„Szakmánk legizgalmasabb része” – szegedi joghallgatók sikere az országos büntetőjogi perbeszédversenyen

2019. május 2-án az Eötvös Lóránd Tudományegyetem adott otthont az immár hagyományosan megrendezett büntetőjogi perbeszédverseny országos döntőjének. A versenyen az ország nyolc jogi karáról 16 joghallgató méretette meg magát ügyészi illetve védői pozíciókban. A Szegedi Tudományegyetem Állam-és Jogtudomány Karát Endrődi Zsombor és Mátyus András harmadéves joghallgatók képviselték. A megnyitót követően a versenyzők egy kalapból kihúzták, hogy a versenyen az ügyészi vagy a védői talárt ölthetik magukra. A helyszínen megismert és a perbeszédek alapjául szolgáló történeti tényállásból egy összetett – Bánáti János ügyvéd, a zsűri egyik tagjának szavaival élve – számos „taposóaknát” magában rejtő életellenes bűntett körvonalai rajzolódtak ki. Minden versenyzőnek 90 perc állt rendelkezésére felkészülni a maximum 10 perces perbeszéd megtartására. Az eljárási szereplők fellépése is a hagyományos sorrendet követte: először mindig az ügyészi, ezt követően, mintegy a vád álláspontjára reagálva a védői pozícióban lévő hallgatók kaptak lehetőséget arra, hogy megtegyék indítványaikat. A háromtagú, és a hitelesség kedvéért egyben alkalmi törvényszéki tanácsot alkotó zsűri tagjai dr. Bánáti János a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, dr. Bodonyi István a Legfőbb Ügyészség főosztályvezetője, valamint tanácselnökként dr. Székely Ákos a Kúria kollégiumvezető bírája voltak.

A szegedi jogi kar színeiben Mátyus András egy rendkívül határozott és lényegre törő vádbeszéddel az ügyészi kategóriában második helyezést ért el, a versenyen szerzett tapasztalatairól a következőképpen számol be:

„Életre szóló tudást és tapasztalatot gyűjtöttem össze, hogy hogyan is kell egy jogásznak meggyőzően kiállnia és egy kialakított, határozott álláspontot magabiztosan képviselnie, ugyanis szerintem ez a szakmánk legizgalmasabb része. Igazán testhez álló feladat volt az ügyész szerepében megnyilvánulni. A vádbeszédem során igyekeztem legelőször a történeti tényállás konkrét jogi minősítését megadni, majd utána keretbe foglalt érvekkel azt alátámasztani és persze minél hasznosabban gazdálkodni a rendelkezésre álló 10 perccel. Komoly felkészülés előzte meg a megmérettetést, ezúton is köszönöm dr. Ragány Zoltán mesteroktató segítségét.”

A klasszikus jogászi hivatások egyik legfontosabb kompetenciája a beszéd, azaz jogi álláspontunk minél plasztikusabb előadása, - ezek pedig már Ragány Zoltán tanár úr szavai, aki egy speciális kurzus keretében készítette föl az induló versenyzőket a szegedi fordulóra.

A büntetőperben a tárgyalótermi felszólalást, soha nem helyettesítheti az írásbeliség. Akár ügyészként, akár védőként szólal fel a jogász, célja nyilvánvaló, a bíróság meggyőzése! Ezért érzem nemcsak feladatomnak, de kötelességemnek is a hallgatók ilyen irányú fejlesztését, mert a felszólalási képesség emelésével a jogászi hivatás színvonalát is emelni lehet! - vallja az ügyvéd. Sok szeretettel gratulálunk a szegedi csapatnak, mind a versenyzőknek, mind pedig felkészítőjüknek! Minden érdeklődő hallgatót arra bíztatunk, hogy még gyakorló jogászi pályájának megkezdését megelőzően próbálja ki magát egy ilyen éles, de egyelőre még tét nélküli megmérettetésen.

Németh György Attila 2019. 05. 03.

doktorandusz hallgató

Bűnügyi Tudományok Intézete