A bírósági titkár a  bíróság részéről eljáró, bírói gyakorlatát töltő igazságügyi alkalmazott, aki szakvizsgával rendelkezik, de bírói kinevezéssel még nem.

A bíróvá válás egy meglehetősen hosszadalmas folyamat, amelynek egyik állomása a bírósági titkári tisztség betöltése. A klasszikus bíróvá válás folyamata az állam- és jogtudományi diploma megszerzését követően, a bírósági fogalmazóként eltöltendő három év gyakorlati idővel kezdődik, amely után jogi szakvizsga tehető.

Bírósági titkárnak kizárólag jogi szakvizsgával rendelkező személy nevezhető ki, amely előtt bírói pályaalkalmassági vizsgálaton kell részt venni.

A bírósági titkárok törvény által meghatározott ügyekben eljárhatnak az egyesbírók hatáskörében is. Az ilyen eljárásokra jogosult titkárokat a törvényszék elnöke jelöli ki, pontosan meghatározva azoknak az ügyeknek a körét, amelyben eljárhatnak. Ezeket a bírósági titkárokat nevezzük kijelölt titkárnak.

A bírósági titkárokra, akár csak a bírókra szigorú függetlenségi és összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak. Ezen szabályok értelmében a bírósági titkár nem lehet tagja egyik pártnak sem és nem folytathat politikai tevékenységet. Nem lehet országgyűlési, önkormányzati vagy európai parlamenti képviselő, nem lehet polgármester, a Kormány tagja és állami szervnél semmilyen vezető pozíciót nem tölthet be.

A bírósági titkárnak nem lehet más kereső tevékenysége, csak és kizárólag tudományos, művészi, irodalmi, valamint oktatói munkából származhat jövedelme. Ezekben az esetekben is mindig törekedni kell arra, hogy e tevékenysége nem veszélyeztetheti a függetlenségét és pártatlanságát és nem akadályozhatja a bírósági titkárt munkája teljesítésében.

A büntetőeljárások során a bírósági titkár önállóan járhat el például a védő kirendelése esetében, a bűnügyi költségek megállapítása, szakértő kirendelése esetén, valamint minden olyan körben, amelyet törvény kifejezetten lehetővé tesz.

A bírósági titkár polgári nemperes ügyekben önállóan járhat el, a peres ügyekben pedig tárgyaláson kívül első fokon járhat el. Ez azt jelenti, hogy önálló aláírási joga van, vagyis minden olyan intézkedést megtehet, minden olyan határozatot meghozhat, amit a törvény enged. Fontos azonban megjegyezni, hogy a bírósági titkár tárgyalást nem tarthat és nem hozhat ítéletet.

A bírósági titkárok felett a munkáltatói jogkört a törvényszék elnöke gyakorolja. Törvényi rendelkezés alapján az igazságügyi alkalmazottak, így a bírósági titkárok munkáját a törvényszék elnöke köteles értékelni. A folyamatos értékelés szolgál arra, hogy felismerjék és megszüntessék a munkavégzésben esetlegesen tapasztalható hiányosságokat, valamint azt is, ha a bírósági titkár átlagon felüli színvonalon végzi munkáját.

Az értékelés során figyelembe veszik többek között a titkár döntési képességét, a határozatszerkesztését, a jogszabályok és a bírósági gyakorlat alkalmazását, valamint a különböző eljárási határidők megtartását.

Az a bírósági titkár, aki legalább egy évet ebben a tisztségben dolgozott, és betöltötte a 30. életévét bíróvá nevezhető ki.

FORRÁSOK

1997. évi LXVIII. törvény az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról

2011. évi CLXII. törvény a bírák jogállásáról és javadalmazásáról

2011. évi CLXI. törvény a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról

4/2010. (XI.8.) KK vélemény a bírósági titkár eljárásáról