Útlevél a Magyarország tulajdonát képező olyan hatósági igazolvány, amely birtokosának személyazonosságát és állampolgárságát, valamint a világ összes országába utazásra, illetve hazatérésre való jogosultságát hitelesen igazolja.

A külföldre utazás joga ugyan szabadon megilleti a magyar állampolgárt és az országban jogszerűen tartózkodó külföldi állampolgárt, azonban az ország elhagyására csak érvényes úti okmánnyal van lehetőség, azzal, hogy magyar állampolgár érvényes személyazonosító igazolvánnyal is gyakorolhatja a külföldre utazás jogát EGT-állam területére történő beutazáskor, valamint amennyiben ezt a lehetőséget a fogadó állammal fennálló nemzetközi szerződés lehetővé teszi.

A külföldre utazásról szóló törvény pontosan meghatározza az úti okmány fogalmát. E szerint úti okmánynak minősül a magánútlevél, a hivatalos útlevél, valamint nemzetközi szerződésben, továbbá a Kormány rendeletében meghatározott, a külföldre utazásra, illetve az onnan való visszatérésre jogosító hatósági igazolvány, bizonyítvány vagy irat, míg útlevél a Magyarország tulajdonát képező olyan hatósági igazolvány, amely birtokosának személyazonosságát és állampolgárságát, valamint a világ összes országába utazásra, illetve hazatérésre való jogosultságát hitelesen igazolja.

Az útlevél adatoldala tartalmazza az állampolgár családi és utónevét, születési családi és utónevét, születési helyét, idejét, nemét, állampolgárságát, arcképmását és aláírását, az útlevél típusát, számát, kiállításának keltét, érvényességi idejét, a kiadó magyar állam kódját, a kiállító hatóság nevét, illetve az ezen adatokból képzett, az állampolgár és az útlevél azonosítását lehetővé tevő, gépi olvasásra alkalmas adatsort. Mindezeken túl az útlevél - kivéve az ideiglenes magánútlevelet – egyúttal biometrikus azonosítót tartalmazó tároló elemet is tartalmaz.

A hatályos magyar szabályozás megkülönbözteti a magánútlevél, illetve az ún. hivatalos útlevél fogalmát, melyek közül előbbi bármely magyar állampolgár által igényelhető, míg utóbbi hivatásrendekhez kötődik. E szerint hivatalos útlevél: a diplomata-útlevél, a külügyi szolgálati útlevél, a szolgálati útlevél és a hajós szolgálati útlevél.

A magánútlevél érvényességének időtartama az útlevél iránti kérelem benyújtásakor a kérelmező életkorától függően 6 éves életkor betöltéséig 3 év, 6-70 éves életkor közöttiek esetén 5 év, 70 éven felüliek esetén 10 év, azzal, hogy a 18-70 éves életkor közötti állampolgár részére a magánútlevél külön kérelemre 10 éves érvényességgel is kiállítható. Az útlevél érvényességének időtartama nem hosszabbítható meg.

Amennyiben az állampolgár külföldre utazáshoz felhasznált útlevele vagy személyazonosító igazolványa a személyazonosság megállapítására alkalmatlanná vált, megrongálódott, lejárt, elveszett vagy eltulajdonították, az állampolgár részére külföldön való további tartózkodásához, tovább- és hazautazásához legfeljebb egy évig érvényes ideiglenes magánútlevelet lehet kiállítani. Úgyszintén ideiglenes magánútlevél kiállítására kerül sor – azonban csak hat hónapos érvényeségi idővel - amennyiben a külföldön tartózkodó magyar állampolgárnak a külföldre utazáshoz felhasznált útlevele vagy személyazonosító igazolványa a személyazonosság megállapítására alkalmatlanná vált, megrongálódott, lejárt, elveszett vagy eltulajdonították, és a hazautazásig magánútlevél nem állítható ki. Az ideiglenes magánútlevél azonban csak Magyarország területére történő egyszeri beutazásra jogosít.

Magánútlevél igénylése iránti kérelmet belföldön a járási hivatalnál vagy az általános hatáskörű útlevélhatóságnál, külföldön a konzuli tisztviselőnél lehet benyújtani kizárólag személyesen. Az útlevél elkészítésének ideje főszabály szerint 20 nap, azzal, hogy az útlevélhatóság a magánútlevelet, valamint a második magánútlevelet sürgősségi eljárás keretében a kérelem benyújtásától számított három napon belül, míg azonnali eljárás keretében a benyújtástól számított 24 órán belül kiállítja.

FORRÁSOK

Magyarország Alaptörvénye, XIV. cikk

1998. évi XII. törvény a külföldre utazásról, 1-20.§§