Kire vadásznak a cégek? – Így találhatsz jó állást, ha friss diplomás vagy

A Szegedi Tudományegyetem karrier-tanácsadójának és oktatási igazgatójának segítségével tekintettük át, hogy mi is az elvárás ma a munkaerőpiacon, és kikre vadásznak a legmenőbb, legjobban fizető cégek, továbbá egy kis rálátást is adunk a világ megmenőbb tanulási programjára, a Courserára.

Október 14-19. között számos érdekes előadással, személyes és online tanácsadással, hasznos workshop-okkal várunk a Felkészítő Programok keretében. Nézz szét a programok között, készülj tudatosan!

Manapság nincsenek rossz esélyei a jól képzett fiataloknak az elhelyezkedésre, de ez még távolról sem jelenti, hogy erőfeszítés nélkül egymásra találnak azzal a munkaadóval, akinél hosszú távon is megtalálják a számításukat. A munkahely kiválasztása speciális tudást igényel, mint ahogy mind inkább speciálissá válnak azok az elvárások is, amiket a munkaadók támasztanak a jelentkezők elé. Vajon ki az ideális jelölt ma számukra?

Őket szeretik a fejvadászok

„Hozzánk a hallgatók azért jönnek, mert van egy álmuk, hogy mik szeretnének lenni, az egyetem pedig arra elkötelezett, hogy hozzásegítse őket az álmuk megvalósulásához. Ahhoz, hogy jól fel tudjuk készíteni ezeket a fiatalokat a munka világára, nekünk tudnunk kell, milyen munkavállalókat keresnek ma a cégek. A fejvadászok, akikkel beszéltem, azt mondják, hogy nekik inkább problémamegoldó emberek kellenek, akik rugalmasan tudnak gondolkodni” – mondja a Szegedi Tudományegyetem oktatási igazgatója.

Szakál Péter szerint a rugalmas gondolkodás iránti igény nyilvánvalóan abból fakad, hogy szédületes iramban változik a világ, ezért az iskolában megszerzett szakmai ismeretek hamar elévülnek. „Egy amerikai kutatás szerint nagyjából öt évente kell megújítani a tudásunkat ahhoz, hogy lépést tudjunk tartani a fejlődéssel. Ez természetesen nincs minden szakmában így, de például az informatika és a mérnöki területen talán még ennél is gyakrabban van szükség frissítésre. Ezzel párhuzamosan az automatizálás hatásaként teljesen új munkakörök jelennek meg, míg mások eltűnőben vannak. Becslések szerint globálisan mintegy 400 millió ember érint ez a jelenség. Nekünk, mint oktatási intézménynek ezekre a kihívásokra kell választ adnunk, és amint azt a kutatások jelzik, mind a hallgatók mind a munkaadók az egyetemek felelősségének tartják, hogy naprakész ismeretekkel és releváns szaktudással rendelkező pályakezdők lépjenek ki a munkaerőpiacra.”

Szegeden az Oktatási Hivatal által a diplomantul.hu-n közzétett kedvező elhelyezkedési adatok szerint megtalálták a jó válaszokat a kor kihívásaira. A statisztikák azt igazolják, hogy korszerű és a munkaerőpiacon keresett tudást kapnak az SZTE hallgatói, akik a hagyományos egyetemi előadásokon valamint a valós munkatapasztalatokat biztosító duális és kooperatív képzésen túl olyan kurzusokon is részt vehetnek, ahol a világ legkeresettebb előadói és a legmenőbb cégek szakértői osztják meg tudásukat.

„A duális képzés során szerzett munkatapasztalatok értéke óriási, és jelentős előnyt jelent a munkába álláskor. De azoknak is kínálunk lehetőségeket, akik ilyen extra terhet nem tudnak vállalni. Hozzáférést adunk például a Coursera Professional Certificate programhoz, ami a világ legtrendibb és legnagyobb oktatási portálja. Nevezhetjük az egyetemek Netflixének is. Itt a legjobb egyetemek és vállalatok képzései találhatók meg – olyanoké, mint például a Google, a Facebook, a Toyota vagy az Amazon” – mondta Szakál Péter.

