honlapra_3.

A Z generációnál megszűnik a digitális tér és a valóság közti határvonal

A generációk eltérő magatartása mindennapi tapasztalatunk. Valamennyien találkozunk azzal a jelenséggel, hogy a különböző korcsoportok másképpen látják a világ dolgait, eltérő az értékrendszerük, az élményeik, az emlékeik, a tapasztalataik és gyakran a kommunikációs kultúrájuk is. De vajon mi történik akkor, amikor ezek a korcsoportok a munkahelyen találkoznak?

Miből származhat feszültség? Milyen technológiai tudást és képességeket hoz magával a Z generáció ebbe a környezetbe? Vajon hogyan valósítható meg a hatékony együttműködés? Többek között erről esett szó dr. Guld Ádám (PTE) médiakutató, kommunikációs szakember előadásában, melyre a nemrégiben megrendezett, Z generációval foglalkozó konferenciánkon került sor.


Ádám azzal kezdte elődását, hogy ismertette, mi a magyarok benyomása arról, hogy ki számít idősnek, középkorúnak és fiatalnak. Elmondása szerint, ha a magyar átlagembereket megkérdezzük, a gyermekkort 0-15 év közé helyezik, a fiatalságot 16-30 év között határozzák meg, azaz ez a korszak igen gyorsan lezárul a fejükben. Ezután következik egy szürke zóna, ahol nem nagyon tudják beazonosítani, ki hova tartozik, majd 40-50 éves kor között számít valaki középkorúnak, aztán ismét következik egy hosszabb szürke zóna, majd 64 évtől 73 éves korig számítanak az emberek idősnek és 76 éves kortól öregnek a magyarok szemében.


A legtöbb pozitív tulajdonságot a fiatalokhoz társítjuk, utána pedig inkább a negatív vagy semleges attitűd jellemző. Ez azonban nem egy tudományos koncepció, inkább arra utal, mi él az emberek fantáziájában a különböző korcsoportokról.


Sosem élt ennyi generáció egymás mellett


A generációs megközelítés egy olyan modell, amely általános érvényű megállapításokat tartalmaz és segít nekünk abban, hogy a valóságot értelmezzük. Jelenleg 6 generáció él egymás mellett, ami egy történelmi sajátosság, azaz korábban nem volt ilyen, hogy ennyi generáció feltorlódott volna. Ennek több oka is van. Egyrészt egyre tovább élünk, kitolódott az élettartam az elmúlt 100 évben. A 19. században 50-60 évig éltek az emberek, jelenleg pedig 80-85 év a várható élettartam és ez a jövőben még magasabbá válhat.


„A másik oka a generációk feltorlódásának, hogy a világ egyre gyorsabban változik, nagyjából 10 év alatt több változást tapasztalunk, mint néhány évtizeddel ezelőtt egy teljes emberöltő alatt” – mondta el Ádám előadásában.


A különböző generációk kommunikációs preferenciája


„Az X, Y, Z és alfa generációkat közösen, összefoglaló néven médiagenerációnak nevezzük. Ennek az az oka, hogy ezeknek a generációknak a szocializációs folyamatában valamilyen médiaeszköz vagy platform erős tényezőként jelent meg kulturális és szocializációs szempontból is” – ismertette Ádám.


Az X generációnál a televízió dominált, az Y korai tagjainál szintén a televízió, majd a digitális eszközök. A Z generáció tagjai viszont már egyértelműen a digitális forradalomba születtek, azaz számukra teljesen egyértelmű, hogy minden azonnal elérhető. A legfiatalabbak, az alfa generáció, akik 2010 után születtek az okos eszközök terjedésének időszakában, ami indokolhatja, hogy egy újabb generációt megkülönböztessünk.


Ezekből pedig ki is következtethető, hogy ki milyen kommunikációs környezetben érzi jól magát.


A Boomerek az 58-77 év közöttiek, akik a személyes megbeszélést preferálják, és leginkább a telefont szeretik, de az email is komfortos számukra. Szeretik strukturálni a környezetüket és a hivatalos, formális stílust részesítik előnyben a vállalati kommunikáció során. Stílusuk lényegretörő. A videóchatet nem preferálják és a rövid szöveges üzeneteket sem, mert túlságosan leegyszerűsítőnek tartják őket.


Az X generáció tagjai a jelenlegi 43-57 év közöttiek. Számukra vonzó csatorna az email és a telefon, de a szöveges üzeneteket is szívesen használják. Leginkább a közvetlenebb, informálisabb stílust preferálják és fontos számukra a hatékonyság és a rugalmasság a kommunikációjuk során. Náluk már az Instagram használat is széleskörű.


Fontos azonban megemlíteni ennél a generációnál, hogy kezdenek belefáradni az újdonságokba, ugyanis az informatikai forradalmak kezdetén kezdték használni a digitális eszközöket és egyfajta információs, digitális túlterhelődés jellemző rájuk, elegük van a hosszú képernyőidőből.


Az Y generáció tagjai a 28-42 év közöttiek, ők a digitalizálódó nemzedék, akik főként a mobileszközöket preferálják. Online, közösségi média felületeken szeretnek kommunikálni gyors, rövid üzenetek formájában. Alapvetően azokat a platformokat részesítik előnyben, ahol videós tartalmak dominálnak, pl. a YouTube-ot. A telefonálást nem szeretik, sőt, akár sértőnek is tartják, és hívásokat indítani sem szeretnek. A horizontális kommunikációt preferálják, a távolságtartás, hierarchia nem komfortos számukra.


A Z generáció a munkahelyen is kötődik az okostelefonhoz, leginkább az online megoldásokat részesítik előnyben. Nagy szerepe van az életükben a közösségi médiának, amiből következik azonnaliságra való igényük is.


