Honlapra_2

Áldás vagy átok a munka iránti szenvedély?

Szenvedéllyel végezni a munkánkat – egy olyan vágy, melyet sokan el szeretnénk érni az életben. Olyan tevékenységeket találni, amelyek elégedettséggel töltenek el minket, fejlődési lehetőséget adnak, és meglétükkel a munkanap végén jóleső fáradtsággal léphetünk ki a munkahelyünk kapuján. A szenvedély azonban megtévesztő álcát ölt: gyakran a pozitív érzések mellett negatív végkifejletet is jelenthet, mely úgy tűnik, gyakran a munkahelyen is felüti a fejét.

A pszichológia egészen a 2000-es évekig nem fektetett nagy hangsúlyt a szenvedély megismerésére és kutatására. Az áttörést Robert J. Vallerand pszichológus modellje jelentette. A pozitív értelemben vett szenvedély erőteljes érzelmi elköteleződést jelent olyan tevékenység iránt, amelyet kedvelünk, hatására időt és energiát szánunk a teendőnk kivitelezése érdekében. Ha végeztünk már olyan elfoglaltságot, amely iránt szenvedélyt éreztünk, bizonyára megtapasztaltuk a lelkesedésünk motiváló erejét is. Azt az energiát, melyet a tevékenység számunkra fontos jelentősége és annak szeretete adott számunkra. Szenvedélyt az életünk számos területén érezhetünk: a kapcsolatainkban, hobbijainkban, de akár a munkánkban is. Ha ilyen vonatkozásban gondolkozunk a szenvedély megéléséről, megérthetjük annak pozitív oldalát, mely szoros összefüggésben áll a boldogságunkkal és lelki egészségünkkel.


A szenvedély egyik legmegtévesztőbb tulajdonsága azonban, hogy gyakran együtt jár a szenvedéssel.

Gondoljunk csak a szenvedélybetegségekre, melyek hallatán egészen más csengése van az eddig pozitív környezetben használt szavunknak.


Amikor a szenvedély megkönnyíti a munkanapjainkat


Ha a munkahelyi szenvedélyről beszélünk, gyakran az elszántság, a hozzánk leginkább illeszkedő munkakör és a megelégedettség juthat eszünkbe.


Valóban ennyire egyértelműen ideális a munka iránti szenvedély?


Annak érdekében, hogy megértsük a szenvedély pozitív és negatív oldalát – és annak munkahelyi vonatkozásait –, Vallerand két típust különböztetett meg: harmonikus és megszállott szenvedélyt. A harmonikus szenvedély mind a munkavállalónak, mind a munkahelynek pozitív következményeket nyújthat. Ideális esetben az általunk végzett munkatevékenység a személyes identitásunk része, így sokszor szabad akaratunkból végezzük. A harmonikus munka iránti szenvedély megléte esetén a munkánkat nem egy szükséges rossznak, hanem örömforrásnak érezzük.


A hobbijainkba vagy a munkánkba való bevonódás pozitív hatással van a mentális jóllétünkre.


Ha sikerül olyan munkakört betöltenünk, amely jó érzéssel tölt el minket, a munkával töltött időt kevésbé éljük meg kötelezettségnek, semmint saját magunk kiteljesedésének. A szenvedélyünk növeli az adott feladatra irányuló motiváció fokozását és fenntartását. Ezek a pozitív vonatkozások mind elősegítik azt, hogy a munkavállaló elkötelezett legyen a munkaköre és a munkahelye iránt. Összességében elmondható, hogy a harmonikus szenvedély nem jár negatív következményekkel a munkavállalóra nézve. Mind rövid-, mind hosszútávon pozitív hatással van a testi és lelki jóllétünkre egyaránt. A flow-elmélet megalkotója, Csíkszentmihályi Mihály szerint a szenvedély harmonikus megélése segít minket abban, hogy a mindennapi tevékenységeinket – így a munkánkat is – motiváltan, örömmel végezzük. Amennyiben sikerül olyan munkakört találnunk, melyben megérezzük a szenvedély pozitív oldalát, megtapasztalhatjuk, hogy milyen a tevékenység öröméért, és nem annak jutalmáért dolgozni.


A szenvedély sötét oldala


A pozitív vonatkozásokon túl azonban szót kell ejtenünk a munka iránti szenvedély negatív aspektusáról is. Bár gyakran arra ösztönöznek minket, hogy olyan tevékenységekkel foglalkozzunk, amelyek örömet okoznak számunkra, sokszor ezt nem tudjuk megvalósítani a munkánkban.


Az biztos, hogy a szenvedély a munkateljesítmény fontos ösztönzője, nem mindegy azonban, hogy milyen áron.