„A Courserán keresztül olyan képesítést tudunk adni a hallgató kezébe, amit másként nem valószínű, hogy meg tudna szerezni. Például a programban elvégezhet egy 6 kurzusos modult, aminek a végén egy Facebook által kiadott betétlapot kap a diplomájába arról, hogy képes a Facebookon kezelni a hirdetéseket, érti azokat a metrikákat, amit a Facebook ad, tud célcsoportot elemezni, targetálni és így tovább. És nem az Egyetem állítja a hallgatóról, hogy ő minderre képes, hanem maga a Facebook, mert ezt a kurzust a Facebook validálja.”

Ezek a trendi kompetenciák

A naprakész szakmai ismeretek és az egyetemi tanulmányok alatt megszerzett munkatapasztalatok tehát elsők között szerepelnek azon a listán, ami alapján fejvadászok és munkaadók válogatnak a frissdiplomások között. Ám ezen felül még fontosak az úgynevezett soft skillek, vagyis személyes készségek is.

Kérdésünkre a Szegedi Tudományegyetem Karrier Irodájának szakmai vezetője, Fazekas Melinda úgy fogalmazott, hogy a szakmai ismeretek egy részét át lehet adni a munkahelyen is, de a kompetenciákat sokkal nehezebb és költségigényesebb utólag fejleszteni. „A munkaadók egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek arra, hogy milyen készségekkel lép be hozzájuk egy fiatal pályakezdő, és az lesz a befutó jelentkező náluk, aki már az egyetemi évek alatt elkezdi fejleszteni a készségeit. Kifejezetten értékes ma a munkaadók szemében az asszertív kommunikáció és a konfliktuskezelési technikák, valamint rendkívül felértékelődött a csapatmunkára való készség is. Fontos számukra a rugalmasság, a változásokhoz való alkalmazkodási képesség és a belső igény a szakmai fejlődésre, az önképzésre.”

Az érzés, amikor nincsenek trendi kompetenciáid

De vajon fejleszthetők ezek a képességek mindenkinél? Aki pedig nem kifejezetten kommunikatív személyiség vagy épp a csapatmunkában nem erős, az mondjon le arról, hogy jó munkahelye lesz? Fazekas Melinda szerint egyrészt igenis fejleszthetők ezek a készségek, és minél előbb kezdi el valaki a fejlesztését, annál jobb eredményt érhet el, másrészt nem csak a fent felsorolt trendi kompetenciákra van szükség a munkaerőpiacon.

„Nem kell senkinek 180 fokos fordulatot venni, és olyan személyes kompetenciák kifejlesztésére erőt fordítania, amik az eredendő személyigétől távol állnak pusztán azért, mert azok a kompetenciák az aktuális trendek szerint általában elvártak a munkaerőpiacon. Számtalan munkakör van, és míg egyesekhez az önállóbb, befelé figyelő személyiség az ideális, addig másokhoz a kommunikatívabb, extrovertáltabb beállítottság illik jobban. Nem hiba az, ha valaki nem szeret kiállni nagyobb nyilvánosság elé, és az sem, ha a csapatmunka vagy egy kollektíva irányítása kellemetlen számára, és inkább a belefeledkezős, elmélyülős, önállóbb feladatokban talál örömet, hiszen rengeteg olyan szakma és feladatkör van, ahol előny az ilyen személyiségtípus.”

