A gyermekek védelmét gyermekjóléti alapellátások, gyermekvédelmi szakellátások, illetve meghatározott hatósági intézkedések biztosítják. A gyermekvédelmi rendszer által biztosított ellátásokat két nagy csoportba tudjuk bontani. Az elsőbe az alapellátások, a másodikba a szakellátások tartoznak. A két csoport közötti legfontosabb különbség, míg az alapellátások elsődleges célja, a gyermek családban történő nevelésének a segítése a veszélyeztetettség szintjének csökkentésével, addig a szakellátások a családjában nem nevelhető, kiemelt gyermek ellátását jelentik, lehetőleg családszerű környezetben.

A továbbiakban az alapellátások köréről lesz részletesebben szó.

A gyermeket megilleti az a jog, hogy saját családi környezetben nevelkedhessen, továbbá, hogy megkapja a szükséges segítséget ahhoz, hogy a testi, értelmi és erkölcsi fejlődése családi környezetben valósuljon meg. A gyermekjóléti alapellátások körébe tartozó szolgáltatások lehetnek pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátások is. A gyermeket kizárólag anyagi okokból nem lehet a családjából kiemelni. Sajnálatos módon ennek azonban hazánkban jelentős gyakorlata van, amiért Magyarországot a Gyermekjogi Bizottság többször is elmulasztotta. Amennyiben a család anyagi körülményei nem teszik lehetővé, hogy gyermekéről gondoskodni tudjanak, akkor az állam vagy az önkormányzat anyagi javakkal, szolgáltatások kifizetésével nyújt segítséget.

A pénzbeli és természetbeni ellátások körébe az alábbiak tartoznak:

*rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény,

*gyermekétkeztetés,

*gyermektartásdíj megelőlegezése, illetve

*otthonteremtési támogatás.

Különélő szülők esetén, a gyermekkel együtt élő, a gyermeket gondozó szülő természetben, a különélő szülő pénzben, gyermektartásdíj formájában járul hozzá a gyermek tartásához. A gyermektartásdíj (továbbiakban: tartásdíj) összegéről a szülők állapodnak meg, ennek hiányában a bíróság dönt. A tartás mértékét a bíróság a jogosult (gyermek) indokolt szükségletei és a kötelezett (különélő szülő) tartási teljesítőképessége alapján határozza meg. A kötelezett teljesítőképessége kapcsán az a szabály érvényesül, hogy a vele szemben érvényesített összes tartási igény a havi jövedelme felét nem haladhatja meg. A tartásdíjat időszakonként előre kell fizetni, amely díjat a tartásra kötelezett elsősorban pénzben szolgáltatja. A bíróság bármelyik fél kérelmére a tartás szolgáltatásának más (természetbeni) módját is elrendelheti, ha az a körülményekre tekintettel indokolt és ellene egyik fél sem tiltakozik.

Abban az esetben, ha a különélő szülő elmulasztja teljesíteni a tartási kötelezettségét, a gyámhatóság a gyermek védelme érdekében kezdeményezi a tartásdíj állam által történő megelőlegezését. A tartásdíj megelőlegezésének feltételei:

*bíróság a tartásdíj összegét jogerős határozatban megállapította,

*a tartásdíj összegének behajtása átmenetileg lehetetlen,

*a gyermeket gondozó szülő vagy más törvényes képviselő nem képes a gyermek részére a szükséges tartást nyújtani, valamint

*a gyermeket gondozó családban az egy főre eső havi átlagjövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszeresét.

A gyámhatóság a behajthatatlanságot azután állapítja meg, hogy a tartásdíj fizetésére kötelezett rendszeres jövedelmére vagy egyéb vagyonára vezetett végrehajtás eredménytelen lett.

A megelőlegezett tartásdíj összege nem haladhatja meg gyermekenként az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 50%-át.

A gyámhatóság tartásdíj állami általi megelőlegezését kimondó határozata fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható, a kifizetést, a központi költségvetésből kell finanszírozni. Fontos, hogy a megelőlegezés nem jelenti azt, hogy az állam átveszi a gyermektartásdíj fizetési kötelezettséget. A megelőlegezés pusztán átmenetiség, vagyis a megelőlegezett összeget a jogosultság fennállásáig, de legfeljebb három évig folyósítják, mely egy alkalommal legfeljebb további három évre tovább folyósítható, vagy ismételten elrendelhető. A tartásdíjra kötelezett később késedelmi kamattal együtt köteles visszafizetni az állam által folyósított tartásdíjat. Ugyanakkor kivételes, méltányossági esetekben lehetőség van arra, hogy a kötelezett csökkentett összeget fizessen vissza, vagy részletekben fizessen.

Nincs helye a gyermektartásdíj megelőlegezésének, ha a kötelezett lakóhelye olyan államban van, ahol a tartásdíj nem érvényesíthető, vagy külföldi tartózkodási helye ismeretlen, vagy a jogosulttal közös háztartásban él, illetve részösszegű megfizetés vagy részösszegű behajthatóság esetén, ha ennek mértéke gyermektartásdíj alapösszegének ötven százalékát meghaladja, vagy a gyermektartásdíj lejárt.

A gyermek, a kérelmező vagy a kötelezett körülményeiben bekövetkező változások esetében a folyósítás felfüggeszthető, a későbbiekben azonban újra elrendelhető a további folyósítás. A gyámhatóság a tartásdíj folyósítását felfüggesztheti, ha:

*a kérelmezőnek jogosultságot érintő körülményeiben változás állt be,

*a kötelezett rendszeres jövedelmére, illetve az egyéb vagyonára vezetett végrehajtás eredménnyel jár (feltéve, hogy annak mértéke a bíróság által megállapított gyermektartásdíj alapösszegének ötven százalékát meghaladja),

*a kötelezett a kérelmező részére legalább két egymást követő alkalommal közvetlenül fizet tartásdíjat (feltéve, hogy annak összege alkalmanként a bíróság által megállapított gyermektartásdíj alapösszegének ötven százalékát meghaladja),

*a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezését rendelték el.

A felfüggesztést követően a gyámhatóság megszüntetheti a tartásdíj megelőlegezését, vagy elrendelheti a tartásdíj további folyósítását és a felfüggesztés időtartama alatt esedékes megelőlegezett tartásdíj utólagos, egy összegben történő kifizetését.

Megszüntetheti a gyermektartásdíj előlegezését a gyámhatóság, ha a gyermek a külön élő másik szülő vagy más személy gondozásába kerül, ha nagykorúvá válik, és a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat nem folytat, ha a gyámhatóság a gyermeket nevelésbe veszi, illetve ha a kötelezett meghal.

FORRÁSOK

Alaptörvény XVI. cikk

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. 22-24. §

A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 69-76. §

http://info.kezenfogva.hu/szolgaltatasok/23622(utolsó megtekintés: 2018-08-01)