infoblokk_kedv_final_felso_RGB_ESZA_1
2024. december 10., kedd
Szegedi Tudományegyetem

Szegedi Tudományegyetem


Közérthetőségi Szócikk Adatbázis

Törvénykezés


A törvénykezés a bíróságok igazságszolgáltatási tevékenységét, a bíróságok előtt folytatott peres és nem peres eljárásokat jelenti.

 

A köznapi használatban gyakran összetévesztik a törvényhozási tevékenységgel, azonban a két fogalom egymástól teljes mértékben elkülönül.

 

Az igazságszolgáltatás, a törvénykezés az egyedi jogvitát végleg eldöntő, egyéni jogsérelmet megállapító és azt helyreállító közhatalmi tevékenység, amely az általános jogvédelmet a bírósági jogalkalmazás útján realizálja.

 

Egy demokratikus jogállamban a bíróságok törvénykezési tevékenysége során érvényesülnie kell az igazságszolgáltatás alapelveinek. Ilyen állandóan érvényesülő alapelvek:

(1)az igazságszolgáltatás bírói monopóliuma,

(2)az igazságszolgáltatás egysége,

(3)a társasbíráskodás elve,

(4)a néprészvétel elve,

(5)a bírósági tárgyalás nyilvánossága,

(6)az anyanyelv használatának joga,

(7)az ártatlanság vélelme,

(8)a védelemhez, védőválasztáshoz és képviseletéhez való jog,

(9)a jogorvoslati jogosultság elve, valamint

(10)a bírósághoz fordulás joga és a tisztességes eljáráshoz való jog.

 

A törvénykezéshez a bíróságok működését tekintve egy nagyon fontos fogalom kapcsolódik, az úgynevezett törvénykezési/ítélkezési szünet. Minden évben július 15. és augusztus 20 közötti időben törvénykezési szünet van. Ez azt jelenti, hogy a bíróságok ítélkezési tevékenységet ebben az időszakban nem végeznek. A polgári eljárásokban a felekre megállapított határidők ezen időszakba nem számítanak bele. (Példával szemléltetve: a felek részére 2018. július 1. napján kézbesített határozatra 15 napos fellebbezési határidő vonatkozik, ami a törvénykezési szünet miatt augusztus 21. napján jár le.)

Fontos azonban megjegyezni, hogy a büntetőügyekben a határidők számítását a törvénykezési szünet nem érinti. A bíróságok törvényi feladataikat folyamatosan látják el, ennek megfelelően a törvénykezési szünet ideje alatt is eljárnak az előállításokkal kapcsolatos ügyekben, a gyorsított eljárásokban, valamint döntenek a kényszerintézkedések alkalmazásáról is.

 

FORRÁSOK

Magyarország Alaptörvénye

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény