A büntetőeljáráson kívüli egyéb bírósági ügyekben (polgári eljárások, közigazgatási és munkaügyi eljárások), valamint a közigazgatási eljárásokban az eljárásban résztvevő fél vagy egyéb érdekelt a törvényben szabályozott módon képviselőt bízhat meg az ügyei vitelére.

A képviselet lényege tehát, hogy az eljárás során a képviselt fél helyett, a képviselt fél nevében és érdekében a képviselő cselekszik. Az eljárás során azonban a képviselet hatásai kizárólag a képviselt személynél állnak be. Az új polgári perrendtartásról szóló törvény értelmében 2018. január 1. után induló polgári eljárásokban mindkét fél számára kötelező a jogi képviselet a törvényszéken induló perek esetén első- és másodfokon egyaránt. Abban az esetben, ha a fél jogi képviselő nélkül, személyesen tesz nyilatkozatot a bíróság a fél ezen nyilatkozatát figyelmen kívül hagyja.

A járásbíróságon induló perekben, valamint a munkaügyi perekben egyik félnek sem kötelező a jogi képviselet, a felek eljárhatnak személyesen is, de bármelyik fél jogosult jogi képviselő meghatalmazására. Abban az esetben, ha jogi képviselőt hatalmaz meg valamelyik fél, akkor a jogi képviseletet köteles fenntartani az egész eljárás során beleértve az esetleges másodfokú eljárást is.

FORRÁSOK

Magyarország Alaptörvénye, Trócsányi László – Schanda Balázs: Bevezetés az alkotmányjogba, HVG-ORAC, 2016.

2016. évi CXXX. törvény a polgári perrendtartásról