Munkahelyváltás járvány idején: nem kell keresni az új kihívásokat, jönnek maguktól is

Ugyanakkor a kommunikációs és közösségi kompetenciák mindenkinél fejleszthetők, és ha pusztán az hátráltat valakit egy vágyott munkakör betöltésében, hogy ezekben a kompetenciákban nem erős, akkor lehetősége van a fejlesztésére. “Mi kifejezetten bátorítunk erre mindenkit, és azt tanácsoljuk, az egyetemi évek alatt minél korábban kezdjen el foglalkozni a hallgató ezzel a kérdéssel, tehát kopogtasson be hozzánk a Karrier Irodába, térképezze fel a saját erősségeit és kompetenciáit, illetve azt is, hogy milyen elvárásokkal támasztanak ezen a téren a munkaadók. Legalább ennyire fontos, hogy az egyetemi tanulmányokkal párhuzamosan a hallgató milyen aktivitásokat vállal (diákmunka, önkéntesség, majd a szakmaibb tevékenységek felé fordulva a versenyek, projekt munkák, gyakornoki program, rész vagy teljes munkaidős állás), mert ezek a szakmai kompetenciák fejlesztéséhez, a magabiztosság növekedéséhez járulnak hozzá és segítenek a későbbi munkaerő-piaci preferenciák megfogalmazásában is. Ez az erőfeszítés kifizetődő lesz majd, amikor friss diplomásként kilép a munkaerőpiacra."

Én minden pénzt megérek! – tévhitek a fizetésekről

Az SZTE munkatársai szerint tudatosabbak ma a diákok a karriertervezés kérdésében, mert egyrészt érzik a munkaerőpiaci versenyhelyzetet, másrészt, ha a tanulmányaikért tandíjat fizetnek, akkor jobban meggondolják, milyen szakmai tudás és miféle kompetenciák elsajátításába fektessék az idejüket és a pénzüket. Nem csupán megfelelni akarnak a leendő munkaadónak, de elvárásokat is támasztanak.

Fontos kérdés lett a munkahelyi légkör, a leendő vezető stílusa, a munkaadó presztízse, de a kívánságlista elején természetesen továbbra is két dolog áll: a fizetés és az előléptetés lehetőségei. Fazekas Melinda úgy látja, hogy ezen a területen a vágyak és a realitás nem mindig találkoznak, és sok fiatal akkor bukik el egy egyébként ígéretes állásinterjún, amikor „bemondja” a bérigényét. Az irreális álmok a jövedelemmel kapcsolatban hamar szertefoszlanak néhány sikertelen próbálkozás után, ám ezeket a kudarcokat meg is lehetne spórolni egy kis előzetes felkészüléssel. „Az SZTE Karrier Irodája ebben a témában is nyújt támogatást, és segít megtalálni a diákoknak azokat a csatornákat, ahol tájékozódhatnak az aktuális fizetésekről az egyes munkakörökben. Emellett a béralku menetét is gyakorolhatják nálunk, így magabiztosabban és jobb esélyekkel indulhatnak egy állásinterjún.”

Csodát ért el a cégvezető, aki saját fizetését csökkentette, kollégáiét felemelte

De nem csak a fizetési igények túlzóak időnként a szakember szerint, hanem azok a várakozások is, amik a munkahelyi előléptetésekhez fűződnek. „Gyakran látom, hogy túl gyorsan akarnak vezetői pozíciót elérni a pályakezdő fiatalok. A pályatervezési folyamat során rendszeresen megkérdezem a hallgatókat, hogy mi a fontos számukra a leendő munkájukkal és munkahelyükkel kapcsolatban. Ilyenkor fel kell állítaniuk egy preferencia sorrendet, és arra biztatom őket, hogy ebből a „listából” csak az első néhányhoz ragaszkodjanak, a többiben pedig mutassanak rugalmasságot, és legalább ideiglenesen legyenek képesek lemondani róluk. Ne várják el, hogy minden vágyuk egyszerre és azonnal teljesüljön. Az a vágykép, amit a leendő munkahelyükkel szemben táplálnak időnként távol áll attól, ami a valóságban rájuk vár, és ezért is fontos, hogy eljöjjenek hozzánk és mihamarabb reális képet nyerjenek arról a munkaerő-piaci helyzetről, amiben érvényesülniük kell majd."

Az eredeti cikk itt olvasható.