A pénzbüntetés, mint főbüntetés olyan vagyoni hátrányt tartalmazó és a bíróság által megállapított értékű pénzbeli szolgáltatás, amelyet az elítélt (terhelt) az államnak tartozik megfizetni.

Meg kell különböztetni a szabálysértési eljárásban kiszabható pénzbírságtól (bírság), amely nem bűncselekmény miatt alkalmazható, vagyis szabálysértési eljárásban kiszabható joghátrány.

A pénzbüntetés a Büntető Törvénykönyv különös részének büntetési tételeiben többnyire vagylagos büntetésként található meg a szabadságvesztéssel és a közérdekű munkával együtt.

A pénzbüntetés, mint a büntetőjogban alkalmazott főbüntetés, azt jelenti, hogy önállóan kiszabható szankcióról van szó, így a büntetési tételekben egyedüli büntetésként is előfordul. Az ilyen kizárólagos pénzbüntetéssel büntetett bűncselekmények száma azonban igen csekély.

A pénzbüntetés mértéke:

A bíróság először az elkövetett bűncselekmény tárgyi súlyának megfelelően, szem előtt tartva a büntetés kiszabásának általános elveit (illetve a cselekménnyel elért vagy elérni kívánt anyagi előnyt), a törvényi keretben (napokban) meghatározza a büntetés mértékét. Ezt a mértéket a napi tételek számának nevezik.

Pénzbüntetés kiszabásának második mozzanata, az egynapi tételnek megfelelő pénzösszeg meghatározása, az elkövetett bűncselekmény súlyától, a büntetéskiszabási elvektől függetlenül, csak az elkövető (elkövetők) vagyoni, jövedelmi, személyi viszonyai alapján történik.

A napi tétel összegének megállapításakor a törvényi keretek között úgy kell eljárni, hogy ez a napi pénzösszeg nem haladhatja meg és nem is merítheti ki az elkövető napi teljes jövedelmét. A bíróság azonban nem csak az elkövető jövedelmét, hanem a személyi viszonyait, az életvitelét és a tényleges vagyoni helyzetét is figyelembe veheti. A fizetendő pénzbüntetés összegét a napi tételek számának és összegének a szorzata adja.

A pénzbüntetés végrehajtása:

Lehetőség van e főbüntetés végrehajtásának felfüggesztésére, továbbá a fizetés halasztására, illetve részletfizetésre. A bíróság az ügydöntő határozatában – az elkövető vagyoni, jövedelmi viszonyaira tekintettel – rendelkezhet úgy, hogy az elkövető a pénzbüntetést legfeljebb két éven belül havi részletekben fizetheti meg. A pénzbüntetést meg nem fizetése esetén fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre kell átváltoztatni. Egynapi pénzbüntetés helyébe egynapi szabadságvesztés lép. Pénzbüntetést egyes nemzetközi bíróságok is kiszabhatnak.

FORRÁSOK

2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről 38. §, 117. §, 216/A. §

1994. évi XXXIV. törvény – a rendőrségről

2010. évi CXXII. törvény – a Nemzeti Adó-és Vámhivatalról