2023. február 1., szerda
Szegedi Tudományegyetem

Szegedi Tudományegyetem


Közérthetőségi Szócikk Adatbázis

Személyes adat


Személyes adat: bármely meghatározott, azonosított vagy azonosítható természetes személlyel kapcsolatba hozható adat és az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés.

 

A személyes adatok védelmét az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdése fogalmazza meg, ez alapján mindenkinek joga van a személyes adatai védelméhez. A részletes törvényi szabályozást az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény tartalmazza, amely az adatkezelés szabályait, az adatvédelem részletes előírásait, definícióit is lefekteti.

Az adatvédelem egy harmadik generációs jog, amely az adatok védelmén keresztül védi az érintett magánszféráját. Személyes adat minden olyan adat, információ vagy az ezekből levonható minden olyan következtetés, amiből azonosítani lehet az érintettet. Érintettnek nevezzük azt a természetes személyt, akit a személyes adat alapján azonosítani tudunk. E körbe tartozik az érintett neve, címe, iratainak azonosítószáma, címe, IP-címe és bármely rá vonatkozó információ vagy ezek kombinációja. Olyan adatok is ide tartoznak, amelyek látszólag anonimizálva vannak, tehát az adatalany nem tűnik azonosíthatónak, de az együttes előfordulás miatt van rá esély, hogy mégis azonosítsák. Erre példa: 95 éves férfi, akinek a jobb lábát amputálták. Név, utca és házszám nélkül, de neme, kor és egy speciális jellemző alapján, egy kis településen, falun könnyen azonosítható az adott személy, míg ugyanezen adatok kombinációja a fővárosban nem eredményezi az azonosítást.

A személyes adatokon belül megkülönböztetünk két elkülönülő alcsoportot:

*a különleges és

*a bűnügyi adatokat.

A különleges adatok köré az olyan szenzitív adatok tartoznak, amelyek az adatalany etnikai, faji származására, politikai, vallási vagy világnézeti meggyőződésére utalnak, valamint ezek mellet a genetikai, a biometrikus, az egészségügyi adatok is. Genetikai adat egy természetes személytől származó biológiai minta elemzésének eredménye, amely az adott személy genetikai jellemzőire vonatkozó információkat, az egészségi állapotára, genetikai állományának összetételére vonatkozó személyes adatokat hordoz. A biometrikus adatok egy természetes személy olyan mérhető testi tulajdonságai, amelyek az adott személy egyértelmű azonosítását lehetővé teszik, pl. az ujjnyom, arckép vagy a vénaszkenner képe. Ezek a tulajdonságok annyira egyedspecifikusak, hogy annak esélye, hogy ezek ismeretében más személyt azonosítsanak, szinte lehetetlen. A biometrikus adatok használata egyre gyakoribb, már nem csak a bűnügyi nyilvántartások kapcsán kerülnek szóba, hanem a mindennapjainkban is megtalálhatóak egy-egy beléptetési vagy biztonsági rendszer mechanizmusában. Az egészségügyi adat minden olyan információ, amely adatot hordoz egy természetes személy egészségügyi állapotáról, az ahhoz kapcsolódó kezelésekről, beavatkozásokról, szolgáltatásokról. E három kategória nem határolódik el egymástól, hiszen pl. egy szűrővizsgálaton történő genetikai mintavétel eredménye egyszerre egészségügyi és genetikai adat is, míg a sportolók teljesítménydiagnosztikai vizsgálatainak eredménye egyszerre biometrikus és egészségügyi adat is.

A bűnügyi személyes adatok a büntetőeljárást megelőző felderítés, az ezek alapján indult büntető eljárás és a büntetés-végrehajtás során keletkezett adatok. A bűnügyi adatokat bűnügyi nyilvántartási rendszerek tartalmazzák, amelyek a személyazonosító adatok és fényképek nyilvántartásából, valamint a bűnügyi nyilvántartásokból állnak. Ezek felületén, az adatvédelmi szabályoknak megfelelően, csak meghatározott célból és ideig érhetőek el az adatok, fényképek. Jelenleg több bűnügyi nyilvántartás működik egymás mellett, ám ezek tartalma nem kapcsolható össze egymással. Ide tartozik a bűntettesek nyilvántartása, a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartása, a büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartása, és a külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartása.

Minden nyilvántartási rendszer részére előírás a célhoz kötöttség elve. A bűntettesek nyilvántartása és hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, de büntetlen előéletű személyek nyilvántartása a bírósági határozatban elrendelt intézkedés, büntetés kivitelezésének elősegítését és a büntetett előélet igazolására szolgál. A büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartása az eljárás hatékony, gyors és törvényes lefolytatásának érdekében tartalmazza a személyes adatokat. A külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartása annak megelőzésére szolgál, hogy olyan állampolgár tudja elhagyni az ország területét, akinek az utazási jogosultságai korlátozva vannak.

 

FORRÁSOK

Magyarország Alaptörvénye

2009. évi XLVII. törvény a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról, 3.§, 7. § - 30/E. §

2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról, 3. §,

144/2008. (XI. 26.) AB határozat

Jóri András, Soós Andrea Klára: Adatvédelmi jog, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft, Bp., 2016, 154.A 29. cikk szerinti munkacsoport 03/2013. számú, a célhoz kötöttségről szóló véleménye

Jóri András, Soós Andrea Klára: Adatvédelmi jog, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft, Bp., 2016, 152.