Közérdekből nyilvános adat: állami, helyi önkormányzati vagy egyéb közfeladatot ellátó szerv kezelésében lévő személyes adat, amelyet a törvény a közérdek miatt nyilvánosként kezel.
Az Alaptörvény a VI. cikk (3) bekezdésében nevesíti a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való alapjogot. Ez alapján olyan adatok is megismerhetőek, amelyek a közérdekre hivatkozás nélkül nem lennének nyilvánosak.
A közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok között számos hasonlóság felfedezhető, mindkettő nyilvános adat, állami, helyi önkormányzati vagy egyéb közfeladatot ellátó szerv kezelésében áll, annak tevékenységére vonatkozik vagy azzal kapcsolatban keletkezett, de míg a közérdekű adatok nem lehetnek semmiféleképpen személyes adatok, addig a közérdekből nyilvános adatok kifejezetten olyan személyes adatok, amik a közérdekűségükre tekintettel lettek nyilvánosnak minősítve.
Ezeket az adatokat az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény három csoportra osztja:
(1)az első csoportba a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró személy neve, feladatköre, munkaköre, vezetői megbízása tartozik,
(2)a második csoport az első csoport bővítéseként, az ott érintett személyek közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személyes adata tartozik,
(3)míg az utolsó csoportba azon emberek a személyes adatai tartoznak, amelyek megismerhetőségét törvény kifejezetten előírja.
E három csoport alapján az olyan személyek köre, akik közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében tevékenységet látnak el rendkívül széles, ide tartoznak például a 1992. évi XXXIII. törvény szerinti közalkalmazottak, 2011. évi CXCIX. törvény alapján közszolgálati tisztviselőként és a 2016. évi LII. törvény szerinti az állami tisztviselőként foglalkoztatottak is.
Az ő esetükben a következő adatok közérdekből nyilvánosnak számítanak: név, feladatkör, munkakör, vezetői megbízása és ennek időtartama, beosztása, tevékenységével összefüggő egyéb személyes adata, székhelye, postacíme, telefonszáma, elektronikus levélcíme, egyéb elérhetősége stb. Amennyiben nem természetes személyről, hanem közfeladatot ellátó testületi szervről van szó, akkor ennek tagjai, létszáma, a tagok beosztása mind közérdekből nyilvános adat. Gazdasági szervezet is állhat közfeladatot ellátó szerv többségi tulajdonában, az ilyen estekben a szervezet neve, székhelye, elérhetőségei és képviselőjének neve is nyilvános lesz.
A közérdekből nyilvános adatok megismerésére ugyanazok a rendelkezések vonatkoznak, mint a közérdekű adatok megismerésére, tehát amennyiben törvény előírja a közzétételi kötelezettséget, akkor digitálisan, a szerv honalapján, bárki által hozzáférhető és másolható, ingyenes formában közzé kell tenni. Ha ennek ellenére nincsenek közzétéve, akkor egyedi közérdekű adatigénylés is benyújtható az adatok megismerése iránt, amelynek menete szintén semmiben nem különbözik a közérdekű adatok igénylésétől. Szóban írásban vagy elektronikus úton igényelve bárki megismerheti az adatokat, amennyiben azt a törvény nem tekinti kivételnek.
A közérdekből nyilvános adatok megismerhetőségének korlátozása a következő okokból fordulhat elő:
(1)ha a 2009. évi CLV. törvény alapján minősített adat,
(2)honvédelmi- vagy nemzetbiztonsági érdek miatt,
(3)bűncselekmények megelőzése és a sikeres felderítés céljából,
(4)pénzügyi vagy devizapolitikai érdekre, külügyi kapcsolatokra, nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatokra tekintettel,
(5)bírósági vagy valamilyen közigazgatási hatósági eljárás miatt,
(6)környezetvédelmi, természetvédelmi vagy szellemi tulajdonhoz fűződő jogra tekintettel.
Nem üzleti titoknak, hanem közérdekből nyilvános adatnak számítanak a központi és helyi önkormányzati költségvetések, európai uniós és hazai támogatások felhasználása, az állami vagyonkezelés, állami és önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok bevétele, kiadása, üzleti érdekeltségei addig, amíg az adatok nyilvánossága aránytalan gazdasági hátrány vagy sérelmet nem okoz a számukra.
FORRÁSOK
Magyarország Alaptörvénye
2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról, 3. §, 26. §, 28-31. §
60/1994. (XII. 24.) AB határozat
