A börtön egy büntetés-végrehajtási intézmény, amely a letöltendő szabadságvesztésre ítélt személyek fogva tartására létesített intézmény, illetve a szabadságvesztés büntetés egyik végrehajtási fokozata.

Azzal a személlyel szemben, aki a társadalmi szabályokkal szembe helyezkedik, büntetőeljárás indul. A büntetőeljárás egy olya bírósági eljárás, amelynek célja az eljárás alá vont személy büntetőjogi felelősségét érintően döntés szülessen. Ha a büntetőeljárás során megállapítást nyer a bűncselekmény terhelt általi elkövetése és bűnössége is megállapítható vele szemben büntetést, azaz joghátrányt kell alkalmazni.

Az egyes büntetési nemek, vagyis a kiszabható büntetések fajtáit a Büntető Törvénykönyv tartalmazza, de a büntetés végrehajtására vonatkozóan önálló jogszabályként alkalmazandó az ún. Bv-kódex. (2013. évi CCXL. Törvény)

A szabadságvesztés a magyar büntetőjogban a fő büntetések egyike, életfogytig tartó vagy határozott ideig tart. A szabadságvesztés egységes büntetés, a végrehajtás azonban különböző módon történik a bíróság ítéletének megfelelően, fegyház-, börtön- vagy fogházfokozatban. Az ítéletben kijelölt szabadságvesztés végrehajtási fokozatot a bírósági értesítésen feltüntetik. A fegyház a börtönnél, a börtön a fogháznál szigorúbb végrehajtási mód.

A szabadságvesztésre ítélt bűnelkövetők kategorizálásának (az elkövetett cselekmény jellege, súlya, a büntetés mértéke, az elkövető előélete, jogi szempontból jelentőséggel bíró személyes tulajdonságai és egyéb ismérvek szerint), a kialakított kategóriáknak megfelelően differenciált végrehajtási rendszernek régi hagyománya van Magyarországon.

A büntetés-végrehajtási intézmények:

*Fogház: A szabadságvesztés-büntetésnek a fegyháznál és a börtönnél enyhébb végrehajtási fokozata. Fogházban kell végrehajtani a vétség miatt kiszabott szabadságvesztést, kivéve, ha az elítélt visszaeső (visszaesés). Fogházban az elítélt rövid tartamú eltávozása engedélyezhető, külső munkában részt vehet, az életrendje csak részben meghatározott, szabad idejét belátása szerint használhatja fel, a büntetés-végrehajtási intézet területén szabadon járhat büntetés-végrehajtási jog.

*Börtön: a szabadságvesztés-büntetésnek a fegyháznál enyhébb, a fogháznál szigorúbb végrehajtási fokozata. Börtönben kell végrehajtani a szabadságvesztést – a fegyház esetkörét kivéve –, ha bűntett miatt szabták ki, továbbá, ha vétség miatt alkalmazták, és az elítélt visszaeső (visszaesés). A börtönben az elítélt (terhelt) életrendje meghatározott, irányítás és ellenőrzés alatt áll, de a büntetés-végrehajtási intézet kijelölt területén szabadon járhat, és rövid tartamú eltávozása kivételesen engedélyezhető, továbbá kivételesen külső munkában szintén részt vehet. büntetés-végrehajtási jog.

*Fegyház: a szabadságvesztés legsúlyosabb végrehajtási fokozata. A Fegyház fokozatban a legszigorúbb az elítéltek (terhelt) külvilágtól való elkülönítése, őrzése, felügyelete, ellenőrzése, valamint leginkább korlátozott az intézeten belüli mozgása, illetve életrendje. Ebben a végrehajtási fokozatban kell főszabály szerint végrehajtani pl. az életfogytig tartó szabadságvesztést, illetve pl. az állam elleni bűncselekmény miatt vagy többszörös visszaesővel (visszaesés) szemben kiszabott meghatározott tartamú szabadságvesztést.

FORRÁSOK

Magyarország Alaptörvénye Szabadság és felelősség c. rész

2012. évi C. törvény – a büntetőtörvénykönyvről

2013. évi CCXL. törvény – a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról

16/2014. (XII.19.) IM rendelet

Lamm Vanda (2009) Jogi Lexikon Budapest, CompLex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft., ISBN 978 963 295 039 6