Az mRNS-technológia – paradigmaváltás az orvostudományban

„Elképzelem, ahogy egy napon a hűtőszekrényben lesz az összes mRNS-alapú gyógyszer…”

Karikó Katalin meggyőződése volt, hogy az mRNS-t fel lehet használni arra, hogy a sejteket utasítsa saját gyógyszereik előállítására, beleértve a vakcinákat is. „Elképzelem, ahogy egy napon a hűtőszekrényben lesz az összes mRNS-alapú gyógyszer. S ha valaki megégeti a kezét főzés közben, akkor csak kiveszi az épp erre való RNS-szert, ami felgyorsítja a gyógyulást” – villantotta fel a Grande Médaille-díjat 2021-ben elnyert kutatóként róla készült kisfilmben a jövőképet, és mutatta, ahogy bekenné kenőccsel a képzeletbeli sebet.

Nagyításhoz kérjük kattintson a képre!

2012-ben a szintetikus mRNS-t sikeresen bejuttatták állatkísérletes szervezetekbe, s elkezdődött az mRNS alapú vakcinák első preklinikai vizsgálata. Öt év múlva elkészült az első módosított mRNS-t lipidburokban tartalmazó vakcina a Zika vírus ellen. Ezen az eredményen osztozott a Szegedi Tudományegyetem alumnusa, Pardi Norbert és alumnája, Karikó Katalin, valamint a Pennsylvániai Egyetemen (UPenn) kutatótársukká lett Drew Weissman.

Ez a technológia lett az alapja a COVID-19 mRNS-vakcinának, amelyet a jelenlegi világjárvány leküzdésére használnak. Úttörő munkájuk számos előrelépést táplált, és megnyitotta az utat a jövőbeli terápiák előtt.

Nagyításhoz kérjük kattintson a képre!

A világ első COVID-19 elleni vakcináját, az orvostudományban új korszakot nyitó mRNS technológiát, az úttörő BioNTech cég vezetőit jutalmazza Németország legjelentősebb tudomány-technológiai díja, a Deutscher Zukunftspreis. A „Német Jövő Díj” átadó ceremóniáján a mainzi BioNTech három alapítója – Özlem Türeci, Uğur Şahin, Christoph Huber – és az alelnöke,Karikó Katalin, az SZTE díszdoktora és alumnája vett részt.

Az immunológiai alapkutatásért Karikó Katalinnak, a BioNTech és a Pennsylvaniai Egyetem munkatársának, továbbá Drew Weissmannak, a UPenn kutatóorvosának, valamint a BioNTech cég társalapítóinak, Uğur Şahinnak és Özlem Türecinek adományozta az amerikai Rákkutató Intézet (CRI) a 2021-es William B. Coley-díjat. Ez kifejezte, hogy a CRI meggyőződése: az mRNS-vakcina technológia a jövőben át fogja átalakítani a rák kezelését.

Nagyításhoz kérjük kattintson a képre!

A rák és a fertőző betegségek elleni küzdelem új megközelítéseinek kifejlesztésében vezető szerepet játszik Uğur Şahin, aki a CRI szerint „a világ egyik legjelentősebb szakértője a hírvivő ribonukleinsav (mRNS) gyógyszerek területén”. Transzlációs és klinikai tapasztalattal rendelkezik Özlem Türeci, aki közreműködött a rákellenes antigének felfedezésében, az mRNS-alapú és más típusú, jelenleg klinikai fejlesztés alatt álló immunterápiák kifejlesztésében.

„Világhódító” az mRNS-LNP technológia. Meghonosítása, valamint a technológia fejlesztésére és többcélú felhasználásra alkalmas hazai kutatóhely kialakítása az egyik alprogramja a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban létrehozott Biotechnológiai Nemzeti Laboratóriumnak (BNL). E célért Pardi Norbert együtt dolgozik az SZBK kutatóival. A BNL egyik alprogram vezetője, az SZBK Genetikai Intézet igazgatója, Erdélyi Miklós úgy véli: „A vakcináláson túl az mRNS LNP technológia minden olyan kísérleti, biotechnológia és gyógyászati eljárás alapja lehet, ahol sejtekben egy adott fehérjét, vagy fehérjéket kívánunk megtermelni, anélkül, hogy a sejtek örökítő anyagát módosítanánk. Gyógyhatású fehérjéket termelhetünk sejttenyészetekben, de akár a betegek szervezetében is. Genetikai betegség miatt hiányzó fehérjéket lehet pótolni betegekben. A testi sejtekből őssejteket képező faktorokat termeltethetünk, mellyel az őssejt eljárás olcsóbbá válhat. Őssejtek sorsát befolyásoló faktorokkal célzottan lehet különféle sejttípusokat előállítani és a helyreállító orvoslásban felhasználni. Rákos sejteket felismerő immun sejteket lehet előállítani. A felhasználási lehetőségeknek szinte csak a képzelet szab határt.” 

Részletek: Versenyelőnyt jelent a nukleozid módosított mRNS technológia ismerete

További információkért, kérjük, kattintson ide!