jogi képviseletet a bírósági eljárásban, a járásbíróság hatáskörébe tartozó perek kivételével és azzal a kiegészítéssel, hogy törvény ettől eltérően is rendelkezhet az egyes ügycsoportok tekintetében. Ez alapján tehát főszabályként minden, a törvényszékek, az ítélőtáblák és a Kúria hatáskörébe tartozó bírósági eljárásban kötelező a jogi képviselet, míg a járásbíróság előtti peres eljárásban ilyen kötelezettség az állampolgárok számára nincs.
Büntető ügyekben a terhelt jogi képviselete speciális. Tekintettel a vádhatóság szakmai „erőfölényére”, illetve arra, hogy a büntetőeljárás állami kényszer alkalmazásának lehetőségét (végső soron akár a szabadságvesztéssel járó büntetés kiszabását) hordozza magában, az Alaptörvény bizotsítja az eljárás alá vont személy számára a védelemhez való jogot és kimondja, hogy a büntetőeljárás alá vont személynek az eljárás minden szakaszában joga van a védelemhez.
A védelem ellátásának részletszabályait már a büntetőeljárásról szóló törvény tartalmazza, amely szerint a terheltnek joga van ahhoz, hogy személyesen védekezzen, és ahhoz is, hogy a védelem ellátására védő közreműködését vegye igénybe. A törvény kifejezett rendelkezése szerint védőként kizárólag ügyvéd, illetve meghatározott, szűk körben ügyvédjelölt járhat el. A polgári ügyekhez hasonlóan büntetőügyekben is elkülönülnek az ügyvéd (jelen esetben védő) közreműködésének lehetőségen alapuló és kötelező esetei, vagyis büntetőügyekben is meghatározott körben a védő részvétele kötelező. A büntetőeljárásról szóló törvény 44.§-a alapján kötelező a védő részvétele a büntetőeljárásában, ha
(1)a bűncselekményre öt évig terjedő, vagy ennél súlyosabb szabadságvesztés büntetés szabható ki,
(2)a büntetőeljárás alá vont személy személyi szabadságot érintő kényszerintézkedés hatálya alatt áll,
(3)hallássérült, siketvak, vak, beszédfogyatékos, más okból kommunikációképtelen, vagy a kommunikációban súlyos fokban korlátozott, kóros elmeállapotú, a magyar nyelvet nem ismeri,
(4)egyéb okból nem képes személyesen védekezni, vagy
(5)egyéb okból a bíróság szükségesnek tartotta védő kirendelését.
A büntetőeljárásban az ügyvéd védőként vagy meghatalmazás, vagy a bíróság kirendelése alapján járhat el. Védő kirendelésére a bíróság, az ügyészség, vagy a nyomozó hatóság által hozott határozat alapján kerülhet sor abban az esetben, ha a büntetőeljárásban a védő részvétele a fentiek szerint kötelező, ugyanakkor a terheltnek (eljárás alá vont személynek) nincs meghatalmazott védője.
Végezetül az ügyvédi tevékenység körében szükséges megemlíteni az ingyenes jogi képviseletlehetőségét. Abban az esetben, ha a jogkeresők anyagi nehézségek miatt nincsenek abban a helyzetben, hogy jogaikat érvényesítsék, az állam segítséget nyújt a számukra. Akik a hátrányos helyzetükből kifolyólag nem képesek megfizetni egy jogi képviselőt, azok a jogi segítői névjegyzékbe felvett ügyvédekhez, egyetemi oktatókhoz, jogvédő társadalmi szervezetekhez fordulhatnak mind peren kívüli ügyeikben, mind a peres képviseletük ellátása érdekében. Az ez iránti kérelmet formanyomtatvány kitöltésével, a lakó- vagy tartózkodási hely, ezek hiányában értesítési cím, illetve munkavégzési helye szerint illetékes területi Kormányhivatalnál kell benyújtani.
FORRÁSOK
Magyarország Alaptörvénye
2017. évi LXXVIII. törvény az ügyvédi tevékenységről
2016. évi CXXX. törvény a polgári perrendtartásról
2017. évi XC. törvény a büntetőeljárásról
2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról
1997. évi CXLI. törvény az ingatlan-nyilvántartásról
32/2017. (XII. 27.) IM rendelet a pártfogó ügyvéd, az ügygondnok és a kirendelt védő részére megállapítható díjról
2003. évi LXXX. törvény a jogi segítségnyújtásról
