infoblokk_kedv_final_felso_RGB_ESZA_1
2024. október 4., péntek
Szegedi Tudományegyetem

Szegedi Tudományegyetem


Közérthetőségi Szócikk Adatbázis

Menekült

 

Menekült az a külföldi állampolgár vagy hontalan személy, aki faji, illetőleg vallási okok, nemzeti hovatartozás, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozás vagy politikai meggyőződése miatti üldözése, vagy az üldözéstől való megalapozott félelme miatt az állampolgársága, szokásos tartózkodási helye szerinti országon kívül, jelen esetben Magyarországon tartózkodik és nem tudja vagy az üldözéstől való félelme miatt nem kívánja az állampolgársága szerinti ország védelmét igénybe venni. A menekült státusznak azonban feltétele, hogy a menekültügyi hatóságnál menekültstátusz iránti kérelmet terjesztett elő és e kérelmére a hatóság az érintettet menekültként elismerte.

 

A kérelemre indult menekültügyi eljárás időtartama 60 nap, amely alatt kerül sor a kérelmező személyes meghallgatására, valamint más eljárási cselekmények végrehajtására. Lehetőség van arra, hogy úgynevezett gyorsított eljárásban, rövidebb idő alatt bírálják el a benyújtott kérelmet.

Abban az esetben, ha a menedékjogi kérelmet repülőtéren terjesztik elő, akkor a repülőtéri tranzitzónában kerül elhelyezésre a kérelmező és az eljárás időtartama 8 nap. Ha ezalatt az idő alatt nem tudják lezárni az eljárást, akkor be kell léptetni a kérelmezőt Magyarország területére.

A hatóság az eljárás lefolytatása, valamint az úgynevezett dublini átadás biztosítása miatt a kérelmező menekültügyi őrizetbe vehető. A menekültügyi őrizet legfeljebb 72 órára rendelhető el, azonban, ha a hatóság indítványozza, akkor a bíróság ezt az őrizetet 60 nappal meghosszabbíthatja. Fontos garanciális szabály azonban, hogy az őrizet teljes időtartama nem lehet több 6 hónapnál.

A menekültügyi eljárás során a hatóság többféle döntést hozhat. Hozhat döntést arról, hogy a kérelmezőt menekültként elismeri. Hozhat olyan döntést, hogy oltalmazottként ismeri el. Oltalmazott az a személy, aki ugyan nem felelt meg a menekültkénti elismerés feltételeinek, de fennáll annak a veszélye, hogy származási országába történő visszatérése esetén őt súlyos sérelem érné, és nem tudja, vagy a veszélytől való félelmében nem kívánja hazája védelmét igénybe venni.

A hatóság dönthet úgy, hogy befogadotti státuszt ad, ami egy speciális engedély és ezen engedély birtokában ideiglenesen Magyarországon maradhat a kérelmező.

A menekültügyi eljárás zárulhat a kérelem teljes elutasításával, valamint az eljárás megszüntetését kimondó határozat meghozatalával is.

Abban az esetben, ha a hatóság a kérelmet elutasítja, és a kérelmező más jogcímen nem tartózkodhat Magyarországon, akkor a menekültügyi hatóságnak kell döntenie a kérelmező kiutasításáról és kitoloncolásáról és meghatározza a beutazási és tartózkodási tilalom időtartamát.

A kérelmet elutasító, továbbá a kiutasításról szóló döntéssel szemben a kérelmező jogorvoslatért bírósághoz fordulhat. A bíróság a hatóság döntését helybenhagyja vagy hatályon kívül helyezi és új eljárás lefolytatására kötelezi a hatóságot.

Ha az eljárás a kérelmező részéről nézve sikeresen zárul, nemzetközi védelemben részesül és Magyarország területén tartózkodási jogot kap.

 

A menekültet, ha törvény vagy más jogszabály másként nem rendelkezik, akkor ugyanazok a jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik, mint a magyar állampolgárokat. Lényeges kivétel, hogy a menekült a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán, valamint a helyi népszavazáson szavazhat, egyéb esetben választójoggal nem rendelkezik. Továbbá nem tölthet be olyan munkakört, feladatkört és nem viselhet olyan tisztséget, amelynek ellátásához a jogszabály a magyar állampolgárságot feltételül állapítja meg.

A menekült az őt megillető jogokon felül köteles a menekültügyi hatósággal együttműködni, elrendelésük esetén egészségügyi szűrésnek, gyógykezelésnek alávetni magát, valamint köteles Magyarország jogszabályait megtartani.

 

FORRÁSOK

Magyarország Alaptörvénye

Trócsányi László – Schanda Balázs: Bevezetés az alkotmányjogba, HVG-ORAC, 2016.

2007. évi II. törvény a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról

2007. évi LXXX. törvény a menedékjogról

Tóth Judit Státusjogok, Lucidus Kiadó, 2004