Közérdekű adat alatt azok az adatok értendők, amelyek állami vagy helyi önkormányzati feladat ellátásával kapcsolatban keletkeztek és nem minősülnek személyes adatnak.

Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény az adatokat 3 fő csoportba rendszerezi, ez alapján vannak személyes adatok, közérdekű adatok és közérdekből nyilvános adatok.

A közérdekű adatok az állami, helyi önkormányzati vagy egyéb közfeladatot ellátó szerv, személy, szervezet tevékenysége során keletkezett és kezelésében lévő adat, amely nem minősül személyes adatnak. Személyes adat nem lehet közérdekű adat, de közérdekből közzétehető, ekkor közérdekből nyilvános adatnak fog minősülni. Tehát a közérdekű adat fogalmi elemi:

(1)állami, helyi önkormányzati, egyéb közfeladatot ellátó szerv az adatkezelő,

(2)közérdekű tevékenységre vonatkozik,

(3)nem személyes adat.

Az állami, helyi önkormányzati és egyéb közfeladat ellátása sokrétű feladatkörre utal, ilyen feladatnak kell tekinteni, az adott politikai berendezkedés védelmét, a közrenddel és közbiztonsággal összefüggő szervezési funkció biztosítását, az alapjogok érvényesülésének elősegítését.

Az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdése alapján a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez mindenkinek joga van. Az adatok megismerésének két eltérő módja van, mégpedig a közérdekű adatot kezelő szerv közzétételi kötelezettsége, valamint az állampolgárok által benyújtható közérdekű adatigénylések lehetősége.

A közérdekű adatot előállító közfeladatot ellátó szervnek, azaz adatfelelősnek, tájékoztatási kötelezettsége van a feladatkörébe tartozó ügyek tekintetében, kiemelve a költségvetését és ennek végrehajtását, a vagyonkezelés, közpénzfelhasználásának részleteit. A közzététel az adott szerv honlapján, díjmentesen, adatvesztés nélkül kimásolható formában, bárki által hozzáférhető módon, személyazonosítás mellőzése mellett kell megvalósuljon. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény részletes felsorolást ad azokról a közfeladatot ellátó szervekről, akikre a saját honlapon történő közzétételi kötelezettség kiemelten vonatkozik, ide tartoznak a kormánybizottság kivételével a központi államigazgatási szervek, a fővárosi és megyei kormányhivatalok, de a Magyar Tudományos Akadémia, a Legfőbb Ügyészség és az Állami Számvevőszék is. A törvényi felsorolásban nem nevesített közfeladatot ellátó szerveknek lehetősége van a nem saját honlapon történő közzétételre is, ebben az esetben viszont egyértelműen fel kell legyen tüntetve a közzététel helyén, hogy melyik szervtől származnak a közérdekű adatok.

Ugyanitt fel kell tüntetni, hogy azokra az adatokra nézve, amelyet a közzétételi lista nem tartalmaz, hogyan nyújtható be egyedi közérdekű adatigénylés. Ezt, a közfeladatot ellátó szervhez bárki benyújthatja szóban, írásban vagy elektronikus úton is. Az igénylésben fel kell tüntetni az adatigénylő nevét és elérhetőségét, de ezek a személyes adatok csak az igénylés teljesítésének, vagy a költségtérítés megfizetési határidejének megállapításához szükségesek, utána törölni kell őket. Az igénylés megválaszolására vagy megtagadására az adatfelelősnek 15 nap áll rendelkezésére, de amennyiben a kért adat jelentős terjedelmű vagy számottevő munkaerő-ráfordítást igényel, akkor egy esetben, további 15 nappal meghosszabbítható a határidő, amiről az adatigénylőt tájékoztatni kell. Az adatigénylés teljesítéséért, az azzal kapcsolatban felmerült költségek és nagy számú adat esetén, a jelentős mértékű munkaerő-ráfordítás mértékéig terjedően, költségtérítés kérhető az adatigénylőtől. Az igénylőnek a költségtérítésről szóló tájékoztatás kézhezvételétől számított 30 napon belül nyilatkoznia kell, hogy az adatigénylését fenntartja vagy sem.

Az adatigénylések megtagadásakor az adatigénylőt tájékoztatni kell annak indokáról, a jogorvoslati lehetőségekről és az ezekre vonatkozó határidőkről. A megtagadásnak nem lehet indoka a nem magyar nyelven írt igénylés.

Az igénylő a költségtérítés mértékének felülvizsgálata és az igénylés megtagadása miatt bírósághoz fordulhat. Ebben az esetben a bizonyítási teher megfordul és a megtagadás jogszerűségét, valamint a költségtérítés mértékének arányosságát az adatkezelő alperesnek kell bizonyítania. Az illetékes bíróság az alperes székhelye szerinti járásbíróság, Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bíróság, országos illetékességű szerv esetén a székhelye szerinti törvényszék, amely soron kívül jár el.

FORRÁSOK

Magyarország Alaptörvénye

1995. évi LXVI. törvény a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről, 3. §

2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról, 3. §, 28-31. §, 32- 37./B. §

2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról, 3/A. §

64/1991. (XII. 17.) AB határozat

32/1992. (V. 29.) AB határozat

15/1995. (III. 13.) AB határozat

Jogi Lexikon. KJK-Kerszöv. Bp. 1999. 31.