A bíró a  bírósági szervezetrendszer tagjaként szolgálatot teljes, mely szolgálati viszony jellegét tekintve a köztisztviselők és az ügyészek jogállásához hasonló, lényeges különbség azonban, hogy a bírói függetlenség elvéből következően az érdemi munkavégzés során utasítás nem adható számára. A bíró előtte fekvő ügyekben a megállapított tények, a jogszabályok rendelkezései és saját belső meggyőződése alapján dönt.

A bírák jogállását, a szolgálati viszony keletkezését és megszűnését, a bírák jogait és kötelezettségeit, a bírák fegyelmi felelősségére vonatkozó szabályokat a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény rendezi.

A bíróvá válás klasszikus útja, amikor a jogi diploma megszerzését követően bírósági fogalmazóként helyezkednek el valamelyik bíróságnál, majd a hároméves gyakorlati időt követően a jogi szakvizsgát letéve bírósági titkár kinevezést kapnak. Ezt követően nyílik meg a lehetőség, hogy pályázatot nyújtsanak be az üres bírói állásokra.

A bírói kinevezéshez azonban számos feltételnek kell megfelelni. A bírói kinevezés általános feltételei:

(1)a harmincadik életév betöltése,

(2)a magyar állampolgárság,

(3)a büntetlen előélet,

(4)egyetemi jogi végzettség és a jogi szakvizsga megszerzése, valamint

(5)a legalább egy évig tartó bírósági titkári munkaviszony.

Ezen felül vállalniuk kell, hogy a jogszabályban foglaltaknak megfelelően vagyonnyilatkozatot tesznek és a pályaalkalmassági vizsgálat eredménye alapján a bírói hivatás gyakorlására alkalmasnak ítéltetnek.

A bírák pályázat útján tölthetik be a pozíciót, mely pályázatot az Országos Bírósági Hivatalelnöke jogosult kiírni és elbírálni. A pályázati felhívást a bíróságok hivatalos lapjában, valamint az interneten bárki által elérhető módon kötelesek közzétenni, egyenlő esélyt biztosítva mindenkinek. A sikeres pályázat esetén a kinevezést a köztársasági elnöktől kapják meg. Az első kinevezés egy három évig tartó határozott idejű kinevezés, amely után határozatlan idejű kinevezést kaphatnak a bírák.

Munkájuk során a bírák függetlenek és csak a törvénynek vannak alárendelve. A függetlenség során meg kell különböztetnünk a szakmai és személyes függetlenségüket. A személyi függetlenség biztosítja a bíró számára a bírói hivatal betöltését, míg a szakmai függetlenség teszi lehetővé a befolyástól mentes ítélkezést. A szakmai függetlenség legfontosabb elemei az utasításadás tilalma, az ügyelvonás tilalma – vagyis, hogy hozzájárulása nélkül a kiosztott ügy elbírálását nem adhatják át másik bírónak -, valamint a felelősségre vonás tilalma.

A személyi függetlensége biztosítja a bíró számára, hogy állásából önkényesen ne lehessen felmenteni, elmozdítani vagy áthelyezni.

Ezek alapján a bírói függetlenség garanciái az elmozdíthatatlanság és áthelyezés tilalma, a törvényben meghatározott összeférhetetlenségi szabályok – foglalkozási-gazdasági, politikai, hivatalviselési, valamint eljárási összeférhetetlenség –, felelősségi szabályok, valamint a mentelmi jog és a javadalmazás szabályozása.

A bírói hivatás összeférhetetlen minden más kereső tevékenységgel. Ez alól kivételt csak a tudományos és oktatói, edzői, versenybírói, művészi, szerzői jogi keresőtevékenység képez, ha az nem veszélyezteti a bíró függetlenségét és pártatlanságát. A bíró ezen felül nem lehet országgyűlési, európai parlamenti, valamint önkormányzati képviselő, állami tisztséget nem vállalhat, és nem lehet tagja pártnak, valamint politikai tevékenységet sem folytathat.

A függetlenség biztosítása érdekében a bírák az országgyűlési képviselőkkel azonos mentelmi joggal rendelkeznek.

Javadalmazásukat tekintve a törvényi rendelkezések alapján a bírákat a hivatás méltóságának és a hivatással járó felelősség súlyának megfelelő, függetlenséget biztosító javadalmazás illeti meg.

A bírák szolgálati viszonyának megszűnésének eseteit szintén törvény határozza meg. Ilyen esetk:

(1)a bíró halála,

(2)a köztársasági elnök általi felmentés, valamint

(3)az, ha a hároméves határozott idejű kinevezést követően a bíró nem kéri határozatlan idejű kinevezését, vagy erre más okból nem kerül sor,

(4)a bíró bármikor lemondhat tisztségéről,

(5)fel kell menteni, ha egészségügyi állapota miatt alkalmatlanná vált a tisztség betöltésére,

(6)ha betölti az általános nyugdíjkorhatárt, vagy

(7)ha a kinevezés feltételei közül bármelyiknek már nem felel meg.

Abban az esetben, ha a bíró feladatának ellátása során szándékosan hibát követ el, vagy ha életmódja, magatartása hivatásának tekintélyét sérti, fegyelmi eljárás indítható ellene. A fegyelmi eljárás során, ha az súlyos fegyelmi vétség miatt indult, a bíró akár a tisztségéből is felmenthető.

FORRÁSOK

Magyarország Alaptörvénye

2011. évi CLXI. törvény a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról

2011. évi CLXII. törvény a bírák jogállásáról és javadalmazásáról

TRÓCSÁNYI László- SCHANDA Balázs (2016) Bevezetés az alkotmányjogba. Budapest, HVG-ORAC.

60/1994. (XII. 24.) AB határozat

33/2017. (XII. 6.) AB határozataz Országos Bírósági Hivatal elnökének az integritási szabályzatról szóló 6/2016. (V. 31.) OBH utasítás 5. § e) pont szövegrésze alaptörvény-ellenességének megállapításáról és megsemmisítéséről

33/2012. (VII. 17.) AB határozat