Szabálysértés hatóság alatt azokat a szerveket értjük, amelyek a szabálysértést elkövetőjével szemben megindított szabálysértési eljárás lefolytatására jogosult, hatáskörrel rendelkezik.

A szabálysértési ügyekben eljáró hatóságok és az eljárásban részt vevő személyeket együttesen a szabálysértési eljárás alanyainak nevezzük. A szabálysértési eljárás alanyai tehát azoknak a hatóságoknak, jogi és magánszemélyeknek az összessége, amelyek különböző jogokat gyakorolva és kötelességeket teljesítve, eljárási cselekményeket végezve, részt vesznek a szabálysértési eljárásban.

Szabálysértési hatóságok:

* fővárosi, megyei kormányhivatal eljárási (fővárosi kerületi) hivatala,

*rendőrség,

* Nemzeti Adó-és Vámhivatal,

* járásbíróság.

2013. január 1-jétől szabálysértési ügyekben eljáró hatáságok szabályozásában változás következett be, e szerint főszabály szerint a fővárosi, megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala jár el, ez a szerv az általános szabálysértési hatóság. A megyei kormányhivatal kirendeltségeiként járási hivatalok működnek. A járási hivatal székhelye a járás székhelyeként meghatározott városban van. A fővárosi kormányhivatal kirendeltségeiként kerületi hivatalok működnek. A kerületi hivatalokra a járási hivatalra vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni. A járási hivatal a járási hivatalvezető által közvetlenül vezetett járási törzshivatalból és járási szakigazgatási szervekből áll.

Ezen kívül, különös esetekben még két szerv láthatja el a szabálysértési hatóság jogkörét: a rendőrség, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (továbbiakban: NAV).

E két utóbbi szerv akkor jár el szabálysértési hatóságként, ha az adott szabálysértési tényállásnál a törvény kifejezetten így rendelkezik. Például a közbiztonságra különösen veszélyes eszközzel kapcsolatos szabálysértés vagy a jogszerű rendőri utasítással szembeni engedetlenség szabálysértése miatt a rendőrség jár el, míg a vámszabálysértés miatt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal. A rendőrség szerepe a szabálysértések kapcsán inkább csak a szabálysértések megelőzésében és felderítésében való közreműködésre korlátozódik. Az Országos Rendőr-főkapitányság ellátja a szabálysértési végrehajtási jogsegéllyel kapcsolatos központi hatósági feladatokat. A rendőrkapitányságok szabálysértési jogkört gyakorolva felelősek lefolytatni az elzárással is büntethető szabálysértés esetén a törvényben meghatározott előkészítő ülést. (Szabs.tv. 117. §)

A NAV államigazgatási és fegyveres rendvédelmi feladatokat ellátó kormányhivatal, amely a vámszabálysértések gyanúja vagy észlelése esetén jár el. A NAV hivatásos szolgálati jogviszonyban álló tagja a jogsértés megszüntetése, bizonyítékok biztosítása érdekében köteles a szükséges intézkedéseket megtenni.

A szabálysértési törvény szerint azokban az esetekben, amikor szabálysértési elzárással is büntethető az adott szabálysértés, illetve egyéb törvényben meghatározott esetekben a szabálysértés miatt első fokon a járásbíróság jár el. A rendelkezésnek garanciális jelentősége van, abból a szempontból, hogy Magyarországon a személyi szabadságot elvonó büntetést szabálysértési eljárásban is csak bíróság állapíthat meg. Tehát, ha az adott szabálysértési tényállás szabálysértési elzárással (is) fenyegetett, akkor a területileg illetékes járásbíróság folytatja le az elsőfokú eljárást és nem közigazgatási hatóság (szabálysértési hatóság).

FORRÁSOK

2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről 38. §, 117. §, 216/A. §

1994. évi XXXIV. törvény – a rendőrségről

2010. évi CXXII. törvény – a Nemzeti Adó-és Vámhivatalról