Bár a megszállott szenvedéllyel jellemezhető személyek is képesek kiemelkedő eredményeket produkálni a munkájuk során, a mögöttes motiváció merőben eltér a harmonikus szenvedélyt átélő társaikkal szemben. Míg utóbbiakra inkább a tevékenység kivitelezésének öröme jellemző, addig a megszállott szenvedélyt átélő személyek kötelezettségnek élik meg a feladatok elvégzését. Ilyen értelemben mintegy kontrollvesztett érzés keríti hatalmába a személyt, aki már nem önszántából, hanem külső nyomás hatására végzi el feladatait. Míg a harmonikus szenvedély esetén az egyén kihívásként látja az előtte álló feladatokat, addig a munka iránti megszállott szenvedély gyakran akadályozza a munka örömteli elvégzését és az egyén fejlődését. A személy kontrollálhatatlan késztetést él át a munka elvégzésére, aminek alapja azonban gyakran nem építő jellegű. Ilyen lehet például a hibázástól vagy a negatív visszajelzésektől való félelem.



A megszállott szenvedély veszélye: keményen dolgozni, miközben elfelejtjük élvezni a munkánkat.


A munka szeretetének hiánya nem csak a motiváció hanyatlását jelentheti, hanem sokszor irreális elvárások kialakítására ösztönzi a munkavállalót. A túl magas vagy éppen túl alacsony kritériumok felállítása elégedetlenséget és a pszichológiai jóllétünk csökkenését okozhatja.


A megszállott szenvedély egyik legnagyobb csapdája, hogy a személy gondolatait munkaidőn kívül is a feladatok köré gyűrűzi.


Hatására a munkavállalók gyakran nem csak a munkában töltött időben, hanem a szabadidejükben is a munkahelyen történteken rágódnak. Ez hosszútávon akár a pihenésre és a kapcsolataink ápolására is kihathat, ezzel felborítva a munka és magánélet közötti egyensúlyt.


A megszállott szenvedély rányomja a bélyegét a szabadidőnk kihasználására is.


Most már tudjuk, hogy a munka iránti szenvedély a boldogságunkat jelentő tevékenységtől egészen bénító, az életünk más területeit is akadályozó érzés is lehet. Érdemes megvizsgálnunk, hogy a hétköznapokban milyen tevékenység jelent örömöt számunkra, és ezt figyelembe véve ismerkedni a munkavilág színes választékával. Amennyiben még nem körvonalazódott, hogy milyen tulajdonságok és érdeklődési körök jellemzők ránk, előző cikkünkből ízelítőt kaphatunk arról, hogy hogyan indulhatunk neki a pályaválasztás rögös útjának. Nem szabad megfeledkezni azonban a munka iránti szenvedély negatív oldaláról sem. A témáról, valamint a magyarországi munkafüggőség helyzetéről bővebben szintén szót ejtettünk egy korábbi cikkünkben. Amennyiben úgy érezzük, hogy a munka olyan függőséget jelent számunkra, mely jelentős nehézséget ró az életünk más területeire, a beletörődés helyett igyekezzünk olyan lehetőségek után kutatni, melyek segítik az adott munkakörünk okozta stressz lazítását – rotáció, munkakörszűkítés, -bővítés, de akár váltás formájában.


Felhasznált irodalom:


Kong, D.T., Ho, V.T. (2018). The performance implication of obsessive work passion: Unpacking the moderating and mediating mechanism form a conservation of resources perspective. European Journal of Work and Organizational Psychology, 27 (2), 269 279.


Nagy H. (2020). Lehetnénk-e boldogabbak? - Tények és történetek a pozitív pszichológia világából. Budapest:HVG Könyvek


Vallerand, R.J., Blanchard, C., Mageau, G.A., Koestner, R., Ratelle, C., Léonard, M., Marsolais, J. (2003). Les passions de l'ame: on obsessive and harmonious passion. Journal of Personality and Social Psychology, 85, 756-767.


Cikk forrása: https://mindsetpszichologia.hu/aldas-vagy-atok-a-munka-iranti-szenvedely


Friss hírek

Friss hírek RSS

Honlapra_2_73

Van egy jó ötleted a műanyaghasználat vagy műanyag alapanyag újragondolására? Akkor a Startup Plastic Surgery 2022 program neked szól! Olyan startup ötleteknek segítünk megvalósulni 4 hónap alatt, amelyek megoldást nyújtanak a műanyag által okozott környezeti és egészségügyi kihívásokra.

Nevtelen_terv_39

Vajon ki a legvonzóbb cég a fiatalok számára 2022-ben? Döntsd el TE!

Nevtelen_terv_35

Örömmel tájékoztatjuk, hogy megrendezésre kerül a XIV. Nagy Egyetemi Véradás, ahol újra szeretnénk önzetlen segítségét kérni.