2021. július 27., kedd
Szegedi Tudományegyetem

Szegedi Tudományegyetem


Közérthetőségi Szócikk Adatbázis

Bírósági ülnök


A néprészvétel elve az igazságszolgáltatás egyik fontos alapelve. Elsődleges célja, hogy átláthatóbbá tegye az igazságszolgáltatás tevékenységét azáltal, hogy a döntések meghozatalában a hivatásos  bírákon kívül más személyek is részt vesznek. Magyarországon a néprészvétel elve az ülnökök  bírósági eljárásokban való részvételében ölt testet, hiszen az ülnökök törvényben meghatározott ügyekben és módon vehetnek részt a bíróságok ítélkező tevékenységében.

 

Magyarországon az ülnöki rendszer első megjelenése az 1949. évi XI. törvényhez köthető. A törvény hatálybalépését követően bizonyos ügyekben a bírák ún. népi ülnökökkel alkottak ítélkező tanácsot. Az ülnök rendszer bevezetésének alapvető indoka az volt, hogy az ítélkezés során a „dolgozó nép” meggyőződése, természetes igazságérzete megnyilvánulhasson, miközben a bíróságok működése a nép által ellenőrizhetővé válik.

Az igazságszolgáltatás 1997-ben átfogó reformon esett át, amely során kialakult az ülnök rendszer ma is ismert formája.

 

Az ülnökök tisztségüket négy évre az általános ülnökválasztásútján nyerik el. Ülnöknek csak olyan magyar állampolgár választható meg, aki betöltötte a 30. életévét, de a 70. életévét még nem, büntetlen előéletű és rendelkezik választójoggal. A büntetlen előéletet erkölcsi bizonyítvánnyal kell igazolniuk.

Az ülnököket az illetékes helyi önkormányzatok választják meg. A választási eljárást a köztársasági elnök írja ki, és az ülnökök jelölésével kezdődik. Ülnököt jelölhet minden nagykorú magyar állampolgár, aki az adott területen lakóhellyel rendelkezik, valamint a bíróságok területén működő helyi önkormányzatok és egyesületek. Fontos garanciális szabály, hogy pártok nem jelölhetnek ülnököt, és az ülnök nem lehet párttag és semmilyen politikai tevékenységet nem folytathat, elősegítve ezzel az ülnökök függetlenségét. A sikeres megválasztást követően az ülnököknek bírói esküt kell tenniük.

Megválasztásukat követően az ülnököket a bíróság elnöke osztja be a különböző ítélkező tanácsokba, ezen felül pedig évente ülnöki értekezletet tart a bíróság valamennyi ülnöke részére. Az ülnökök munkájukért javadalmazásban részesülnek, amely távolléti díj vagy tiszteletdíj lehet.

 

Annak érdekében, hogy kötelességüket minden befolyástól mentesen tudják teljesíteni, a megválasztott ülnökök a tevékenységükkel kapcsolatosan mentelmi joggal rendelkeznek, ami azt jelenti, hogy az ülnöki tevékenységük miatt, és feladatuk ellátása során közölt tények és vélemények miatt nem vonhatóak felelősségre.

 

Az ülnökök részvétele a büntetőeljárások során a leggyakoribb, de az eljárási törvények rendelkeznek az ülnökök részvételéről polgári és munkaügyi eljárásokban is. Munkaügyi perekben első fokon főszabály szerint mindig ülnök közreműködésével járnak el.

A bírósági tárgyalások során az ítélkezésben az ülnökök a tárgyalást vezető hivatásos bíróval azonos jogokkal bírnak, és azonos kötelezettségek terhelik őket. Az ülnökök – akárcsak a hivatásos bírák – függetlenek, ítélkezési tevékenységük során nem befolyásolhatóak és nem adható számukra utasítás sem. Döntésüket a jogszabályok figyelembevételével saját belső meggyőződésük alapján hozzák meg.

A bíróság, ha tanácsban jár el, határozatát szavazással hozza meg. A szavazás előtt az ülnökök az eljárást vezető bírótól felvilágosítást kapnak a döntéshez szükséges jogszabályokról, arról, hogy milyen határozat hozható az ügyben, büntetőügyekben pedig tájékoztatást kapnak arról, hogy milyen büntetések és intézkedések szabhatók ki.

 

Az Igazságügyi Minisztérium a büntetőeljárásról szóló törvény reformja keretében 2016-ban tett kísérletet a magyar laikus bírósági rendszerátalakítására. Ennek eredményeként 2018. július 1. napjától jelentősen csökken az ülnökök száma. Büntetőügyekben csak a katonai büntetőeljárásokban és a fiatalkorúakkal szemben indított büntetőeljárásokban vesznek részt ülnökök.

 

FORRÁSOK

2011. évi CLXI. törvény a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról

2011. évi CLXII. törvény a bírák jogállásáról és javadalmazásáról

1997. évi LXVIII. törvény az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról

BADÓ Attila-FELEKY Gábor-LŐRINCZI János (2017) Laikus és professzionális bírák viszonya a kevert bíróságban – egy empirikus vizsgálat eredményei a magyar ülnökrendszerről. Állam és Jogtudományi, 58. évf. 1. sz.