A polgári, büntető és közigazgatási eljárásokat szabályozó törvények kivétel nélkül rendelkeznek az eljárások során felmerülő költségekről, illetve a felmerülő költségek viseléséről. Polgári peres eljárások esetén perköltségről, büntetőeljárás esetén bűnügyi költségről, míg közigazgatási hatósági eljárások esetén eljárási költségről beszélünk.

A polgári perrendtartásról szóló törvény az eljárás jellegére (tárgyi költségmentesség), vagy eljáró félre (személyes költségmentesség) tekintettel különböző költségkedvezmények lehetőségét biztosítja az érintettek számára. A költségkedvezmények esetén a peres fél részben vagy egészben mentesül a perköltség megfizetése vagy előlegezése alól. Amennyiben a fél mentesül a perköltség részben vagy egészben történő megfizetésének kötelezettsége alól költségmentességről beszélünk.

A költségkedvezmények másik esete a költségfeljegyzési jog. Ebben az esetben a fél mentesül – az egyébként általános szabályként alkalmazandó – költségelőlegezés kötelezettsége alól. A polgári perrendtartásról szóló törvény a fentiek szerint a tárgyi és a személyes költségmentesség eseteit ismeri és szabályozza.

E szerint a peres felet a személyes költségmentesség jövedelmi- és vagyoni viszonyai alapján kérelemre illeti meg. Ezzel szemben a felet a tárgyi költségmentesség az eljárás tárgyánál fogva külön kérelem nélkül, hivatalból illeti meg. Ilyen pl. a gondnokság iránti per. A tárgyi költségmentességet az egyes eljárások esetében törvény külön rendelkezése határozza meg. Költségmentesség esetén a peres fél mentesül mind az illeték megfizetése, mind a per során felmerülő valamennyi költség előlegezése alól. Tehát az illetéket a peres félnek nem kell megfizetnie, az egyéb felmerülő költségeket csak a per eldöntését követően, amennyiben az általános szabályok arra kötelezik. A költségkedvezményekre vonatkozó általános szabályokat a fentiek szerint a polgári perrendtartásról szóló törvény tartalmazza míg a költségkedvezmények részletszabályai 2017. évi CXXVIII. törvényben találhatók.

Büntetőeljárások esetén a felmerülő bűnügyi költségről, a költségek fajtáiról, a költségek viseléséről és szabályairól a büntetőeljárásról szóló törvény rendelkezik. A büntetőeljárásban a terhelt, valamint a természetes személy (kivételes esetekben a nem természetes személy) sértett és egyéb érdekelt költségkedvezményben részesíthető, ha jövedelmi és vagyoni viszonyai miatt a bűnügyi költséget (költségmentesség) vagy annak egy részét nem képes viselni. A költségkedvezmény a fentiek szerint a terhelt esetén kiterjed a kirendelt védő díjára és költségeire, a sértett és egyéb érdekelt esetén a pártfogó ügyvéd díjára és költségeinek előlegezésére, illetve viselésére. Büntetőeljárásban a költségkedvezmény engedélyezését az eljárásban részt vevő személynek kérelmeznie kell, a kérelmet a jogi segítségnyújtó szolgáltat bírálja el.

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szabályai szerint a hatóságok előtti eljárásokban a hatóság annak a természetes személy ügyfélnek, aki kereseti, jövedelmi és vagyoni viszonyai miatt az eljárási költséget vagy annak egy meghatározott részét nem képes viselni, költségmentességet engedélyezhet, mely költségmentesség az eljárási költség előlegezése és viselése alóli teljes vagy részleges mentességet jelent. Vagyis ebben az esetben nem beszélhetünk a költségfeljegyzés jogáról.

Közigazgatási hatósági eljárásokban a költségmentesség engedélyezése főszabály szerint kérelemre történik. Amennyiben a hatóság a kérelemnek helyt ad, a költségmentesség a kérelem előterjesztésétől kezdve az eljárás egész tartamára és a végrehajtási eljárásra terjed ki. Amennyiben az ügyfél költségmentesség iránti kérelmet terjeszt elő az eljáró hatóságnál, az olyan eljárási költséget, amelynek előzetes viselése (előlegezése) az ügyfelet terhelné a kérelem elbírálásáig, a hatóság előlegezi.

A költségmentesség iránti kérelem pozitív elbírálásáról szóló döntését a hatóság közli az eljárásban részt vevő azon hatóságokkal, amelyek eljárása illeték- vagy díjfizetési kötelezettség alá esik. A közigazgatási hatósági eljárások esetén is beszélhetünk tárgyi költségmentességi esetekről. Ezekben az esetekben külön kérelem előterjesztésére nincs szükség. A tárgyi költségmentességgel érintett eljárások körét törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet határozhatja meg.

FORRÁSOK

A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény, 75. – 77. §§

A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény, 94. – 100. §§

A költségmentesség és a költségfeljegyzési jog polgári és közigazgatási bírósági eljárásban történő alkalmazásáról szóló 2017. évi CXXVIII. törvény,

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény, 130. §