A gyermekek jogainak védelme napjaink egyik legfontosabb és leggyorsabban fejlődő kérdésköre. Annak ellenére, hogy önálló jogágként nem létezik, mégis rendkívül összetett jogterület, amely minden esetben több tudományágat átfogó megközelítést igényel. Habár a gyermekeket ugyanazon jogok illetik meg, mint idősebb, felnőtt társaikat, mégis kiszolgáltatott helyzetüknél fogva többletjogok, illetve speciális védelem jár nekik.

A gyermekjogok kérdésköre ugyan nem újkeletű jelenség, mégis az igazi átütő sikert a 1989. november 20-án elfogadott és 1990. szeptember 2-án hatályba lépett A gyermekek jogairól szóló egyezményhozta meg. Hazánk a közép-kelet-európai régióban elsőként csatlakozott az egyezményhez és a 1991. évi LXIV. törvénnyel hirdette ki.

A gyermekek jogairól szóló egyezmény, 1989 felépítését tekintve három nagyobb szerkezeti egységre bontható: preambulum, gyermekjogi katalógus, illetve egy vegyes, végrehajtási kérdéseket tárgyaló részre. A Gyermekjogi Egyezmény, vagy más néven a New York-i Egyezmény a legszélesebb körben elfogadott nemzetközi egyezmény, az Amerikai Egyesült Államok az egyetlen olyan Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) tagállam, ami nem ratifikálta (nem hagyta jóvá).

Az egyezmény 1. cikk definiálja a gyermek fogalmát. Eszerint gyermek: „az a személy, aki tizennyolcadik életévét nem töltötte be kivéve, ha a reá alkalmazandó jogszabályok értelmében nagykorúságát már korábban eléri”. A fogalom második része azt jelenti, amikor valaki a nagykorúságát a 18. életévének betöltését megelőzően eléri, pl.: amikor valaki a gyámhatóság engedélyével 16. életévének betöltését követően házasságot köt. Az egyezményben azonban nem csak a 18. életév szerepel egyedüli korhatárként, hanem pl. a 15. is: a 15. életévüket be nem töltött személyeket nem lehet besorozni, közvetlenül nem vehetnek részt ellenségeskedésben. Az egyezmény megalkotói a csatlakozó államok számára meghagyták egyes minimum életkorok megállapítását, pl.: a büntetőjogi felelősségre vonás minimum életkora, amelyet pl. Magyarország – meghatározott feltételek fennállása mellett – hat bűncselekmény tekintetében 12. életévre szállított le.

Az egyezmény gyermekjogi katalógusával foglalkozó része három alapelv mentén csoportosítható.

(1)Az első csoportba azon jogok tartoznak, amelyek szorosan kapcsolódnak az ellátáshoz:

(a) a gyermek mindenekfelett álló érdekének a figyelembevétele őt érintő kérdésekben,

(b) a gyermek családjától való elválasztásának tilalma (családban nevelkedés)

(c)a lehető legjobb egészségi állapothoz való jog,

(d)a szociális biztonsághoz való jog,

(e)a megfelelő életszínvonalhoz való jog,

(f)az oktatáshoz való jog,

(g)a pihenéshez, játékhoz való jog stb.

(2)A második csoportba a védelemhez kapcsolódó jogosultságok sorolhatók:

(a) az erőszakkal szembeni védelem,

(b) a gazdasági kizsákmányolás elleni védelem,

(c) a nemi kizsákmányolás és nemi erőszak elleni védelem,

(d) védelem a gyermek elrablása, illetve a gyermekkereskedelem ellen stb.

3.A harmadik csoportba a részvételt érintő jogok sorolhatók:

(a) az ítélőképessége birtokában lévő gyermek az őt érintő kérdésekben szabadon kinyilváníthatja a véleményét, amelyet korára és érettségére tekintettel vesznek figyelembe,

(b) a véleménynyilvánítás szabadsága, a tájékoztatáshoz való jog,

(c) a gondolat- a lelkiismeret- és a vallásszabadás stb.

Az egyezményt további három Fakultatív Jegyzőkönyvvel egészítették ki, amelyek közül kettőt 2002-ben fogadtak el, ezek a Fegyveres konfliktusban való részvételrőlszóló, illetve A gyermekkereskedelemről, a gyermekprostitúcióról és a gyermekpornográfiárólszóló Fakultatív Jegyzőkönyvek. Az első a gyermekek fegyveres konfliktus idején való védelmének megerősítését tűzte ki célul. A második, a Jegyzőkönyv címében nevesített cselekmények illegálissá tételét (kriminalizálását) hangsúlyozza, illetve fokozott társadalmi tudatosságra, valamint nemzetközi együttműködésre szólít fel. A második jegyzőkönyv védi a gyermekeket olyan nem szexuális célú kereskedelemtől, mint például az illegális örökbefogadás vagy a kényszermunka. Ezen jegyzőkönyv keretein belül kerültek kidolgozásra a gyermekeladás, a gyermekprostitúció, illetve gyermekpornográfia fogalmai is. Mindezek mellett a gyermekáldozatok jogait és érdekeit is védi, ennek érdekében a kormányoknak jogi és egyéb segítséget kell nyújtania, például orvosi, pszichológiai, pénzügyi formákban a gyermekáldozatok részére.