A magyar Z generációsok konzervatívabbak, még a Facebookot is egész gyakran használják, ám a TikTok is egyre elterjedtebb. A hosszú írott szövegeket nem szeretik, nem is szívesen írnak ilyeneket, ráadásul ezek feldolgozásával is lehetnek problémáik. Nem preferálják a hierarchikus alá-fölérendeltséget.


Megkérdőjeleződik a klasszikus hierarchia


Na de miből adónak ezek a preferenciák? A Z generációra jellemző, hogy a fizikai tér tapasztalatai összeolvadnak a digitális tér tapasztalataival, és gyakran ugyanolyan intenzitással, mélységgel élik meg az online tér történéseit, mint a valóságot. Szükségük van az azonnali megerősítésre és kielégülésre.


Emellett meg kell említeni a fordított szocializáció jelenségét is, mely egy egyedülálló sajátosság a generációk közötti különbségek kapcsán. Az életünk egyik fontos területén, a digitális világban a Z generáció tagjai általában jobb képeségekkel rendelkeznek, mint az idősebbek, így megfordul a klasszikus tanítási viszony és a fiatalabbak tanítják az idősebbeket. Ez azonban megbillenthet hierarchikus viszonyokat és az idősebbek túlmisztifikált hierarchikus helyzete átalakulhat – mondta el Ádám.


Munkáltatói sztereotípiák a Z generáció körül


Ha felületesen foglalkozunk a generációkkal, sztereotípiákat gyártunk, de valójában az a helyzet, hogy ezek a sztereotípiák így is, úgyis velünk vannak, így érdemes megfigyelni és vizsgálni őket. Ádám egy olyan felmérést ismertetett előadásában, ahol munkáltatókat kérdeztek arról, mit gondolnak, milyen sztereotípiákat gyártanak a Z generációról, milyen tulajdonságokat társítanak hozzájuk. Fontos megjegyezni, hogy a vizsgálat tehát nem magát a Z generációt, hanem a velük kapcsolatos pozitív és negatív munkáltatói attitűdöket tárta fel.


Véleményük szerint a Z generáció alkalmazásának előnye, hogy jó technikai képességekkel bírnak, jellemző rájuk a kreativitás, a nyitottság, a rugalmasság, az intelligencia és a jövőjüket próbálják előre tervezni.


Ugyanakkor hátrányként jelenik meg velük kapcsolatban, hogy lusták, szétszórtak, tiszteletlenek és felszínesek. A szétszórtság hátterében állhat az, hogy kevésbé jellemző rájuk az elmélyült figyelem, inkább vibrál a figyelmük, hiszen a sok inger is ezt igényli. A tiszteletlenség sztereotípiája pedig abból adódhat, hogy a horizontális kommunikációt kedvelik, az idősebb korosztállyal való formális kommunikáció számukra nem igazán komfortos, ami pedig negatív tapasztalatként csapódhat le.


Ezek a leggyakoribb konfliktuspontok a Z generáció tagjaival kapcsolatban

Az említett felmérés arra is kitért, hogy mik a tipikus konfliktushelyzetek a munkahelyen, melyek a Z generációval kapcsolatban megjelennek. Ezek alapján ők gyakran úgy érzik, a munkahelyek túlbonyolítottak és azt a fajta gyakorlatiasságot és közvetlenséget, ami számukra fontos, nem mindenhol tudják megtapasztalni.


Emellett a másik kiemelkedő téma, hogy az idősebbeket zavarja az, hogy a Zék állandó megerősítésre vágynak.


Ugyanakkor a Z generáció foglalkoztatásában számos lehetőség rejlik, hiszen minden generáció tud adni valamit a másiknak, így érdemes a digitális tudástranszferre esetükben kiemelt hangsúlyt helyezni. Emellett, amit meg lehet tőlük tanulni, az a gyors döntések képessége, az őszinteség és a vállalkozó szellem.


Problémák, melyek a leginkább foglalkoztatják őket


Jelenleg az látható, hogy a Z generációt a megélhetési költségek foglalkoztatják leginkább, amit jelentős bizonytalansági tényezőként élnek meg. Ezt követi a klímaválság miatti szorongás, a munkanélküliség, a mentális egészséggel kapcsolatos kihívások és a politikai instabilitás kérdései.


„Mindezekből leszűrhető, hogy a Z generáció egyik legalapvetőbb igénye és elvárása a biztonság és a kiszámíthatóság lenne, ám azt is hozzá kell tenni, hogy bár a munkáltatók oldaláról ezt a fajta biztonságérzet kialakítását elvárják, de azt is tudjuk, hogy a Z generáció nem annyira lojális, azaz, ha valahonnan kapnak egy jobb ajánlatot, tovább állnak” – zárta előadását Ádám.


Cikk forrása: hrpwr.hu

Friss hírek

Friss hírek RSS

Honlap_12

Recruitment for paid EIT Food RIS Fellowships is underway! Take part in this international project and gain experience in top companies in the agri-food industry.

Honlap_5

Utazz. Fejlődj. Szerezz barátokat a világ minden tájáról. Gyakorold a nyelvet. Szerezz külföldi tapasztalatot. Találd meg önmagad.

honlapra_3._31

Voltál már igazán stresszes? Igen?

Akkor a mi applikációnk neked is szól!

Életünk során számos olyan stresszhelyzetbe kerülünk, amelyek hatással vannak a mindennapi életünkre és a mentális egészségünkre. A sok ZH, a vizsgaidőszak, az iskola-munka-magánélet közötti egyensúlyozás okozta stressz kezelése nem könnyű feladat.