Az állampolgárság jogi kötelék egy természetes személy és egy állam között, amely jogok és kötelezettségek foglalata, azaz jogállás, amely alapvetően egész életre szól és más jogviszonyokhoz előfeltételként szolgál.
Az Állampolgárságról szóló Európai Egyezmény alapján állampolgárság valamely személy és egy állam közötti jogi kötelék, amely nem utal a személy etnikai származására. Olyan jogintézmény, amely a polgárnak az államhoz, a hazához tartozását testesíti meg, így egyszerre státusz és jogviszony.
Az állampolgárság vonatkozásában kialakult nemzetközi gyakorlat szerint minden állam saját joga szerint határozza meg, hogy kik az ő állampolgárai.
Az állampolgárság fogalmából kiindulva, az olyan személyt nevezzük hontalannak, akit egy állam sem tart saját nemzeti joga alapján állampolgárának.
Hontalanná több módon is válhat valaki. Ilyen eset lehet többek között az államutódlás (például a Szovjetunió, Jugoszlávia felbomlása), az állampolgárságtól való megfosztással (a magyar jog a megfosztás intézményét már nem ismeri), az állampolgárságról való lemondással, anélkül, hogy egy másik állam állampolgárságát megszerezte volna, de ide sorolhatjuk azokat az eseteket is, amikor a házassági jog, születési anyakönyvezésre vonatkozó jogi szabályozások következtében, vagy nemzeti állampolgársági szabályok összeütközése következtében válik valaki hontalanná.
Az Egyesült Nemzetek Szervezetének (a továbbiakban ENSZ) keretében kiadott egyezmény a hontalansági státusz megállapításánál a kérelmezőre hárítja annak bizonyítását, hogy egyetlen országgal sincs állampolgársági viszonyban. A hontalanként való elismerés nem lehetséges azon személyeknél, akik az ENSZ valamely szervétől, szervezetétől védelemben vagy támogatásban részesülnek vagy ha az adott ország állampolgáraival azonos jogokat élveznek, valamint abban az esetben sem, ha arra súlyos okból érdemtelenek. Az érdemtelenséget megalapozhatja többek között a súlyos, nem politikai jellegű bűncselekmény elkövetése vagy emberiség elleni bűncselekmény elkövetése.
A hontalan státusz egyben jogokat és kötelezettségeket is jelent az adott személyek számára. Az ENSZ Egyezményében részes államok kötelesek arra, hogy a hontalanok számára olyan bánásmódot biztosítsanak, mint a külföldi jogállású embereknek, vallásgyakorlásuk, alapfokú oktatásuk terén pedig az adott ország állampolgáraival azonos jogokat kell biztosítaniuk. Ezen felül a hontalan személyeket megilleti az a jog, hogy úti okmányhoz jussanak és az országból történő kiutasításuk csak nemzetbiztonsági vagy közrendi okokból történhet.
A hontalanok az őket megillető jogokon túl azonban kötelesek az adott ország jogszabályainak betartására.
Hazai viszonylatban a hontalanság megállapítására irányuló eljárást a Magyarországon tartózkodó kérelmező kezdeményezheti a lakóhelye, tartózkodási helye, szálláshelye szerint illetékes idegenrendészeti hatóságnál. Ezt a kérelmet akár írásban, akár szóban jegyzőkönyvbevétellel nyújthatja be. A kérelem benyújtásakor a hatóság tájékoztatási kötelezettsége keretén belül ismerteti a kérelmezőt megillető eljárási jogokat és terhelő kötelezettségeket, valamint ismerteti a kötelezettségek nem teljesítésének következményeit.
Garanciális rendelkezés, hogy a magyar nyelvet nem ismerő kérelmező számára tolmácsot kell biztosítani és az is, hogy az eljárás költségmentes.
Az eljárás során a kérelmezőnek igazolnia vagy legalább valószínűsítenie kell hontalanságát a születési helye, korábbi lakó- vagy tartózkodási helye, valamint családtagjai, szülei állampolgársága szerinti államok vonatkozásában. A hatóság a benyújtott kérelem tárgyában 45 napon belül dönt. A hatóság által meghozott határozat ellen nem lehet fellebbezni, azonban 15 napon belül a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon közigazgatási per keretében megtámadható a közigazgatási eljárásban meghozott határozat.
FORRÁSOK
Magyarország Alaptörvénye
Trócsányi László – Schanda Balázs: Bevezetés az alkotmányjogba, HVG-ORAC, 2016.
2002. évi II. törvénnyel kihirdetett, az Egyesült Nemzetek Szervezete keretében New Yorkban, 1954. szeptember 28-án létrejött, a Hontalan Személyek Jogállásáról szóló Egyezmény
2007. évi II. törvény a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról
2009. évi XV. törvény a hontalanság eseteinek csökkentéséről szóló, 1961. augusztus 30-án, New Yorkban elfogadott Egyezmény kihirdetéséről