A harmadik fakultatív jegyzőkönyv a kommunikációs (panasz) mechanizmusokban való részvételrőlszól, amely 2014-ben lépett hatályba, és ez idáig 46 tagállam írta alá (parafálta). A jegyzőkönyv célja a Gyermekjogi Egyezmény rendelkezéseinek megsértéséből fakadó egyéni panaszok kezelése, így tehát abban az esetben, ha az érintett személy az összes hazai jogorvoslati lehetőséget kimerítette, a Gyermekjogi Bizottság elé viheti ügyét.

A gyermekek jogairól szóló egyezmény 44. cikkének értelmében a csatlakozó államok a csatlakozást követően második évben, majd ezt követően 5 évente nyújtanak be jelentést az egyezményben foglaltak végrehajtása, illetve a gyermekjogok gyakorlatbeli érvényesülése kapcsán a Gyermekjogi Bizottsághoz. A Bizottság a jelentések megvizsgálást követően záróészrevételeket fogalmaz meg az érintett állam számára. A legutóbbi (2014-es) záróészrevételek kapcsán a Bizottság Magyarország tekintetében pozitívumként értékelte, hogy a 2013. évi V. törvény (Ptk.) a gyermek véleményét az őt érintő eljárásokban jobban figyelembe veszi. Ugyanakkor számos negatívumot is megfogalmazott: egy gyermekjogi stratégia hiánya, iskolai szegregáció fennmaradása, gyermekekkel szembeni bántalmazás stb.

A gyermekjogok érvényesülésében jelentős szerepe van az UNICEF-nek (az Egyesült Nemzetek Nemzetközi Gyermek Gyorssegélyalapja), amely intézmény 1946 óta segíti gyermekek jogainak és érdekeinek védelmét, valamint előmozdítását.

Az Európai Unió Alapjogi Chartájánaktöbb cikke is kimondottan nevesít gyermekjogokat:

*a 14. cikk, amely az oktatásban való ingyenes részvétel jogát biztosítja

*a 24. cikk, amely kimondja a gyermek védelemhez- és gondoskodáshoz való jogát, a véleménynyilvánítás szabadságát, illetve a gyermekek mindenekfelett álló érdekét is.

Az Európa Tanács 2007-ben elfogadott Lanzarote-i Egyezményespecifikusan a gyermekek szexuális kizsákmányolás és szexuális bántalmazásával szembeni védelemre kötelezte el magát. Hazánkban 2015 decembere óta hatályos az egyezmény.

Az Európa Tanács által elfogadott Szófiai Stratégia, a negyedik gyermekjogi programciklus, amely 2016-2021 között működik. A stratégia 5 prioritása

(1)az esélyegyenlőség biztosítása;

(2)a gyermekek aktív részvételének biztosítása, az őket érintő ügyekben;

(3)erőszakmentes gyermekkor biztosítása;

(4)gyermekbarát igazságszolgáltatás biztosítása, valamint

(5)a gyermekjogok digitális környezetben való védelme, ide értve a cyberbullying (cyber-megfélemlítés) esetkörét is.

Szintén az Európa Tanácshoz köthető a Gyermekbarát Igazságszolgáltatásról szóló Iránymutatáselfogadása, amely a gyermek jogainak és legfőbb érdekeinek a közigazgatási, büntető- és polgári eljárás minden szakaszában való érvényesülését mondja ki, ideértve a gyermek véleményének figyelemvételét is.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága(EJEB)elé több gyermekjogot érintő magyar vonatkozású ügy került, többek között a Horváth és Kiss kontra Magyarország ügy (Emberi Jogok Európai Bíróságának második szekció Horváth és Kiss kontra Magyarország ügy). Ezen ügy lényege, hogy a két roma felperest kimondottan etnikai származásuk miatt nyilvánítottak értelmi fogyatékosnak és helyezték el őket fogyatékossággal élő tanulókat oktató speciális iskolába. Az EJEB meglátása szerint ezen intézkedés diszkriminatív volt és sértette a kiskorúak oktatáshoz való jogát is. A bíróság az ügy kapcsán megjegyezte, hogy hazánkban hagyománya van a roma gyermekek speciális iskolai helyezésének, amely iskolai szegregációval szembeni fellépést a Gyermekjogi Bizottság is javasolta.

Érdemes még kitérni a gyermekjogi ombudsmanintézményére. Egyre több államban, például Svédországban különálló gyermekjogi ombudsmani intézményt hoztak létre, a gyermeki jogok hatékony érvényesülésének elősegítése érdekében. Míg más államokban, mint például Görögország az ombudsman helyettese látja el a gyermekjogok védelmét. Hazánkban nincs különálló gyermekjogi ombudsman, sőt helyettes sincs, ugyanakkor az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény kiemeli, hogy a biztos tevékenysége során megkülönböztetett figyelmet fordít a gyermekek jogainak védelmére.

FORRÁSOK

1991. évi LXIV. törvény a gyermek jogairól szóló, New Yorkban 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről

Alapjogi Charta 14. és 24. cikke

Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 1.§

Emberi Jogok Európai Bíróságának második szekció Horváth és Kiss kontra Magyarország ügy

Gyermekjogi Bizottság 2014-es záróészrevételei

Kézikönyv a gyermekjogi egyezmény alkalmazásához