2024. február 28., szerda
Szegedi Tudományegyetem

Szegedi Tudományegyetem


Közérthetőségi Szócikk Adatbázis

Kormányhivatal


A kormányhivatalok címszó alatt alapvetően két intézmény jelenik meg az államigazgatásban, egyik a klasszikus értelemben vett kormányhivatal, a másik az általános hatáskörű területi kormányhivatal.

 

A klasszikus értelemben vett kormányhivatal a minisztériumi szint alatt elhelyezkedő központi államigazgatás kivételes szervtípusa, amely nagyfokú szakmai önállóságot élvez. A törvény szerinti kormányhivatalok a Központi Statisztikai Hivatal, az Országos Atomenergia Hivatal, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, illetve a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal.

 

A kormányhivatalok önállóságának garanciái, hogy a kormányhivatalt törvény hozza létre, azokat a Kormány irányítja (vezetőjét a miniszterelnök nevezi ki) és a kijelölt miniszter felügyeli, aki tevékenységéről köteles beszámolni a Kormánynak, az Országgyűlés feladatkörében érintett bizottságát pedig tájékoztatni köteles.

A kormányhivatal törvényben meghatározott feladatkörében nem utasítható, szervezet és működési szabályzatát a kormányhivatal vezetője készíti elő, és a kormányhivatalt felügyelő miniszter normatív utasításban adja ki. A kormányhivatal olyan központi szintű feladatokat lát el, amelyeknek a megoldását érdemes kivonni a közvetlen miniszteri befolyás alól (pl. különleges biztonságot szolgáló hatósági hatáskörök ellátása).

A kormányhivatal szervezetében politikai változó elem nem található, területi szervekkel akkor rendelkezik, ha erre a kormányhivatalt létrehozó törvény kifejezetten lehetőséget ad. A kormányhivatal vezetőjét a kormányhivatalt felügyelő miniszter javaslatára a miniszterelnök nevezi ki és menti fel. A kormányhivatalt felügyelő miniszter javaslatát a Miniszterelnökséget vezető miniszter útján terjeszti a miniszterelnök elé. A közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter a javaslat megküldésétől számított 15 napon belül kifogással élhet, és a javaslatot visszaküldheti a kormányhivatalt felügyelő miniszternek, vagy továbbítja azt a miniszterelnöknek.

A kormányhivatalok szervezeti felépítésére, ha törvény másként nem rendelkezik, a minisztériumok szervezeti felépítésének szabályai irányadók.

 

2011. január 1-én jött létre a fővárosi, valamint a 19 megyei kormányhivatal mint a területi államigazgatás csúcsszerve. A fővárosi és megyei kormányhivatal a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve. A megyei kormányhivatal székhelye a megyeszékhelyen, a fővárosi kormányhivatal és a Pest megyei kormányhivatal székhelye Budapesten van. A fővárosi és megyei kormányhivatal a kormánymegbízott által közvetlenül vezetett szervezeti egységekből és járási, illetve a fővárosban fővárosi kerületi hivatalokból áll.

A fővárosi és megyei kormányhivatalt kormánymegbízott vezeti. A törzshivatalt főszabály szerint a Kormány a Miniszterelnökséget vezető miniszter útján irányítja. A szakmai irányító miniszter által irányított feladatok ellátásával összefüggő ágazati és szakpolitikai kérdésekben a szakmai irányító miniszter egyedi utasítást adhat a kormánymegbízottnak, illetve a kormánymegbízott útján a járási hivatal vezetőjének. A kormánymegbízott egyrészt vezeti a fővárosi és megyei kormányhivatalt, gyakorolja annak feladat- és hatásköreit, ellátja a költségvetési szerv vezetőjének hatáskörébe utalt feladatokat, másrészt biztosítja a fővárosi és megyei kormányhivatal és a járási hivatalok szakmai feladatellátásának feltételeit, továbbá elkészíti és a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter részére megküldi a fővárosi és megyei kormányhivatal szervezeti és működési szabályzatára vonatkozó javaslatát, illetve gondoskodik a jogszabályban előírt belső szabályzatok elkészítéséről.

A fővárosi és megyei kormányhivatal Kormány által rendeletben meghatározott egyes funkcionális feladatait, valamint azok irányítását a Kormány által rendeletben kijelölt szerv látja el. A fővárosi és megyei kormányhivatal hivatali szervezetét főigazgató vezeti. A főigazgató a kormánymegbízott általános helyettese. A főigazgató munkáját általános helyettesként igazgató segíti.

Szervezete két fő részre tagolható:

(1)a megyei (fővárosi) szinten működő szervezeti egységek, amelyek a kormánymegbízott egyszemélyi vezetése alatt állnak és

(2)a járási (kerületi) hivatalok, amelyek a megyei (fővárosi) kormányhivatalok önálló hatáskörű területi szervezeti egységei és ahol a hivatalvezető egyszemélyi vezetése alatt működő szerv.

A megyei kormányhivatal illetékessége a székhelye szerinti megyére terjed ki (vagyis ezen a területen felmerülő ügyekben járhat el). A fővárosi kormányhivatal illetékessége Budapest főváros területére, a Pest Megyei Kormányhivatal illetékességi területe Pest megyére terjed ki. Kormányrendelet a fővárosi és megyei kormányhivatal illetékességi területét egyes államigazgatási feladatok tekintetében a megyétől (fővárostól) eltérően is megállapíthatja.

 

FORRÁSOK

Alaptörvény 17. cikk (3) bekezdés

2010. évi XLIII. törvény a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról – 1. § (4), 70. §, 71. §

2010. évi CXXVI. törvény a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról – 2. §, 3. §, 4. §, 6. §, 7. §, 8. §